A közelmúltban tisztították meg Bonyhádon a több mint kétezer síremléket magában foglaló két zsidó temetőjének sírjait, valamint dokumentálták a rajtuk lévő feliratokat is.
A munkát az egykori ortodox és a neológ temetőben a bonyhádi magyar-izraeli baráti társaság szervezésében egy helyi segítő csoport végezte el - mondta Hetesi Beáta, a társaság elnöke az MTI-nek.
Az adatokat feldolgozó Fok Balázs, a feltárás kezdeményezője arról számolt be, hogy az ortodox temető 410 síremlékének, valamint a neológ temetőben található mintegy 1800 sírkő csaknem 70 százalékának elemzése befejeződött, és lezárult a levéltári kutatómunka is, az adatok összevetése a halotti anyakönyvekkel.
A temetők legrégebbi síremléke 270 éves, a bonyhádi zsidóság betelepülésének időszakából való. Mivel halotti anyakönyvek csak az 1800-as évektől lelhetők fel, a sírfeliratoknak jelentős a forrásértékük - tette hozzá.
Sok zsidó síremlékre nemcsak a halott nevét, születésének és halálának évét vésték rá, hanem azt is, hogy honnan származott - többségük Morva- vagy Lengyelországból -, valamint a szakmáját, a halálának okát, esetleg a szüleinek nevét is.
A 19. században a bonyhádi jesivát a pozsonyi és a budai mellett a történelmi Magyarország legjobb héber hittudományi iskolái között tartották számon, ahol neves rabbik oktattak. Ez az időszak volt a bonyhádi zsidóság virágkora - mondta.
Fok Balázs hozzáfűzte: a cél az, hogy a váci, pilisvörösvári, lovasberényi zsidó temetőkről kiadott könyvek után a bonyhádi zsidó temetők adatainak feldolgozása is önálló kötetben jelenjen meg, amely tartalmazza a sírok héber nyelvű szövegeit is.
1944-ben Bonyhádról több mint 1200 zsidó embert hurcoltak el. A baráti társaság elnöke elmondta: közülük 49 nő és 5 férfi tért vissza a haláltáborokból, és ma már csak egy holokauszttúlélő él a völgységi városban.
Forrás: MTI