Webkamerán követhető egy rétisaspár költése

Webkamerán követhető egy rétisaspár élete, a költés, majd a fiókák nevelése és kirepülése a Duna-Dráva Nemzeti Park területéről. A megfigyeléstől a kutatók azt várják, hogy új ismereteket szerezhetnek a költés és nevelés időszakáról.

A kamerát még tavaly helyezték el Paks térségében, a múlt héten kezdődött közvetítésről hétfőn számolt be a nemzeti park. A kamera képén egy egyedi jelölés nélküli, de már több éve ott fészkelő rétisaspár látható.
Parrag Tibor, a DDNP természetmegőrzési osztályvezetője elmondta, hogy a napokban várható a tojásrakás, a fiókák 35-40 nap múlva kelnek ki, és tíz hét múlva, valamikor nyár elején hagyják el a fészket. A kamerás megfigyeléssel a szakemberek az eddigieknél pontosabb információkhoz juthatnak a költés és a nevelés időszakáról, arról, hogy a pár eközben mikor etet, mikor táplálkozik, mikor van a fészek körül. Mindennek természetvédelmi jelentősége, hogy megállapíthatók azok az időszakok, amikor a ragadozó madarakat nem szabad zavarni - tette hozzá.
Mint mondta, arra is kíváncsiak a kutatók, hogy milyen táplálékot visz a fészekbe a réti sas. A vizek környékén általában hallal táplálkozik, ez a fészek azonban kissé távolabb van a Dunától, a szakemberek megtudhatják, hogy ebben az esetben mennyi halat "visz haza", és táplálkozik-e elhullott állatok tetemeivel, kisebb emlősökkel is.
A nemzeti park pontosan nem hozza nyilvánosságra a fészek helyét; a réti sas ugyanis ebben az időszakban a legérzékenyebb, a fészek emberi megközelítése elriaszthatja őket - jegyezte meg.
A közvetítő honlapon - http://www.ustream.tv/channel/mH8RY5a8JLt - a nemzeti park felhívja a figyelmet, hogy a vadon élő ragadozó madaraknál, így a rétisasnál is  betegség, gyengeség vagy rossz időjárás miatt elpusztulhat egy-egy fióka vagy akár az egész fészekalj. A DDNP ilyen esetekben nem avatkozik be, tiszteletben tartja a természet rendjét. A honlapon arra is kérik az érdeklődőket, hogy ne indítsanak mozgalmat a madarak megmentése érdekében.
A fokozottan védett réti sas Magyarország legnagyobb ragadozó madara. Állománya - amely országosan 300, a Dél-Dunántúlon 150 pár körül van -, Parragh Tibor szerint stabil, növekedő annak ellenére, hogy az utóbbi 15 évben legalább 100 madár esett áldozatul mérgezésnek. A gyarapodás annak köszönhető, hogy a költőhelyek ma már védelem alatt állnak - mondta a szakember.

mti

Galéria