Szekszárdon diákoknak tartott előadást a klímaváltozásról a volt köztársasági elnök

A túlnyomórészt az emberi faj által okozott klímaváltozást már nem lehet megállítani, hanem alkalmazkodni kell a megváltozó körülményekhez - hívta fel a figyelmet Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerdai szekszárdi előadásán.

Lépéskényszer

Áder János a Tolna vármegyei környezetvédelmi vetélkedő döntős diákjainak tartott, Klímaváltozás és alkalmazkodás a mezőgazdaságban című előadásában közölte: a Kárpát-medencében a klímaváltozás hamarabb és erősebben érezteti hatásait, mint a bolygón általában, ezért a magyar agráriumnak mielőbb alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy s világ mezőgazdasága a talajdegradáció miatt is kihívások előtt áll, amiatt ugyanis egyre kisebb terület áll az agrárium rendelkezésére.

 

 

Az emberi tevékenység miatti globális felmelegedés

Az ENSZ kimutatása szerint évente 12 millió hektár termőtalajt veszít el a Föld, dollárban pedig a veszteség - az aszály, a degradáció és az erdőtűz miatt - 15 ezer milliárd dollárra rúg. A problémák fő okozója, a túlnyomórészt az emberi faj miatt zajló globális felmelegedés azonban nem fog megszűnni a következő évtizedekben sem, hiszen az üvegházhatású gázok kibocsátása nem fog csökkenni jelentős értékben - mutatott rá. Hozzátette, hogy a globális energia 84 százalékát jelenleg is fosszilis forrásból állítják elő.
Áder János szólt arról, hogy a Föld átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedni fog, de míg világviszonylatban háromfokos melegedésre kell készülni, a Kárpát-medencében az évszázad végére akár öt fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedek átlagához képest.

A vízkészlet monitorozására lenne szükség

A hatások kapcsán felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon egyre gyakoribbak lesznek a hőhullámok, az elhúzódó aszályos időszakok, de egyben a villámárvizek is, miközben az Alföldön a talajvízszint folyamatosan csökkent a szárazság és a - részben illegálisan fúrt kutak okozta - emelkedő fogyasztás miatt. Kitért arra, hogy Spanyolországban az átfogó kormányzati koordináció hiánya és a törvényellenesen fúrt kutak miatt egyes területeken eltűnt a talajvíz. Ahhoz, hogy ez Magyarországon ne történhessen meg, fontos lenne minden kút legalizálása, azok monitorozása, a vízkészlet pontos ismerete országos szinten - húzta alá. Elmondta, hogy az Alföldet ma már a téli aszály és a folyók esetében megfigyelhető eltűnő víztest problémája is sújtja. Utóbbi dél-európai országokban ismert, hónapokra eltűnő folyókat, vizeket jelent, de már Magyarországon is van 37 ilyen - hívta fel a figyelmet. Éppen ezért lesz szükség az áradásokkor megjelenő többletvíz megtartására, újabb Tisza-menti tározók építésére, a szántóföldek egy részének visszavizenyősítésére - jelezte, hozzáfűzve: a regeneratív, talajmegújító mezőgazdasági technológiák alkalmazását is általánossá kell tenni.

Javaslatok a helyzet kezelésére

A volt köztársasági elnök kiemelte: a szántás nélküli gazdálkodás - amely Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában is egyre elterjedtebb - javítja a talaj szerkezetét, vízmegtartó képességét, biológiai sokféleségét. Általa továbbá kevesebb műtrágyára, növényvédőszerre, gépre van szükség - mondta. Áder János közölte:

a klímaváltozás több hatásán, így a felmelegedésen, a szélsőségessé váló időjáráson, az invazív fajok megjelenésén bizonyosan nem lehet helyben változtatni, de meg lehet tanulni alkalmazkodni.

Ez a szél és víz okozta erózió csökkentését, a talajmennyiség és -minőség megóvását és a fajtaváltást jelenti leginkább a mezőgazdaságban - emelte ki, hangsúlyozva: a ma délebbre honos fákat és termesztett növényféléket vagy a kipróbált, jelenleg génbankokban őrzött fajtákat kell a jövőben nagyobb mennyiségben termeszteni.