2021.08.01, Vasárnap

Aktuális

Aktuálisatomerőműatomenergiacsernobil

In memoriam Csernobil

2016.04.26 - Kiss Mónika

Éppen 30 éve történt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófája. 1986. április 26-án a csernobili atomerőműben történt robbanás emberek millióira volt hatással. Sokszor feltették már a kérdést és ma Magyarországon különösen aktuális: felelős döntés atomenergiában gondolkodni?

1986. április 26-án felrobbant a 4. számú reaktor, melynek hatására óriási területek szennyeződtek el. Százezreket kellett kitelepíteni a környékről, de egész Európa érintetté vált. A hírről a svéd hatóságoktól értesült a világ, ugyanis a szovjet kormány eleinte titokban tartotta a balesetet. 

A katasztrófa máig lezáratlan ügy, hiszen a romok eltakarítására még ma sincs megoldás. Sőt, egyelőre az sem látszik, valaha fel fogják-e tudni számolni a veszélyesen sugárzó romokat. Az erőmű körül kijelölt 30 km sugarú zónába tilos visszaköltözni, és még úgy tízezer évig tilos lesz.

1986 novemberére készült el az a szarkofág, amellyel beborították a sérült erőművet, de újabb védőburok építése lett szükséges, amit jövőre terveznek befejezni. De ez is csak 100 évre nyújt megoldást.

A robbanás következtében sugárszennyezetté vált területen akkoriban 8 millió ember élt. Ők és környezetük máig magukon viselik a katasztrófa nyomait: növényi és állati genetikai mutációk, fogyatékosság, rákos megbetegedések, depresszió.

Csernobil térségében a sugárzási szint ma is magas, szinte alig csökkent. Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban máig 5 millióan élnek sugárszennyezett területeken, a védőintézkedésekre pedig évről évre kevesebb pénzt fordítanak. Csernobil térségében teljesen megszüntették a környezeti és élelmiszerügyi monitoring programokat.

A Csernobiltól 200 kilométerre lévő Rivnei területen a Greenpeace által vett 50 tehéntejmintából 46 haladta meg a felnőttekre vonatkozó egészségügyi határértékeket, és az összes minta túllépte a gyermekekre vonatkozó egészségügyi határértékeket. Az Ukrajna és Oroszország több területéről vett hal-, gabona- és gombaminták is meghaladták a megengedett határértéket.

„A nukleáris ipar és a kormányok igyekeznek elhitetni velünk, hogy egy nukleáris katasztrófa után az emberek élete egy idő után visszaáll a normális kerékvágásba. Azonban a rendelkezésre álló bizonyítékaink alapján ez nem igaz” – mondta Perger András, a Greenpeace energiakampány-felelőse.

A Greenpeace és az Energiaklub álláspontja szerint a fukusimai és csernobili atomerőmű-katasztrófák után felelőtlenség az atomenergiában gondolkodni. Halaszthatatlanul át kell állni a megújuló energiaforrások használatára, amelyek 2050-re már 100%-ban biztonságos és tiszta energiával tudnák fedezni a világ energiaszükségletét.

Az évfordulóra videót készített az Energiaklub, melyben Bangó Margit, Nagy Feró, Spiró György, Gálvölgyi János és Monspart Sarolta emlékszik vissza, hogyan élték meg, mit okozott számukra és szeretteik számára a nukleáris katasztrófa.

Forrás: greenpeace.hu, energiaklub.hu

Galéria

Aktuálisatomerőműatomenergiacsernobil