A pénzlelet legértékesebb darabja az az öt aranyforint, amelyeket utoljára helyeztek az edénybe: kettő Hunyadi Mátyás, három pedig Szapolyai János verete.
A török hódoltság kezdetén elrejtett éremleletet találtak Simontornyán, a több mint ezerhatszáz darabos kincs nagy hányada ezüstérme, de vannak köztük Hunyadi Mátyás és Szapolyai János által veretett aranyforint is - közölte a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum.
A múzeumnak még szeptemberben jelentették be helybeli lakosok azt, hogy egy ház udvarán a véletlennek köszönhetően bukkantak a kerámia edénybe rejtett érmékre. A kis méretű, füles korsó a talajfelszínhez közel, az oldalán feküdt.
Az éremleletet a múzeumban laboratóriumi körülmények között restaurátorok és régészek bontották ki numizmata részvételével; a lelet legalább 1625 érmét tartalmaz.
Az éremkincs túlnyomó részt magyar, osztrák és török ezüstérmékből áll, többségük, csaknem 1500 darab Hunyadi Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos és I. Ferdinánd ezüstdénárja. A lelet tartalmaz néhány kisebb értékű, hazai ezüst obolust, és mintegy 40 osztrák, illetve német területről származó ezüstveretet, passaui és salzburgi batzeneket, krajcárokat, valamint 100 török akcsét is. A pénzlelet legértékesebb darabja az az öt aranyforint, amelyeket utoljára helyeztek az edénybe: kettő Hunyadi Mátyás, három pedig Szapolyai János verete.
A kincset az érméken található legkésőbbi évszám alapján 1542 előtt nem rejthették el.
Buda 1541-es elfoglalása és Simontornya 1545. évi eleste között számos olyan hadi esemény történt, amelyek során egykori tulajdonosa - talán egy gazdagabb paraszt vagy kereskedő - biztonságba kényszerült helyezni vagyonát, amelyhez azonban már nem jutott hozzá újra.
Azt is közölték, hogy az érmék értékének felbecsülése után lesz lehetőség arra, hogy a lelet megtalálói megkaphassák a beszolgáltatói jutalmat. A szekszárdi múzeumba csaknem 30 év után került be újabb régészeti korú éremlelet.
Időtálló lesz? Rentábilisan működik majd? Különleges élmény, amikor egy befejezett projekt után leül egy asztal köré beszélgetni a tervező, a kivitelező és az üzemeltető akár ilyen kritikus kérdésekről is. A Hungaroring megújítása kapcsán ez történt. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) idei záróeseménye az ikonikussá vált Formula-1-es versenyhelyszín megújításának projektjéről szólt. Arról, hogyan felelt meg a hazai tervezői és kivitelezői szakma a menet közben is változó nemzetközi követelményeknek. A szoros ütemezéssel megvalósított projekt kulisszatitkai mellett arról is beszéltek a résztvevők, milyen megoldásokkal tették egész évben használható rendezvényközponttá a mogyoródi versenypályát.