Napok óta a nagy palócról szólnak a megemlékezések, melyek sora hétfő délután a megyeszékhely Kodály Zoltán Tagiskolájánál folytatódott. Az ünnepségen elsőként az általános iskola tanulói idézték fel az író életútját, majd a Mikszáth Kálmán Társaság örökös elnöke fogalmazta meg gondolatait a 169 éve született szerző szobra előtt.
Salgótarján. Elsőként a jelenlévő gyerekekhez szólt dr. Praznovszky Mihály, akinek olykor humoros, ugyanakkor mindenre kiterjedő szavai a hidegben is megmelengették az esemény résztvevőit. Többször visszautalt a szklabonyai megemlékezés alkalmával szerzett élményeire, illetve a tájra, ahol Mikszáth nevelkedett. Olyan dolgok jutottak eszébe, amelyeket a maga korában az író még látott és ismert, de a mai szem számára már a régmúlt homályába vész, mint az elpusztult kovácsműhely, amely oly sok művében szerepelt.
Beszéde közben Ács Irén: Istenek a Palóc Olimposzon című könyvét szorongatta a kezében, amely az egyik legszebb képes album Madáchról és Mikszáthról. A művön keresztül látni a megelevenedett irodalmat – mondta. A diákokhoz fordulva felelevenítette, hogy hetedikesként került abba az épületbe, ahol most ők is tanulnak. Egy pályázat eredményeként itt találkozott először a palóc íróval, A Noszty fiú esete Tóth Marival című kétkötetes kritikai kiadáson keresztül, amely egy gyerek számára – véleménye szerint – olvashatatlan volt.
Milyen jó Mikszáth földjén élni, a róla alkotott szobor előtt találkozni nap, mint nap, tanítás előtt – hangsúlyozta. „Mikszáth a mi emberi gazdagságunk, a mi emberi létünk alfája és omegája, kezdete és vége – zárta szavait.
Az ünnepség végén a város önkormányzata, irodalmi egyesületek és intézmények helyezték el koszorúikat id. Szabó István szobrászművész alkotása előtt.
forrás: nhc24.hu