Megkezdődött a jubileumi Magyar Tudomány Ünnepe

Az elnök felidézte, hogy gróf Széchenyi István 1825. november 3-i felszólalásával - amelyben birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására - "olyan példát adott, amely országos mozgalommá nőtt", és amelyre immár 200 éve a Magyar Tudományos Akadémia megalapításaként tekintünk. Széchenyi felajánlását "nemcsak Vay Ábrahám, gróf Andrássy György, gróf Károlyi György, hanem majdnem az egész ország követte és az Akadémia anyagi alapjaihoz minden társadalmi réteg hozzájárult, főrendek, vármegyék, egyházak, városok, polgárok, vállalkozók, diákok, iskolák, intézmények" - hangsúlyozta Freund Tamás.

Kiemelte: Széchenyi beszédére emlékezve hivatalosan 2003 óta ünneplik minden év november 3-án a Magyar Tudomány Ünnepét, amelyhez kapcsolódva Kárpát-medence-szerte egy hónapon át tudományünnepi rendezvénysorozatot tartanak.

Az elnök felidézte azt is, hogy az Akadémiának korábban nem csak tudós, de művész tagjai is voltak, mikor azonban 1949-ben, az akkori elnök, Kodály Zoltán tiltakozása ellenére szovjet mintára átalakították az intézményt, és megszüntették a Széptudományi Alosztályt, megszűnt a szépírók, művészek, kritikusok tagsága is. "Ezt a történelmi igazságtalanságot Kosáry Domokos elnök kezdeményezésére orvosolta az MTA Közgyűlése 1992-ben, amikor létrehozta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát, amelynek tagjai között ma is ott találjuk a magyar kultúra legkiválóbb alkotóit, köztük az idei irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót is" - emelte ki.

Az Akadémiának ma több mint tizenkilencezer tagja van, megszűnt a politikai befolyás, kizárólag tudományos teljesítmény alapján válhat valaki akadémikussá, és kiépültek határon túli bizottságok is, hogy a Kárpát-medence magyarságát is bevonják a magyar tudományos életbe - hangsúlyozta az elnök.

"Az elmúlt három évtizedben az MTA a legnagyobb közbizalomnak örvendő közintézménnyé vált, és ezt a felelősséggel járó értékelést töretlenül őrzi" - mutatott rá Freund Tamás. Hozzátette: a köztestület kiválósági alapon szerveződik, "mert a tudomány csak így hiteles". "Egy közösség szabadságát pedig meg kell őrizni: hagyni kell, hogy maga határozza meg, milyen minőségi értékeket tart szem előtt. Nemcsak a tudományos teljesítményt, hanem a morális tartást, a tudományos közösségért végzett munkát, az iskolateremtő személyiséget, és mindenekelőtt a tudomány ügye iránti alázatot" - húzta alá az elnök.

Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese és a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) programtanácsának elnöke a megnyitón tartott köszönőjében elmondta: az Akadémia székházának felújított Díszterméhez és kiállítótereihez hasonlóan a 200. évfordulóra "jubileumi köntöst ölt" a tudományünnepi programsorozat is. Így novemberben új kiállításokon, ismeretterjesztő előadásokon, konferenciákon és kulturális programokon mutatják meg, hogyan alakította a tudomány és a kultúra az elmúlt 200 évet, és hogyan formálja a jelent - sorolta.

Köszöntőjében Erdei Anna felhívta a figyelmet a Tudományünnep+ című esti ismeretterjesztő előadás-sorozatra, kiemelte a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia konferenciáját, az Akadémia tudományos osztályainak tematikus napját, valamint az MTÜ olyan hagyományos programjait, mint a Nők a tudományban és a Tudomány és Parlament című szimpóziumok vagy a Fiatal Kutatók Akadémiájának konferenciája.

Az ünnepségen ezt követően bemutatták a Magyar Tudományos Akadémia és Könyvtára 200 éves jubileumára készült emlékérmet, amelyet a Magyar Nemzeti Bank bocsátott ki, valamint a szintén az évforduló tiszteletére kibocsátott jubileumi bélyeget, amelyet a Magyar Posta készített.

Az ünnepi program részeként sor került a 2025-ös Eötvös József-koszorúk és az MTA tudományos díjainak átadására is.