Térségenként jelentősen eltér az idei kajszitermés

Térségenként jelentősen eltér az idei kajszitermés, az időjárási szélsőségek az ország számos részén ismét komoly kiesést okoztak - közölte az MTI-vel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A korai és középérésű kajszifajták szedése elkezdődött, várhatóan július végéig lesznek kaphatóak. Magyarországon a termésmennyiségek között hosszabb időtávon is jelentős az eltérés, általában 15 és 25 ezer tonna között alakult, de az utóbbi 5 évben csak 6500 tonna körüli volt.

A kajszi belföldi termőterülete csaknem 5500 hektár, a legnagyobb termőtáj továbbra is Bács-Kiskun vármegye, ám az itteni ültetvények jelentős része 10 termőévből 6-7 évben számottevő fagykárt szenved.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében szintén komoly károkat regisztráltak, de a folyamatosan erősödő tolnai termőtájon jó lesz a termés a NAK adatai szerint.

A tartós hőség nehezíti a betakarítást, mert melegben gyorsabb az érés, így a különböző fajták érési ideje összetorlódhat - írták. A tapasztalatok alapján a termesztés eredményességét nem kizárólag az időjárás határozza meg, így a tavaszi fagyok elleni védekezés nem jelent teljes biztonságot.

A belföldi ültetvények jelentős része ökológiailag kevésbé jó termőhelyre került, sok esetben a fajták sem illeszkednek a klimatikus viszonyokhoz. Jelentős részüket a mediterrán térségekben nemesítették korai virágzásra törekedve, ám emiatt Magyarországon kockázatos a termesztésük, a tavaszi fagy jobban megviseli ezeket a fajtákat. Hozzátették: a gazdaságos kajszitermesztés alapja a megfelelő termőhely, a termőhelyhez adaptált fajta és a korszerű termesztéstechnológia összehangolt alkalmazása, telepíteni csak többéves gazdasági értékmérő vizsgálatokon átesett fajtákat lehet.

Ezeket a szempontokat követve a közlemény szerint 10-15 éven belül 50 ezer tonna is teremhet Magyarországon évente. Világszinten az éves termés meghaladja a 4 millió tonnát, az EU-é 500-700 ezer tonna, ennek 80-85 százalékát Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Görögország adja.

Magyarország részesedése uniós szinten 4-5 százalék, de ez a belföldi keresletet sem fedezi, pedig a kajszi piacképes termék, a fogyasztók és a feldolgozók egyaránt keresik. A NAK szerint ezért is indokolt az ágazat szakmailag megalapozott újraszervezése, a korszerű termesztési ismeretek és a legjobban alkalmazkodó fajták elterjesztése.