Igazán hangosan debütált a jövő egyik lehetséges nagy szállodafejlesztője

Kezdjük a focival, már csak időrendben haladva is. Karrier vagy hobbi?

Volt, amikor szerettem volna profi focista lenni, de ez inkább csak olyan fiatalkori terv volt, mint sokaknál. Az általános iskola alsó tagozatában kezdtem el focizni, először Tiszakécskén, majd bekerültem Kecskemétre, utána pedig vissza Tiszakécskére, ahol a megyei osztályban játszottam. Végül 2010-ben egy sérülés és egy térdműtét után hagytam abba.

 

Tehát nem karrier.

Nem, ez már egy tízéves történet, bár máig szeretem a focit és sok jó emlékem fűződik hozzá. Azt mondhatom, hogy a versenyszellem megmaradt bennem abból az időből. Ezt követően mentem pénzügy-számvitelt tanulni, a Szent István Egyetemre.

 

 

 

Hogyan jutunk el arról a pontról oda, hogy három különböző hotel fejlesztését irányítod, nyolcmilliárd forintnyi állami támogatással?

Ez azért nem volt egy rövid történet. Miután befejeztem a pénzügy mesterszakot, 2015-ben kezdtem a munkát a Duna Aszfalt Kft.-nél. Itt számviteli ügyintéző voltam, az egész cégcsoportot érintő ügyekkel foglalkoztam. Innentől kezdve kisebb megszakításokkal folyamatosan kapcsolatban voltam a cég tulajdonosával, Szíjj Lászlóval. Gyakorlatilag ott kezdődött a turisztikai karrierem: ő a cégcsoportja induló szálloda üzletága élére keresett vezetőt, így érkezett a megkeresés.

 

Azért ez egy elég nagy és hirtelen váltás. Hogyan váltottál pénzügyről turizmusba és rögtön magas pozícióba?

Az első felvetésre válaszolva: ahogy a munkámat végeztem, sokat gondolkoztam, és rájöttem, hogy a pénzügy mellett - talán még jobban is - tudok azonosulni a szervezetfejlesztéssel. Szervezetfejlesztőként is tudok működni. Amikor megérkezett a megkeresés, akkor ez volt a fő oka. A szervezetfejlesztéshez van érzékem és erre volt szükség az új státuszomban is. A szállodák tulajdonosától a MINERVA Befektetési Alapkezelőtől pedig minden támogatást megkaptam.

Mivel a bükfürdői, keszthelyi és soproni szállodák számára készített átfogó fejlesztési terveimet a tulajdonos elfogadta ezért kaptam egy lehetőséget, hogy a 20 milliárd forintot meghaladó beruházás lebonyolításához alapítsak egy vállalkozást és abban megvalósíthatom a szervezetfejlesztési terveimet.  Mint a tulajdonos képviselői elmondták, így, ha személyesen is érdekelt vagyok a több éves projekt lebonyolításában, akkor számukra a sikeres megvalósítás is jobban garantált.

Ennek a folyamatnak a végén jelent meg a pályázati lehetőség egy 45 %-os intenzitású forrás elnyerésére. Mivel a fejlesztési tervek készen voltak, nem volt megoldhatatlan feladat összeállítani a pályázati dokumentációt. Érthetőnek látom, hogy ha röviddel az alapítása után egy cég egy 8 milliárdos pályázaton nyertes, az felkelti a figyelmet, de természetesen a pénzügyi garanciát a tulajdonos biztosította.

A kiírás pedig nem a pályázó cég múltjára, hanem a konkrét garanciákra fókuszált, így a frissen alapított cégem minden szempontból alkalmas volt. Azért, hogy én is biztonságban érezzem magam, a cégnek a felét a MINERVA Befektetési Alapkezelő által kezelt Themis Magántőkealap megvásárolta. Persze mindez felesleges lett volna, ha nem nyer a pályázatunk, de szerencsére sikerrel vettük ezt a lehetőséget.

