Tizenöt éve avatták fel az író és költő, Wass Albert szobrát

A szobornál a koszorúzással egybekötött megemlékezésen Kovács Gábor muzsikus, a Wass Albert Törzsasztal tagja mondott emlékező beszédet, levél formájában elevenítette fel a szobor Bonyhádra kerülésének kalandos történetét. 2004-ben Budapest vezetése elutasította azt a kezdeményezést, mely gróf Czegei Wass Albert emlékének akart szobrot szentelni. Hamarosan kiderült, hogy a bronz szobor Holtmaroson a református templomban várja sorsának jobbra fordulását. Kapcsolatot találtak az író legkisebb fiával, s a család Bonyhádnak ajándékozta az alkotást, amely minden igazoló irat nélkül gyakorlatilag csempész műtárgyként érkezett 2004 augusztusában Bonyhádra egy autóbusz utasterében. Külön története van a mészkő talpazatnak is. A beszédben egyebek mellett elhangzottak a költő egyik ikonikus versének sorai is: „a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok / És lészen csillagfordulás megint / és miként hirdeti a Biblia: /megméretik az embernek fia / s ki mint vetett, azonképpen arat. / Mert elfut a víz és csak a kő marad, / de a kő marad.”

Tizenöt éve hirdetnek rajzpályázatot az évfordulók alkalmából általános iskolások számára. Az idén az író Attila halála című mondája, illetve Mese a szörnyűséges nagy fekete semmiről című írása alapján alkották meg a gyerekek rajzaikat. Az alsó tagozatosok közül első helyezést ért el Noé Zsanna, második lett Ye Rongkai, harmadik helyen végzett Sótér Zoltán. A felső tagozatosok közül első díjat nyert rajzával Kardos Bianka, második lett Beréti Kristóf, harmadik helyezést ért el Szőts Dorina. A helyezetteken kívül 32 különdíjas volt, akik emléklapot vehettek át Juhász Józsától, művelődési központ vezetőjétől.