2020.09.21, Hétfő

Helyi hírek

Küzdelem az elnéptelenedés ellen

2015.12.08 - Kiss Mónika

A Somogy megyei Törökkoppányban és a Tolna megyei Gyulajon abban bíznak, hogy ha a fiatalok újra gazdálkodni kezdenek, akkor helyben is biztosított lesz a megélhetésük, és a település nem néptelenedik el. Ezért lekvárfőzésre, gyertyakészítésre, kertészkedésre vagy éppen állattartásra tanítják a gyermekeket. A folyamat elején járnak, de már látszanak az első eredmények.

– Törökkoppány fogyó népességű, elöregedő település, meg kell állítani a fiatalok elvándorlását. Képeznünk kell őket, hogy megtalálják helyben a boldogulást – mutatja be a Somogy megyei település helyzetét Madarász Anna, a Völgy Hangja Egyesület koordinátora. A civilszervezet 2011-ben pályázati pénzből több programot is elindított, az egyik a „Felfelé a lejtőn” – Összefogás a mélyszegénységben élők integrációjáért a Tabi kistérségben elnevezést kapta. – A hároméves programot négy helyen kezdtük el, a helyi iskola mellett Andocson és két tabi oktatási intézményben vontunk be diákokat a kezdeményezésbe. A tanórákon kívüli foglalkozásokon lekvárfőzést, savanyúság- és befőttkészítést, aszalást tanítottunk a diákoknak, sőt a fiatalok szappant és gyertyát is gyártottak. A gyerekek a program segítségével olyan tudásra tehettek szert, amelynek segítségével később ki tudják egészíteni a jövedelmüket. A diákokon keresztül a szülők szemlélete is formálódhat – fejti ki a tevékenységükről Madarász Anna.
A program három intézményben tavaly befejeződött, de a Somogy megyei Törökkoppányban folytatódik, sőt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jóváhagyásával a „tananyag” a tantervbe is bekerülhetett. A hetedikes gyerekek délutáni foglalkozásokon vagy technika- és osztályfőnöki órákon sajátíthatják el a megélhetéshez szükséges tudást. Az iskolában harminc helyi gyermek tanul, 110 tanuló másik nyolc faluból jár a foglalkozásokra.

– A gyermekek a helyi vásárokon értékesíthetik a termékeiket, a bevétel pedig az osztálypénzt gyarapítja – mutat rá Varga Andrea, a törökkoppányi általános iskola igazgatója. – Ez a tevékenység új élmény nekik, mert sokan otthon már nem látnak lekvárfőzést vagy éppen savanyítást. Fontos megjegyezni, hogy a gyermekek mindent maguk csinálnak, csak egy segítő van mellettük. A diákok még a termékeik árát is maguk számítják ki – mondja el Varga Andrea. Hozzáteszi: a szülők örülnek a programnak, de azt nem lehet megmondani, hogy a példa otthon mennyire ragadós. A gyerekek legközelebb különleges feladatot kapnak: kolbászt fognak tölteni.

A Völgy Hangja Egyesület kezdeményezéséhez az önkormányzat is szívesen csatlakozott, és a gyerekek rendelkezésére bocsátotta a falu kis műhelyét. – Közel tíz évvel ezelőtt, az egyesület segítségével pályázati forrásból vásároltunk lekvárfőző berendezéseket – tájékoztat Varga György, a település polgármestere. – Később – szintén uniós támogatásból – alakítottuk ki az üzemet, amit a helyiek és a környékbeliek is térítésmentesen használhatnak. Nincs elég munkahely a településen, de ezzel a kis mellékessel az emberek pluszjövedelemhez juthatnak, a gyerekekben pedig az egyesület programja erősítheti a vállalkozószellemet – fűzi hozzá Törökkoppány vezetője, akinek a fia is részt vett a foglalkozásokon.

A Törökkopánytól alig negyven kilométerre fekvő, többségében cigányok lakta Gyulajon évek óta igyekeznek megszerettetni a gyermekekkel a növénytermesztést és az állattartást; a programban az óvodások és az iskolások is részt vesznek. A kicsik az óvodában kertészkednek, míg a nagyobbak a Vesd bele magad! és a Nyúlunk a munkáért programokba kapcsolódtak be. Előbbi kertészkedésre, utóbbi a nyúltenyésztésbe vonta be a jelentkezőket. Korábban az iskolásoknak is saját földjük volt, ahol gazdálkodhattak, de a területen műfüves focipályát alakítottak ki.

Emellett kísérleti jelleggel tavaly az általános iskolából kimaradt fiataloknak kétéves középfokú mezőgazdasági képzést indítottak, ők 2016-ban végeznek. Új csoport idén nem indult, s jövőre sem fog, mert a helyi óvodát és iskolát időközben átvette a Magyar Máltai Szeretetszolgálat oktatási alapítványa. S bár a szervezet is erősíteni akarja a mezőgazdasági szemléletformálást a gyermekeknél, a rendszert új alapokra kívánják helyezni. – A pedagógiai program idén még megy tovább, és azt sem tudjuk, hogy a tanrend miként módosul – mutat rá Németh Nándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat dél-dunántúli régiójának helyettes vezetője. – A felső tagozatos gyermekekre biztos, hogy kiemelten koncentrálunk majd, ők biológia- vagy földrajzórákon, esetleg délutáni foglalkozásokon sajátíthatják el a szükséges ismereteket. Vannak kisebb földjeink, ott majd lehet gyakorolni – közli a szakember.

A gyulaji gyermekek nemcsak kertészkedni tudnak, hanem az önkormányzat földjeit, üzemeit is látogathatják. Németh Nándor szerint most az a legfontosabb, hogy a fiatalokat, akik XIX., esetleg XX. századi színvonalon élnek, el kell vezetni a XXI. századba. – Meg kell nekik tanítani, hogy miként működik egy üzem, mert ha most megpróbálnak piaci alapon elhelyezkedni, akkor olyan körülményekkel és elvárásokkal találkoznak, amelyeket hírből sem ismernek.

Forrás: Borsodi Attila, magyaridok.hu

Galéria