Legendás önkéntes tűzoltók életútját, emlékezetes eseteiket beszéli el a Tűzoltók mesélik című kötet, amelyet Andics János jegyez. A kiadványt nemrégiben mutatták be.
Tolna megye Tűzoltók mesélik címmel jelent meg Andics János legújabb kötete. Az őcsényi helytörténészt 2015-ben Gergelics István, a Tolna Megyei Tűzoltó Szövetség elnöke kereste fel azzal, vállalná-e életút-interjúk készítését nyugdíjas korú, sokat látott, legendás önkéntes tűzoltókkal. Andics János rábólintott, és ennek lett az eredménye az új kötet.
Elmondta, hogy két évet vett igénybe munka. Mivel a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál dolgozik, munkaidő után, esténként már nem szerette volna terhelni az interjúalanyait, így a szombatjait szánta az adatgyűjtésre. Gergelics István a beszélgetések szervezésében is segítette, amire szükség is volt, ugyanis a megszólalók felét nem ismerte korábban, és a többieket is csak látásból. – Vadidegenként kezdtünk beszélgetni, de úgy érzem, sikerült megnyitnom őket, és mindegyikükben egy nagyszerű egyéniséget ismertem meg – mondta Andics János.
Dunaföldváron Berényi Józseffel és Wártig Lászlóval, Nagymányokon Hucker András Ádámmal, Tolnán Tantos Ferenccel, Zombán Pálfi Ferenccel, Bátaszéken Treszner Józseffel, Bölcskén Gáborné Dánó Ibolyával és Katz Gyulával, Tamásiban Berkes Bélával, Bonyhádon Mucska Lászlóval, Dunaszentgyörgyön pedig Gyöngyösi Zoltánnal készített interjút.
Ahogy azt a szerző az előszóban írja, fontos szempont volt a régi tűzoltó hagyományok, az emlékezetes tűzoltások és műszaki mentések, valamint a természeti katasztrófák során nyújtott helytállások felidézése, illetve az egykori gépjárműpark, a tűzoltó technika, a védőruházat, a védőeszközök fejlődésének a nyomon követése és nem utolsósorban a résztvevő emberek bemutatása.
Andics János elmondta, a könyv valamennyi szereplőjében közös, hogy a segíteni akarás vezette őket a tűzoltóság felé. Van, aki a szülői, nagyszülői példát követve lett tűzoltó, mást az impozáns, nagy, piros autó fogott meg gyerekkorában, vagy éppen úttörő tűzoltóként került kapcsolatba a hivatással.
Az elkészült anyagot Veres Ilona, nyugdíjas őcsényi könyvtáros nézte át és segítette tanácsaival a szerzőt, Gergelics István pedig tűzoltó szakmai szempontból véleményezte a leírtakat. A kötetet az Atomix Kft. nyomdaüzemében nyomtatták ki száz példányban, de ha igény mutatkozik, lesz utánnyomás. A szerző elődjeként tekint Csőglei Pista bácsira, a néhai tűzoltó ezredesre, aki éveken át kutatta és publikálta a tűzoltóságok történetét.
Hogy lesz-e folytatás, Andics János még nem tudja. Ami biztosnak tűnik, hogy nyugdíjazásáig nem fog bele ehhez hasonló, nagylélegzetű munkába.
Andics János korábban főként néprajzzal foglalkozott
Andics János korábban főként néprajzi témájú kutatásokkal foglalkozott, és szülőfaluja, Őcsény hagyományait dolgozta fel. 2007-ben Őcsényi népszokások, 2009-ben Hagyományok folytatói Őcsényben címmel jelent meg kötete. Elmondta, hogy a helytörténet gyerekkora óta érdekli. 1974-ben a megyei múzeum honismereti körében a dr. Gémesné dr. Vámos Mária és dr. Gémes Balázs által vezetett néprajzos csoportban ismerte meg az adatgyűjtőmunkát. Mivel akkor még nem volt számítógép, mindent kézzel vittek fel adatlapokra. Andics János 1974 karácsonyán egy húsz kilogrammos, kéttekercses magnetofont kapott ajándékba. A súlyos készüléket az édesapja cipelte utána, amikor gyűjtőmunkára indult. Az akkori hangfelvételek máig megvannak, visszahallgathatóak.
Andics János több cikket publikált, tagja a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesületnek, a Gránátalma Hagyományőrző és Művészeti Egyesületnek, az őcsényi Értéktár Bizottságnak és alapítótagja a Magyar Rákellenes Liga Szekszárdi Alapszervezetének.