Bármily meglepő, még ma is fedeznek fel új gerinces állatfajt hazánkban. A Körös vízrendszerében egy zömmel hazai kutatókból álló csoport egy eddig ismeretlen halfajt azonosított.
A napokban egy olyan közlemény jelent meg a nagy tekintélyű Molecular Phylogenetics and Evolution folyóiratban, amely egy, a tudomány előtt eddig ismeretlen halfajt ír le a Sebes-Körös vízrendszeréből – a Magyar Haltani Társaság honlapján Harka Ákos, az egyesület elnöke.
Az új faj a Barbus biharicus, azaz bihari márna nevet kapta, ezzel jelezve a tájat, amelynek szülötte, leírói pedig Antal László, László Brigitta és Petr Kotlík. A halakkal foglalkozók korábban is tudták, hogy a horgászhalként kedvelt márna mellett a Körös vízrendszerében is él egy másik, apró termetű márnafaj, de bő másfél évszázadon át úgy vélték, hogy az nem más, mint a Petényi Salamon János által felfedezett és Heckel által 1852-ben leírt Petényi-márna (Barbus petenyi).
A felfedezés eredményeként nemcsak haltani ismereteink gyarapodtak, hanem természeti értékeink sora is egy újabb endemikus, azaz bennszülött fajjal gazdagodott.
greenfo.hu, haltanitarsasag.hu
Galéria
Ajánljuk még
Aktuális
Mateco-Hungary Kft.zöld megoldásokESG
Az ESG már üzleti kérdés az építőipari beszállítóknak is
Egy építőipari szolgáltatónak vagy beszállítónak ma már nem feltétlenül elég azt megmutatnia, mit tud szállítani, milyen határidővel és mennyiért. Egyre fontosabb az is, mit tud elmondani – és igazolni – saját működéséről. Így válik jobban értelmezhetővé a környezeti, társadalmi és vállalat irányítási pillér. A fogalom kilépett a nagyvállalati jelentések világából és kezd megjelenni az ellátási lánc mindennapjaiban is. A változást már a gépbérleti piac szereplői is érzékelik.
Az építőipar egyszerre hatalmas és csodálatos – elrajtolt a Duna Group Szabadegyetem
Teljesítette ígéretét a Market: leszállította a paksi fenékküszöb-emeléshez felajánlott 10 000 tonna terméskövet
Megújul a Tisza-parti település központja
Komoly veszélyt okozhatnak az ivóvízhálózat gagyi megoldásai a kórházakban