A katasztrófavédelem egyik kiemelt célja a jövőben a biológiai szúnyoggyérítés arányának növelése. Hatékony biológiai gyérítést viszont csak olyan pontos térképek birtokában lehet végezni, amelyek megmutatják, hol vannak a szúnyogok tenyészőhelyei. Ilyen térképek jelenleg csak néhány térségről állnak rendelkezésre.
A katasztrófavédelem az idei szúnyoggyérítési programjának részeként dolgozni kezd a hiányosság megszüntetésén. Megállapodás született szakértőkkel, akik az elkövetkező három évben tizenöt olyan régióban végeznek szakszerű és részletes feltérképezést, ahol évről éve sok szúnyog fejlődik ki. A részletes térképek birtokában a biológiai gyérítések részarányát, valamint a kezelések hatékonyságát jelentősen javítani lehet.
Az idei évben megyénkben a Duna mentén Gönyű és Paks között térképezik fel a szakértők a szúnyogok kifejlődési területeit. A tervek szerint az elkövetkező két évben kerül sor az alábbi területek feltérképezésére:
· a Duna többi szakasza
· a Rába
· a Tisza-tó
· a Velencei-tó
· a Tisza szúnyogtenyésző-helyekben gazdag részei
· a Körösök,
· a Dráva
A felméréseket és az adatok feldolgozását szakértők végzik, akik a nemzetközi és a hazai protokolloknak megfelelően járnak el. A korszerű térinformatikai adatbázis elkészítéséhez drónokat is használnak.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.