600 kilométer új út építése zajlik

Tóth Péter a 14. regionális közlekedési konferencián tartott nyitóelőadásában azt mondta, hogy az útépítéseket és fejlesztéseket - beleértve a mintegy 450 kilométernyi gyorsforgalmi útépítést is - több mint 50 százalékban magyar költségvetési forrásból valósítják meg.

A komplex útjavítási program keretében 100 milliárd forint értékű projekt indult el, a felújítások jelenleg is folynak. A Magyar falu program keretében pedig évi 50 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből a forrásból mintegy 430 kilométer mellékút-hálózat ütemezett felújítása folyik az ötezer lakosúnál kisebb településeken - sorolta a helyettes államtitkár.

Tóth Péter beszélt a vasúti fejlesztésekről is, ennek keretében a Budapestet a százezer lakosúnál nagyobb megyei jogú városokkal összekötő vonalakon 120-160 kilométer óránkénti sebességet elbíró vasúti pályát, a többi megyei jogú város és a főváros között pedig 100-120 kilométerrel terhelhető pályát alakítanak ki annak érdekében, hogy a vasúti szállítás versenyképes legyen a közútival.

Hozzátette: 2018 és 2023 között 600 kilométer vasútipálya-felújítás fejeződik be.

A kiemelt infrastruktúra fejlesztések közül megemlítette a Budapest-Belgrád vasútvonalat, a Debrecen észak-nyugati gazdasági övezetet, a Paksot érintő Közép-Duna-menti térséget és a zalaegerszegi tesztpályához kapcsolódó közlekedési infrastruktúra fejlesztéseket.

Folyamatban van a visegrádi országokat összekötő nagysebességű vasutak előkészítése, a hazai intermodális csomópontok felülvizsgálata, a Duna hajózhatóságának, illetve a regionális repülőterek fejlesztésének előkészítése is - ismertette Tóth Péter.

A konferencia megnyitását megelőzően Debrecen térségének közösségi közlekedésfejlesztéséről hatoldalú együttműködési megállapodást írtak alá az ITM, az önkormányzat, és négy közlekedési szolgáltató - MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., DKV Debreceni Közlekedési Zrt. és az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. - képviselői.

Ennek kapcsán a közlekedési helyettes államtitkár mérföldkőnek nevezte, hogy Budapest után Debrecenben is elindulnak a pilot-programok, és megvalósulhat a menetrend és a tarifa összehangolása.

Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta: az elmúlt 15 évben 55 ezerről 95 ezerre nőtt a gépjárművek száma Debrecenben, s olyan gazdasági növekedés indult el, amely tovább növeli a településen élők és dolgozók számát.

Jelenleg 700 hektáron folyik ipari célú területek kialakítása a városban, ahol néhány éven belül több mint tízezren fognak dolgozni,újabb feladatok elé állítva a helyi közösségi közlekedést.

Az alpolgármester üdvözölte a közlekedési szolgáltatók együttműködését, amelynek eredményeként a közlekedés minőségének a javulását is várják. Az önkormányzat saját forrásból is hozzájárul a közlekedési körülmények javításához. Ezek között említette 53 belvárosi csomópont átalakítását, és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését.

A kétnapos debreceni regionális közlekedési konferencia résztvevői egyebek mellett áttekintik a közlekedési rendszerekben rejlő együttműködési lehetőségeket, a gazdaságfejlesztés hatását a régió közlekedésére, illetve a kommunikáció és a közlekedés összefüggéseit.