Szenzációs lelet került elő Tolnán

A maradványok a Malom utcában, egy romos ház bontásakor kerültek felszínre, a mentő feltárás ezután kezdődött el - mondta Ódor János Gábor, a múzeum igazgatója az MTI-nek. Korábban Tolna középkori városmagjának területén több török kori lelet is előkerült. A mostani feltáráson a leletek és az épületen belüli jelenségek alapján azonosították az 1570-es években épült török fürdőt - tette hozzá.

A fűtési és a szellőző rendszer nyomait is feltárták

Az ásatáson az épület egy 6x6 méter belső alapterületű, forró vizes helyiségét tárták fel, az eredeti fürdő egy legalább 15 méter hosszú, L alakú, nyugat-keleti tengelyű, három helyiség alkotta épület lehetett, amely három további mai telek területén állt - tette hozzá. Ismertetése szerint az épületből megmaradt egy 4,5 méter hosszú, három méter magas felmenő falszakasz egy ajtónyílás felével, a falon több színű vakolat nyomaival, a dél-nyugati sarok falának egy része 2 méter magasságban és két pillér indítása, amely az egykori kupolát tarthatta. A padlószint alól egy - az ókori fürdőkre is jellemző -, hipokausztumos jellegű fűtési rendszer nyomai kerültek elő faszenes, égett rétegekkel, szellőzőcsatornákkal, füstelvezető nyílásokkal. A leletmentés során belül zöld mázas csőtöredékeket - az egykori vízvezeték darabjait -, kerámiatöredékeket, festett üvegablak- és geometrikus díszítésű kőlap-töredékeket, pajzs alakú ezüst szíjvéget hoztak felszínre, találtak a 16. századra keltezhető, török akcsét, valamint süttői vörös mészkő töredékeket, amelyek a fürdő ülőkéinek részei lehettek.

Lakóház vagy fogadó lehetett az épület a török idők után

Az egykori fűtőtérben lévő, törmelékes rétegben talált leletanyag azt mutatja, hogy a török kor végén az épület fürdő funkciója megszűnt, az 1686 utáni időből már nem kerültek elő leletek. Az ingatlan azonban nem pusztult el, egy 1820-ban készült térképen az épülettömb még látható, vagyis még 150 éven át lakóházként vagy fogadóként használták. A múzeum igazgatója kitért arra, hogy a feltárás jelentőségét a fürdők viszonylagos ritkasága és a most kutatott épület jó állapotban megmaradt részei adják. A hódoltsági területen mintegy 50 török fürdőről van írott forrás, Tolna a hetedik - Tolna vármegyében az első - település, ahol régészeti nyomai előbukkantak. A tolnai feltárás helyét dokumentálást követően ideiglenesen visszatemetik, de megvan a lehetőség arra, hogy később bemutató helyet hozzanak létre a fürdőből - mondta Ódor János Gábor.