Nemzetközi együttműködésben, a legmodernebb technológiával épül a Paks II. Atomerőmű. A beruházás hazánk ellátásbiztonságát és szuverenitását szolgálja. A projektben, amely Magyarország legnagyobb zöld beruházása, jelentős lépések történtek 2023-ban, a terület-előkészítési munkák jól haladnak.
A klímabarát módon megtermelt áram döntő forrása Magyarországon ma is az atomenergia. A hazai szén-dioxid-mentesen előállított villany közel háromnegyedét jelenleg a Paksi Atomerőmű állítja elő. Az épülő két új paksi blokk a nukleáris energiatermelés hosszú távú fenntartására hivatott. A Paks II. beruházás az évszázad végéig szóló garancia arra, hogy Magyarország energiaellátása biztonságban legyen; hogy legyen elég és legyen megfizethető villamos energia hazánkban. Az új blokkok megépítése erősíti hazánk energiaszuverenitását.
A nukleáris energia az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek is fontos eszköze, hiszen a nukleárisenergia-termelés nem jár szén-dioxid-kibocsátással.
Az ENSZ adatai szerint a teljes életciklust figyelembe véve az atomerőművek karbonlábnyoma – egy kilowattóra megtermelt áramra vetítve – megegyezik a szélerőművekével, s hozzávetőleg negyede a naperőművekének, ráadásul összevetve a megújuló energiaforrásokkal a földterületigényük is a legkisebb.
Idén a paksi projekt első, előkészítési szakasza lezárult, 2023 augusztusában a beruházás átlépett a második, a valós fizikai építkezés szakaszába.
A Paks II. egy nagy nemzetközi projekt, amely a fővállalkozó Roszatom orosz atomenergetikai konszern mellett számos nagy nyugati beszállítóval együttműködve valósul meg.
Hozzávetőleg száz magyar cég mellett amerikai, francia, német, svéd és osztrák társaságok kapcsolódtak be alvállalkozóként az építkezésbe. A Paks II. projektbe bekapcsolódó vállalkozások előtt jelentős piac nyílik meg, hiszen Magyarországhoz hasonlóan Európa-, illetve világszerte sok ország döntött úgy, hogy meghosszabbítja működő blokkjainak üzemidejét, illetve új atomerőművet épít.
A paksi bővítés a legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírások mellett zajlik.
A Paks II. Atomerőmű területén jól haladnak a terület-előkészítési munkák. A körültekintően végzett, a hatóság által felügyelt munkálatok három kulcsfeladatra tagolhatók: a talaj kiemelése, a résfal megépítése és a talajszilárdítás. A munkagödör, amelyet az elmúlt hónapokban mélyítettek, már most érzékelteti a Paks II. beruházás méreteit. A talajt az első szakaszban több mint másfél millió köbméter föld kitermelésével mínusz öt méteres szintig emelték ki, de egyes helyeken a húsz métert is meghaladja majd a gödör mélysége. (Az itt elvégzett munka volumenét jól érzékelteti, hogy az elmúlt időszakban kitermelt 1,5 millió köbméternyi föld 27 kilométernyi autópálya földmunkájának felel meg.)
Mivel a létesítmény mellett van egy működő atomerőmű, ezért a két új egység területét résfallal veszik körül. Az 1 méter vastagságú, 32 méter mélységű, 2,7 km hosszúságú föld alatti vízzáró fal feladata, hogy a talajvíz csak kontrolláltan és minimális mértékben juthasson be a munkagödörbe, illetve megakadályozza, hogy a környező területeken lecsökkenjen a talajvíz szintje. A résfalazás bevált mélyépítési technológia, amit évtizedek óta alkalmaznak világszerte és hazánkban is.
Jól haladnak a területelőkészítő munkák, már a talajszilárdítás zajlik a két új blokk területén.
A novemberben elindult talajszilárdítással a blokkok épületei alatti talaj megerősítése történik meg szintén a nemzetközi gyakorlatból ismert technológiával. Célja az, hogy a szilárdított talajra épülő létesítmény állékonysága és földrengésállósága biztosított legyen.
Az ötös és a hatos blokk üzembe helyezésével, a működő blokkok üzemidő-hosszabbításával 70%-ra emelkedik a nukleáris energia szerepe a hazai igények ellátásában. Ez újabb jelentős lépést jelent a fenntartható, zöldgazdaságra történtő átállás felé. A naperőművi kapacitásokkal együtt így klímabarát, hazai forrásból tudjuk majd fedezni a magyar villamosenergia-igény 95%-át.