MEHI: energetikai korszerűsítéssel akár 50 százalékkal is növelhető a családi házak értéke

A csaknem nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok több mint 50 százalékkal érnek többet a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületeknél; az átlagos energiaigényű családi házaknál ez az értéknövekedés várhatóan 20 százalékos - közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) csütörtökön.

Az intézet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Lechner Tudásközpont adatbázisainak összekapcsolásával azt vizsgálta, hogyan változik a lakóingatlanok értéke energiahatékonysági besorolásuk függvényében. A kutatásban 8000 családi házat elemeztek.

Megállapították egyebek között, hogy a jó energiakategóriájú családi házak ára 15-20 százalékkal magasabb az "átlagos" kategóriában szereplő ingatlanokhoz képest.

A MEHI szerint a kutatás eredményei igazolják, hogy a korszerűsítési felújítás árnövekedést eredményez.
Rámutattak: minél magasabb a helyi lakáspiaci árszínvonal, annál vonzóbbak az energiahatékonysági beruházások a várható értéknövekedés szempontjából is. Ahol viszont alacsonyak a piaci árak, a felújítás költségei könnyen meghaladhatják a várható értéknövekedés összegét. Ezért az alacsonyabb ingatlanárú területeken kiegészítő ösztönzők vagy támogatások hiányában az energiahatékonysági beruházások végrehajtása elmaradhat - veti fel a MEHI.

A kutatás során kiderült: az alapvető trendek megegyeznek a községek, megyeszékhelyek és városok esetén, a jó energiahatékonyságú épületek ára magasabb, de az átlagostól az alacsonyabb energetikai tulajdonságokkal rendelkező épületek felé haladva már nem mutatható ki további árcsökkenés.

Budapest azonban kivétel, ugyanis itt az ingatlan fekvése nagyobb szerepet játszik az árban, így a régebben beépült, magas presztízsű területek ingatlanai akkor is drágábbak, ha energetikai minőségük nem megfelelő - áll a közleményben.