A megjelent cikkek persze azzal nem foglalkoznak, hogy most még további 12 milliárd forintnyi forrást kell megszereznem, hogy a fejlesztést meg tudjuk valósítani. Ehhez banki kölcsönt és további finanszírozókat kell még bevonnom.

 

Mik a csoport tervei a fejlesztésekkel?

Kezdő lépésként: ez a három szállodafejlesztés együtt ugyan több mint 450 ágyat képvisel, ezek közül a Greenfield az, amelyik nem új fejlesztés, hanem ügyvezetésemmel üzemel – azaz a koronavírus előtt üzemelt. Mivel Bükfürdő az ország nyugati határán fekszik, ezért a Greenfieldbe a vendégek körülbelül 50 százaléka külföldről érkezik. Ezt a járvány rögtön megállította, ahogy a teljes ágazatot is.

Jó időszak a mostani a felújításra. Itt már el is kezdtük a munkát – ugyan nem akkor fogunk kinyitni, mint a többi hotel, várhatóan június végén, július elején, hanem ősszel – de így is jelentős előny, hogy a kényszerszünet alatt fejlesztünk.

 

 

Keszthelyen már befejeződtek az előkészítési munkák, Sopronban is el fog indulni a tervek megvalósulása. A cégcsoport emellett megvásárolt egy Visegrádon épülő hotelt is: ugyan a közös cégcsoporton belüli tagságon kívül formális kapcsolatban nem vagyok a tulajdonos vállalattal, de megkérték már a tanácsomat, hogy üzemeltetői szemszögből mondjak véleményt a tervekről.

Itt egy mintegy 200 szobás, négycsillagos hotelről van szó, a tervek finomhangolása nagyon fontos. Hosszú távon pedig van okom bízni benne, hogy együtt fogom kezelni a többivel, egy üzletágként, ami több mint 600 szobás szállodaportfóliót jelent. Ez a magyar piacon egyáltalán nem elhanyagolható.

Kezdjük a focival, már csak időrendben haladva is. Karrier vagy hobbi?

Volt, amikor szerettem volna profi focista lenni, de ez inkább csak olyan fiatalkori terv volt, mint sokaknál. Az általános iskola alsó tagozatában kezdtem el focizni, először Tiszakécskén, majd bekerültem Kecskemétre, utána pedig vissza Tiszakécskére, ahol a megyei osztályban játszottam. Végül 2010-ben egy sérülés és egy térdműtét után hagytam abba.

 

Tehát nem karrier.

Nem, ez már egy tízéves történet, bár máig szeretem a focit és sok jó emlékem fűződik hozzá. Azt mondhatom, hogy a versenyszellem megmaradt bennem abból az időből. Ezt követően mentem pénzügy-számvitelt tanulni, a Szent István Egyetemre.

 

 

 

Hogyan jutunk el arról a pontról oda, hogy három különböző hotel fejlesztését irányítod, nyolcmilliárd forintnyi állami támogatással?

Ez azért nem volt egy rövid történet. Miután befejeztem a pénzügy mesterszakot, 2015-ben kezdtem a munkát a Duna Aszfalt Kft.-nél. Itt számviteli ügyintéző voltam, az egész cégcsoportot érintő ügyekkel foglalkoztam. Innentől kezdve kisebb megszakításokkal folyamatosan kapcsolatban voltam a cég tulajdonosával, Szíjj Lászlóval. Gyakorlatilag ott kezdődött a turisztikai karrierem: ő a cégcsoportja induló szálloda üzletága élére keresett vezetőt, így érkezett a megkeresés.

 

Azért ez egy elég nagy és hirtelen váltás. Hogyan váltottál pénzügyről turizmusba és rögtön magas pozícióba?

