Már falun is kevesen vállalják a sertéstartást

A december a házi disznóvágások ideje (volt). Pár éve ilyenkor szökött a legmagasabbra az élő sertés ára. Idén arra panaszkodnak a termelők, hogy mélyponton van az ágazat, a jó minőségű élő sertés kilójáért a 320 forintot sem kapják meg. Kevesebben vásárolnak hasított sertést is.

Bátaszék, reggel fél hét, a Simon családnál minden készen áll, hogy az idei első disznóvágást elkezdjék. A hőmérő plusz 7 fokot mutat, ami azt jelenti, kicsit melegebb az idő, mint szeretnék, de a disznóvágás időpontját előre eltervezték, erre a napra vették ki a szabadságukat. A jó kedvet fokozza a házipálinka. A böllér és segédei is erőt merítenek, majd a közel 200 kilós állatot először egy pisztollyal elkábítják, majd leszúrják. A háziasszony egy nagy edénybe vért fog, egy kevés sóval keveri, ez kell a hurkákhoz. A perzselést követően feldarabolják az állatot. Készül a hurka, a kolbász, a sonka, a szalonna, a nyers hús pedig a mélyhűtőbe kerül.

– Sokan már csak nosztalgiából ragaszkodnak a disznóvágáshoz, ha ez így megy tovább, lassan csak szájhagyományból ismerik a fiatalok ezt a rituálét – mondta Németh István, akit az ismerősök gyakran kérnek fel, hogy vállalja a böllérkedést. A munkája estig is eltart, hiszen a sonkákat ő kerekíti megfelelő méretre, majd a hurka és a kolbásztöltést is irányítja. De ma már vidéken is egyre ritkább az ehhez hasonló házi disznóvágás, mert kevesen tartanak otthon állatot. Nagy lekötöttséggel jár, reggel, este etetni kell, és ha nincs moslék – ami az unió miatt nem is szabályos, sőt tiltott dolog – akkor sokba kerül a táp. Az állat büdös, kosszal jár, egyszerűbb készen megvenni a kolbászt, sonkát, húst.

Három disznót vágnak
A Horváth család mint mindig, idén is három disznót vág decemberben. Kettőt a szülőknek, egyet a felnőtt gyerekeknek. A háziasszony elmondása szerint megéri a sertéssel kínlódni, mert ennyi húst nem tudnának megvenni a boltban. Az „alapanyagot” májusban veszik meg, úgy 80 kilósan, és nevelik november végéig. A három disznó felnevelése 60 ezer forintba kerül (még úgy is, hogy sok takarmány saját előállítású), és ehhez jönnek még a disznóvágás napján az újabb költségek, a rizs, a paprika, a fűszerek és a készen vett kolbász-belek ára. Az őstermelők közül egyre többen értékesítik a saját nevelésű állataikból készített sonkát, kolbászt, hurkát a piacon, de éttermekkel is köthetnek szerződést. Ennek azonban több feltétele van: regisztráltatni kell az állategészségügyi igazgatóságon, amiről határozatot kapnak, mely egy évig érvényes. A másik feltétel, az állatot nem otthon, hanem egy bérvágóhídon kell levágatni.

Letargiában az állattartók
– A végsőket rúgja az ágazat – mondta dr. Reibling József állatorvos, a Dunahyb Kft. egyik tulajdonosa. A legnagyobb gond az alacsony felvásárlási ár, pillanatnyilag 310 és 320 forintot fizetnek a felvásárlók. A sertés felneveléséhez szükséges önköltségi ár pedig 360 forint. Ez azt jelenti, hogy jelenleg veszteséget termelnek az állattartók. A helyzetet nehezíti, hogy sorra dőlnek be a feldolgozók, a vágóhidak is. Az alaphelyzet eleve az, hogy bár a disznókat hetente szállítják el a vállalkozóktól, legideálisabb esetben is négy héttel később utal a felvásárló. A vásárló ebből semmit nem tapasztal, hiszen a boltokban akkor is 1200 forint egy kiló comb, ha a termelőnek 300 vagy 400 forintot fizetnek az élő sertésért. – Lehet azt mondani, hogy a duplájára kellene növelni a sertések számát hazánkba, de amíg a termelőknek nem éri meg vele foglalkozni, addig erről fölösleges beszélni – tette hozzá a Dunahyb Kft. tulajdonosa.

Olcsó hús érkezik nyugatról
A sertéstartók szerint megoldást jelenthetne a jelenlegi helyzetben, ha külföldre értékesítenék a magyar sertést. A nyugat-európai országokban azonban nagyon vigyáznak arra, hogy ez ne történhessen meg, Ausztriában például a vágóhidak zöme az osztrák termelők tulajdonában van. Húsz évvel ezelőtt hazánkban húsz működő vágóhíd volt, mára alig maradt pár. A hazai húsfogyasztás 30 százalékát importból fedezik. A feldolgozók szerint azért éri meg a kereskedőknek német, holland, dán importot ide hozni, mert a hasaalja, a borda, a fej, a csülök, a comb egy része nem számít nemes húsrésznek, ezért az a nyugat-európai fogyasztónak nem kell. Mivel a külföldi termelőnek az ottani felvásárló jól fizet, így az említett részeket olcsón eladja a magyar piacra.

Forrás: teol.hu,  Mauthner Ilona ([email protected])

Galéria