Nehéz szezonjuk van idén a hazai szőlőtermesztőknek. A termésbecslést is csak augusztus végéig kell leadniuk, mert több helyen még nem fejeződött be a júliusi jégverések kárfelmérése.
Az enyhe telet követően szőlőbetegségek sora jelent meg, tavasszal fagyok, nyáron pedig jégverések keserítették meg az ország több területén a gazdálkodók életét. Tavaly a termés mennyisége meghaladta a 413 ezer tonnát. Becslések szerint idén ennyit biztosan nem tudnak majd szüretelni a szőlőtermesztők.
- A két évvel ezelőtti szezont éljük most meg, akkor a szeszélyes, enyhe időjárást követően a kórokozók és kártevők szinte minden formában támadták a szőlőt - mondta Nádudvari Éva, a Syngenta munkatársa. Az extrém időjárási feltételek miatt idén nehéz megvédeni a szőlőt, a gazdaságoknak jelentős többletköltségekkel kell számolniuk. A szezon hátralévő szakaszában, csapadékos időjárás esetén a szürkerothadás, azaz a botritis elleni védelemre kell fókuszálni.
Reiter Szilvia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) szakmaközi igazgatója is úgy véli, ebben a borászati évben nem lesz olyan jó a szőlőtermés, mint tavaly, amikor csaknem 3 millió hektoliternyi bort termelt az ország. Azonban megjegyezte, hogy a termés mennyisége nemcsak az időjárástól függ. Pontosabb becslést augusztus 25. után lehet majd adni az idén várható bor mennyiségéről, amikor a gazdák már leadták az idei termésbecslést.
- Idén a lisztharmat szinte az ország összes borvidékén megjelent, különösen a rosszul kezelt területen mutatkozik jelentős fertőzöttség – ismertette Vajkóné Tarjányi Judit kertészeti szaktanácsadó.
- Badacsony környékén a peronoszpóra okozott gondot a szőlősgazdáknak. Az észak-magyarországi területeken atkafertőzéssel indult a szezon, a Mátrában pedig egyes területeken moly okozott károkat. A dél-magyarországi területeken valamivel jobb a helyzet. Ott a fakadás környékén történt fagykárt és a helyenkénti jégesőt leszámítva elmondhatjuk, hogy a szőlő számára ideális az idei évjárat. Változó mértékben, de általánosságban elmondható, hogy nagy egyedszámmal voltak jelen a szőlőmolyok és a kabócák is az ültetvényekben. A peronoszpóra és a lisztharmat esetében is beszélhetünk járványos időszakról, amit csak profi készítményekkel és sűrített permetezéssel lehetett orvosolni - ismertette a szakember.