Újabb kilenc értékkel gyarapodott a Tolna Megyei Értéktár

Kulturális örökség kategóriában került az értéktárba a Tolna Megyei Értéktár Bizottság legutóbbi ülésén a Decsi Hagyományőrző Férfikórus munkássága, tájékoztatott dr. Say István elnök. A kórus a Sárköz dalainak és református hagyományainak elkötelezett őrzője. Gazdag repertoárjukat nemcsak településük rendezvényein és egyházi alkalmain mutatták be, de számtalan fellépésük volt országszerte, számos alkalommal szereztek Arany Páva Nagydíjat, Kiemelt Arany Páva díjat, Országos Arany Minősítést. Kezdeményezői és szereplői voltak a Népművészek Napjának megszervezésében.

Szabóné Gáncs Tünde népdalénekes munkássága is az értéktár része. Közel harminc éve a zene szeretete, a zenetanítás fontos része életének, ezt tükrözi művészeti vezetőként végzett munkája. Fontosnak tartja a hagyományőrzést, a magyar tájegységek népdalainak, valamint a bukovinai székely népdaloknak a gyűjtését, tanítását. Minőségi munkájával, kórusaival ezt a kultúrát képviselve, nagymértékben hozzájárul ezen értékek megőrzéséhez, továbbadásához határon innen és túl. Az elmúlt évtizedek során kifejtett odaadó művészeti munkájának szakmai elismerését számos siker és rangos díj fémjelzi. 

A mözsi viselet nem egy nemzetiség, hanem a faluban már itt élők, és itt hazát lelt svábok és szlovákok által az évtizedek alatt egységgé formált viselet. Az országban sehol sem található hasonló. Egyediségét 1993-ban Tradíció Védjeggyel ismerték el, most pedig az értéktárba került. A mözsi viselet német viseleti elemekből – melyek a Fekete-erdőből és Bajorországból erednek – , valamint magyar és szlovák viseletekből átvett motívumokból az évtizedek alatt harmonikus egységgé formálódott. A faluban egészen a 20. század elejéig népviseletben jártak, csak a negyvenes évek vége felé vetkőztek ki a nők a viseletből és kezdtek világi ruhát hordani.
Épített környezet kategóriában került az Értéktárba a Bölcskei víz alatti régészet és kőtár. Hazánkban a víz alatti régészeti kutatás a Bölcskei római kori kikötőerőd feltárásával kezdődött, Gaál Attila szakmai vezetésével. Előzménye egy 1973-as hajóbaleset volt, melynek mentési munkálatai során a búvárok egy feliratos téglát hoztak a felszínre. A bölcskei Duna-mederből az utóbbi évtizedek legjelentősebb római kori leletegyüttesét tárták fel. Ez a hazai búvárkutatás kezdetét is jelentette. Természeti környezet kategóriában került be a tengelici Pókbangós Bárányi-rét. A tengelici homokvidéket egyetlen állandó vizű patak, az Éri-patak szeli át Pusztahencsétől Kajdacsig, ahol a Sárvízbe torkollik. A patak mentén, a talajszint adottságaitól függően 1-től 10–12 hektár nagyságú láprétegek alakultak ki, melyeknek részét képezi a Bárányi-rét, ahol a táj legnagyobb botanikai értéke a fokozottan védett, tavasszal virágzó pókbangó (Ophrys sphegodes), amely „jelzőnövényének”, az agárkosbornak társaságában mintegy „százas” állományában tenyészik itt. A Pókbangós Bárányi-rét a dél-mezőföldi tájvédelmi körzet része.

Az értéktárba került a paksi Jézus Szíve római katolikus templom is. A jelenlegi háromhajós, neoromán stílusú, bazilikális elrendezésű római katolikus templomot 1901-ben kezdték el építeni egy korábbi, középkori eredetű templom helyén. A terveket Schlauch Imre pécsi építész, a pécsi székesegyház tervezőjének, Friedrich Schmidtnek tanítványa készítette el. A város nagytemploma emblematikus a paksiak, ezen belül különösen a hívők számára. A templom rendszeresen városi kulturális események, koncertek színhelyéül is szolgál.

Dombóvári olimpikonok sportteljesítménye lett az értéktár része

Buzánszky Jenő labdarúgó a legendás Aranycsapat hátvédje volt. 1925. május 4-én született Újdombóváron, vasutas családban. Tagja volt az 1952-es Helsinkiben Olimpiai aranyérmet szerző válogatottnak. Játszott a Wembley-ben az 1953. november 25-i angolok elleni találkozón, az „évszázad mérkőzésén”, melyet válogatottunk 6:3-ra megnyert. 1986-ban Olimpia Érdeméremmel, 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 1995-ben a Magyar Olimpiai Bizottság Érdemrendjével, 2001-ben Csík Ferenc-díjjal tüntették ki. 2015. január 11-én hunyt el Esztergomban.

Rózsa Norbert olimpiai bajnok, világbajnok úszó Dombóváron született 1972. február 9-én. 1990-ben 100 méteren mellúszásban világbajnok lett, 200 méteren világbajnoki ezüstérmes, 1991-ben 100 méteren Európa-bajnok, 200 méteren Eb-ezüstérmes. Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Barcelonában ezüstérmet nyert 100 és 200 méter mellúszásban. Világbajnoki aranyérmes Perth-ben 100 m mellúszásban, 1994-ben Rómában 100 és 200 méteren világbajnok, vegyes váltóban vb-bronzérmes, 1996-ban 200 méteren Atlantában Olimpiai bajnok, 1998-ban 200 méteren és vegyes váltóban vb-bronzérmes, közben Világ- és Európa csúcstartó. 1994-ben a legjobb országos férfi sportoló címet nyerte el. Szülővárosa, Dombóvár 1991-ben Dombóvár díszpolgára címmel tüntette ki. A város a Farkas Attila uszoda falán elhelyezett táblával tiszteleg a kiváló sportoló sportteljesítménye előtt, tájékoztatott. Jelenleg 52 településen folyik értékgyűjtő munka és közel 400 érték szerepel a megyei értéktárban.