2024.05.25, Szombat
Tesztekkel garantálják a biztonságot a Paks II. projektben
Fotó: Készül az 5. blokk reaktortartálya Szentpétervár mellett, Európa egyik legnagyobb automatizált kovácsüzemében (forrás: Paks II)

Tesztekkel garantálják a biztonságot a Paks II. projektben

magyarepitok.hu, Paks II

2024.05.20. 08:21

A nukleáris iparban bevált gyakorlat, hogy a jelentősebb tevékenységeket próbák és tesztek előzik meg. Nem történik ez másképp az épülő két új paksi atomerőművi blokk esetében sem. Például a reaktortartály a teljes gyártási folyamat alatt mintegy 700 minőségellenőrzésen esik át.

A nukleáris iparra jellemző biztonságtudatosság a kivitelezést ugyanúgy jellemzi, mint a működtetést. Ennek szellemében épül Pakson két új blokk a meglévő négy egységtől északra. Már a terület-előkészítési munkák során alkalmazzák azt a gyakorlatot, aminek lényege, hogy minden jelentősebb tevékenységet megelőzően tesztet végeznek. Így történt a területelőkészítés keretében épült résfal és a talajszilárdítási tevékenység esetében is: a vízzárást biztosító, 2700 méter hosszúságú résfal megépítése előtt készült egy 32 méteres teszt résfal és próba talajszilárdítás is zajlott a területen a tervezett megoldás – az ún. deep soil mixing – megvalósíthatóságának értékelésére. A tesztek eredményeit az Országos Atomenergia Hivatal is vizsgálta és ezek ismeretében adta meg az építési engedélyeket.

Jól jellemzi a projektben tapasztalható biztonságtudatosságot az is, hogy az 5. blokki zónaolvadék-csapda gyártásakor a berendezéshez tartozó nyolc olvadószelep mellé két további szelepet elkészítettek annak érdekében, hogy igazolják, a szelepek szükség esetén az előírt hőmérsékleten kezdenek leolvadni. De említhetnénk az atomerőmű szívének számító reaktortartály gyártását is, melynek egyes elemeiből a véglegessel teljes mértékben megegyező próbadarabokat készítenek, amiket a tartály érkezése előtt több hónappal Paksra szállítanak majd, hogy a helyszínen idejekorán lepróbálhassák a beszerelésnél elvégzendő munkafolyamatokat és mozzanatokat, például a hegesztést.

Hasonló céllal nemrégiben az eredetivel megegyező méretű modellen tanulmányozták az új blokkok alaplemezének betonozásánál alkalmazott eljárást is. A szakemberek egy úgynevezett „mock-up” tesztet végeztek el, vagyis 1:1 arányban megépítették a reaktorépület alaplemezének mintegy 4×8 méter alapterületű, 3 méter vastagságú részletét. Az Országos Atomenergia Hivatal szakértőinek jelenlétében zajló eljárás célja a kivitelezés modellezése volt, különös tekintettel a nagy vastagságú szerkezetek tömegbeton mivoltára. A szakemberek azt vizsgálták, hogy miként viselkedik az anyag, milyenek a beton műszaki paraméterei, a terülés, a homogenitás, a stabilitás, hogyan sikerül a térrészek kitöltése. A beton szilárdulása egy exoterm folyamat, vagyis hőtermeléssel jár, így azt is figyelték, hogy eléri-e a beton hőmérséklete a kritikus 70 °C-t, vagyis szükséges lesz-e hőmérséklet-csökkentő segédanyagok alkalmazása. A munka volumenét jól jellemezi, hogy az alaplemez modelljének elkészítéséhez 6 köbméter aljzatbetont, 90 köbméter betont, 26 tonna betonacélt és fél tonna kötöződrótot használtak fel. Ezt megelőzően készült egy kisebb, 3×3 méteres pre-mock-up betontömb is az esetleges hibák, hiányosságok feltárására – vagyis ez esetben a tesztet is megelőzte egy teszt.

 

Külső telephelyen modellezik a nukleáris sziget alaplemezének betonozásánál használt eljárást (Fotó: Paks II)

Az elvégzett sikeres mock-up teszt csak az egyike annak a mintegy nyolcszáz lépésnek, ami kivétel nélkül előfeltétele az 5. blokki alaplemez kivitelezésének. Ez, vagyis az első beton kiöntése azért számít szimbolikus lépésnek, mert a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ettől a pillanattól, tehát a nukleáris sziget alapteste kiöntésének megkezdésétől minősíti építés alatt állónak a nukleáris létesítményt. A munka a tervek szerint az 5. blokki nukleáris sziget vezénylőépülete alatti alaplemez elkészítésével kezdődik majd.

Érdekesség, hogy a nukleáris sziget hat épülete egy, közös alaplemezen épül meg. A feladat nagyságrendjét érzékletesen szemlélteti, hogy a két blokk alaplemezéhez összesen 88 ezer köbméter szerelőbetonra és 60 ezer köbméter szerkezeti betonra lesz szükség, betonacélból pedig mintegy 19 ezer tonnára. Összevetésképp: a MOL Campus teljes megépítéséhez összesen 63 ezer köbméter betont és 7000 tonna betonacélt használtak fel – tehát már a talajszint alatti építkezés is jelentősen meghaladja majd a MOL székház teljes építési nyersanyagigényét.

Helyi hírekPaksPaks IIPaksi AtomerőműPaks II. Atomerőmű Zrt.