Kányádi Sándor organikusan alakuló költészetének legfontosabb üzenete a szülőföld szeretetének a parancsa - fogalmaz az MTI-hez eljutatott közleményében a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amely saját halottjának tekinti a 89 éves korában szerdán elhunyt Kossuth-díjas költőt, írót és műfordítót.
"Az ív, amelyet költői pályájával megrajzolt, talán példa nélküli: a 19. században gyökerező líra szinte észrevétlenül válik huszadik századivá, a falusi, paraszti világ európai horizontúvá, egyetemessé; az egyszerű élménylíra bölcseleti, létfilozófiai költészetté" - írják.
A közlemény idézi Kányádi Sándor monográfusát, Pécsi Györgyit, aki szerint a költő számára a szülőföld "nem elvont eszme" volt, "hanem a mindennapok valóságából, az emlékekből, az átöröklött hagyományokból formálódott, földrajzilag is behatárolható területen megvalósuló táj-kultúra-ember egysége".
"A költő pedig nem tett mást - ahogy mondani szokta -, mint leírta, amit látott. Csakhogy amit meglátott, és ahogyan leírta, abból a 20. század második felének legjelentősebb erdélyi magyar költői életműve és az egyetemes magyar irodalom kimagasló értéke született" - hangsúlyozta Pécsi Györgyi. Hozzáteszi: Kányádi Sándor versei különösen revelációszerűen hatottak a hetvenes-nyolcvanas években, amikor tudatosult, hogy ténylegesen is eltűnhetnek a határon túli milliós magyar közösségek, például a romániai magyarság is.
"Költészete töretlenül hiteles: megformáltságban, nyelvében, versszerkesztésében sohasem haladta vagy előzte meg azt a szintet, melyet érzelmileg, gondolatilag birtokolt, idegen vagy félidegen felségvizekre sohasem hajózott, mindenkor az általa teljességgel birtokba vett világról írt, arról, amelyikben teljességgel otthon volt" - idézi a közlemény Pécsi Györgyit, aki 2003-ban jelentetett meg monográfiát Kányádi Sándorról.
Kányádi Sándor életének 90. évében hunyt el szerda hajnalban Budapesten. Művészetéért számos rangos elismerést, többek között 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-, 2005-ben Hazám, 2008-ban Táncsics-, 2011-ben Aphelandra-, 2014-ben Széll Kálmán-díjat kapott.
2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2013-ban vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 2011-től az MMA rendes tagja volt.
A Nemzeti Atlétikai Központ komplexumában a Stadionpark és a Panoráma Sportpark nyújt szabadidős programra lehetőséget.