Társasházi pályázatok, országos tudásközpont, ukrán újjáépítés – jövőbemutató kezdeményezések az ÉVOSZ elnökségi ülésén

Társasházak felé fordítják az energetikai korszerűsítési támogatásokat

 

 

Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár előadásában kiemelte: a szektor jelenlegi mélypontjának egyik fő oka a régóta fennálló, egészségtelen állami megrendelés-függőség.

A 2022-ben leállított beruházások és tervezési előkészítések után a piacnak a tiszta verseny, a minőségi szempontok és a fenntarthatóság felé kell elmozdulnia. A tárca célja az integrált városfejlesztés, a barnamezős területek revitalizációja és a Masterplan-típusú tervezés elterjesztése. Külön hangsúlyt fektetnek a bérlakás- és kollégiumépítési programokra, ahol a korábbi, fejlesztési modellek helyett hosszú távon stabil, alacsonyabb hozamú struktúrára van szükség.

 

 

A lakossági és közterületi felújítások terén az államtitkárság el kíván szakadni az eddigi „alsó polcos”, pusztán szigetelésre és ablakcserére szorítkozó gyakorlattól; helyette komplex, területi fókuszú, funkcionálisan és építészetileg is értéknövelő rekonstrukciókat céloznak meg, kiemelten a társasházi állományra koncentrálva. A szabályozás terén folyamatban van az állami beruházások rendjének (ÁBTV), a közbeszerzési szabályoknak (Kbt.) és az ÉMI visszaállítása, valamint a BIM-követelmények életszerűbb integrálása a tervezésben, költségvetésben és üzemeltetésben.

Kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: az állami beruházások érdemi indulása legkorábban 2028 elejére várható, az addigi, áthidaló időszakban pedig elengedhetetlen a minőségi tervezési előkészítés, a TSZSZ megerősítése.

Mint elhangzott: feltett szándékuk az 5%-os áfa megtartása a lakóingatlan-építésnél, de ennek részletei még formálódnak.

 

A kkv-k hatékonysága a nagyvállalati szint mindössze 45%-át éri el

 

 

Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár rámutatott, hogy az ágazat legsúlyosabb korlátja a strukturális munkaerő- és hatékonysági hiány. A hazai termelékenység az uniós átlag 64%-a, míg a hazai kkv-k a nagyvállalati szintnek mindössze 45%-át érik el. Mivel a felnőtt lakosság közel egyharmada funkcionális készséghiánnyal küzd (PIAAC-mérés), a szakmai továbbképzéseket komoly alapkészség-fejlesztésnek kell megelőznie.

A demográfiai fogyás miatt a munkaerő-utánpótlást nem lehet kizárólag a pályakezdőkre alapozni; a vállalatoknak saját eredményük egy részét a meglévő munkavállalók képzésébe kell befektetniük.

Mintegy 7 milliárd forintos keretű programból országos tudásközpont és ahhoz kapcsolódó ágazati képzőközpont-hálózat jöhet létre, amely a korszerű, digitalizált és zöld technológiák oktatási hátterét biztosítja.

 

Eljött az idő, hogy felkészüljenek a cégek Ukrajna újjáépítésére

 

 

Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete meghívta a magyar vállalatokat, hogy vegyenek részt az újjáépítési és védelmi beruházásokban.

Kiemelte, hogy a károk meghaladják az 500 milliárd dollárt, ám a nemzetközi (főként Nordic) alapokból finanszírozott projekteknél a forrás már rendelkezésre áll, miközben súlyos szakemberhiánnyal küzdenek.

Ukrajnában jelenleg is szükség van azonnali újjáépítésekre, különösen oktatási és egészségügyi intézményeknél – amelyeknél a legújabb technológiákat és a moduláris építészetet alkalmazzák. Arra kérte a magyar tervezőket: bátran használják kísérleti terepnek az ukrán újjáépítést, ők ugyanis a legkorszerűbb technológiák bevezetésében érdekeltek.

Mottójuk is ezt sugallja: BULID BACK BETTER

Arra kérte az ÉVOSZ-t, gyűjtse össze azon tervező és kivitelező cégeket, amelyek a potenciálisan érdekeltek lehetnek az újjáépítésben. Mint hangsúlyozta, a tendereken való részvétel alapfeltétele lesz a jelenlegi bekapcsolódás: a megbízásokra a háborút követően már késő lesz jelentkezni.