Fogvatartottak által készített Csodaszarvas-szobrot avattak a terényi művésztelepen

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön fogvatartottjai faragták azt a Csodaszarvas-szobrot, amelyet csütörtökön avattak fel a Nógrád megyei Terény község húsz éve működő művésztelepén. 

Csóti András altábornagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka fontos mérföldkőnek nevezte az ünnepséget.
- Megtanultunk együtt élni a környezetünkkel, megtanultuk, hogy nekünk is, az általunk fogva tartottaknak is adniuk kell a társadalomnak, ha mást nem, akkor szimbolikus jóvátételt - mondta Csóti András, hozzátéve: mindig örömmel és tisztelettel tölti el, ha valahova hívják őket, ha valahol az ő munkájukat is fontosnak tartják, és együttműködnek velük.

A magyar mitológiában is szereplő Csodaszarvas szobrát szárított tátrai vörösfenyőből, szarvait ötvenéves, gyöngyössolymosi szőlőtőkékből faragták az elítéltek a börtön faipari műhelyében az Arttéka Művészet Határok Nélkül Egyesülettel együttműködve, Párkányi Raab Péter szobrászművész tervei alapján.

Párkányi Raab Péter a szoboravatón hangsúlyozta: azt, hogy melyik tárgyból lesz mű, a környezet dönti el. Mint mondta, a szkíta csodaszarvas eredetije egy ötvös remekmű, a mai egy nagyméretű, fából és szőlőgyökerekből készült térplasztika, amelyet alkotni vágyó, tehetséges emberek hoztak létre.

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön és a terényi Arttéka egyesület kapcsolata a 2009-ben elkészült börtönkápolna kialakításával kezdődött, amikor hónapokon át elítéltek dolgoztak művészekkel a freskóterápia keretében. Mint Lencsés Zsolt festőművész, az egyesület elnöke elmondta, a kapcsolat nem szakadt meg a pályázat befejeztével. Több fogvatartott szabadulása után az egyesületben dolgozott műemlékek felújításán, de a börtönben is volt lehetőség fafaragásra, festésre. 

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön kápolnája

Az egyesület és a börtön szintén egy közös pályázat révén alakította ki a faipari műhelyt az intézetben, amelynek kihasználtsága folyamatos. Nagyrészt balassagyarmati fogvatartottak készítették a terényi művésztelep fa munkáit, köztük a faragott kaput, az életfát vagy a gyökérszobrokat, de városi üdvözlőtáblák is készülnek a műhelyben.

Lencsés Zsolt kiemelte Egri István fafaragó mester munkáját, aki a palóc áttört fafaragást tanította meg a fogvatartottaknak.
A terényi rendezvényen a csodaszarvas legendaköréből írt darabbal fellépett a balassagyarmati börtön Fórumszínháza is.

mti

Galéria