Az első felvetésre válaszolva: ahogy a munkámat végeztem, sokat gondolkoztam, és rájöttem, hogy a pénzügy mellett - talán még jobban is - tudok azonosulni a szervezetfejlesztéssel. Szervezetfejlesztőként is tudok működni. Amikor megérkezett a megkeresés, akkor ez volt a fő oka. A szervezetfejlesztéshez van érzékem és erre volt szükség az új státuszomban is. A szállodák tulajdonosától a Minerva Bizalmi Vagyonkezelőtől pedig minden támogatást megkaptam.

Mivel a bükfürdői, keszthelyi és soproni szállodák számára készített átfogó fejlesztési terveimet a tulajdonos elfogadta ezért kaptam egy lehetőséget, hogy a 20 milliárd forintot meghaladó beruházás lebonyolításához alapítsak egy vállalkozást és abban megvalósíthatom a szervezetfejlesztési terveimet.  Mint a tulajdonos képviselői elmondták, így, ha személyesen is érdekelt vagyok a több éves projekt lebonyolításában, akkor számukra a sikeres megvalósítás is jobban garantált.

Ennek a folyamatnak a végén jelent meg a pályázati lehetőség egy 45 %-os intenzitású forrás elnyerésére. Mivel a fejlesztési tervek készen voltak, nem volt megoldhatatlan feladat gyorsan összeállítani a dokumentációt. Érthetőnek látom, hogy ha röviddel az alapítása után egy cég egy 8 milliárdos pályázaton nyertes, az felkelti a figyelmet, de természetesen a pénzügyi garanciát a tulajdonos biztosította.

A kiírás pedig nem a pályázó cég múltjára, hanem a konkrét garanciákra fókuszált, így a frissen alapított cégem minden szempontból alkalmas volt. Azért, hogy én is biztonságban érezzem magam, a cégnek az felét a Minerva Alapkezlőhöz tartozó Themis Magántőkealap megvásárolta. Persze mindez felesleges lett volna, ha nem nyer a pályázatunk, de szerencsére sikerrel vettük ezt lehetőséget.

A megjelent cikkek persze azzal nem foglalkoznak, hogy most még további 12 milliárd forintnyi forrást kell megszereznem, hogy a fejlesztést meg tudjuk valósítani. Ehhez banki kölcsönt és további finanszírozókat kell még bevonnom.

 

Mik a csoport tervei a fejlesztésekkel?

Kezdő lépésként: ez a három szállodafejlesztés együtt ugyan több mint 450 ágyat képvisel, ezek közül a Greenfield az, amelyik nem új fejlesztés, hanem ügyvezetésemmel üzemel – azaz a koronavírus előtt üzemelt. Mivel Bükfürdő az ország nyugati határán fekszik, ezért a Greenfieldbe a vendégek körülbelül 50 százaléka külföldről érkezik. Ezt a járvány rögtön megállította, ahogy a teljes ágazatot is.

Jó időszak a felújításra. Itt már el is kezdtük a munkát – ugyan nem akkor fogunk kinyitni, mint a többi hotel, várhatóan június végén, július elején, hanem ősszel – de így is jelentős előny, hogy a kényszerszünet alatt fejlesztünk.

 

 

Keszthelyen már megkezdődtek a bontási munkák, Sopronban is el fog indulni a tervek megvalósulása. A cégcsoport emellett megvásárolt egy Visegrádon épülő hotelt is: ugyan a közös cégcsoporton belüli tagságon kívül formális kapcsolatban nem vagyok a tulajdonos vállalattal, de megkérték már a tanácsomat, hogy üzemeltetői szemszögből mondjak véleményt a tervekről.

Itt egy mintegy 200 szobás, négycsillagos hotelről van szó, a tervek finomhangolása nagyon fontos. Hosszú távon pedig van okom bízni benne, hogy együtt fogom kezelni a többivel, egy üzletágként, ami több mint 600 szobás szállodaportfóliót jelent. Ez a magyar piacon egyáltalán nem elhanyagolható.