Éppen ezen a napon alakultak meg az első európai nemzeti parkok, egyszerre kilenc is Svédországban, 1909-ben.
Éppen ezen a napon alakultak meg az első európai nemzeti parkok, egyszerre kilenc is Svédországban, 1909-ben. Hazánkban is meseszép tájakat és különleges állat- és növényfajokat védelmező nemzeti parkok vannak, de az ország vezetését ez egyre kevésbé érdekli.
Az EUROPARC Szövetség kezdeményezésére 1999 óta ünnepeljük május 24-én az európai nemzeti parkok napját. Ilyenkor az egész kontinensen a nemzeti parkok és egyéb védett területek célkitűzéseire és jelentőségére kívánják felhívni a figyelmet, hogy minél szélesebb társadalmi támogatást szerezzenek a természetvédelem ügyének.
Magyarországon elsőként a Hortobágyi Nemzeti Park alakult meg 1973-ban. Ezután sorra nyíltak meg a többiek (Kiskunsági, Bükki, Aggteleki, Fertő-Hanság, Duna-Dráva, Körös-Maros, Balaton-felvidéki, Duna-Ipoly Nemzeti Park), végül utolsónak az Őrségi Nemzeti Park 2002-ben. Sőt, már elkezdődött a Szatmár-Beregi Nemzeti Park létrehozásának szervező munkája is.
A nemzeti parkok mellett 36 tájvédelmi körzet és 140-nél is több országos jelentőségű természetvédelmi terület is található hazánkban.

Sajnos a hazai természetvédelem és a nemzeti parkok élete évek óta nyugtalanító lejtmenetben van, mondhatni a kormány egyfajta megtűrt mostohagyerekként kezeli. Az ágazat lehetőségei és stratégiai jelentősége folyamatosan gyengül annak ellenére, hogy a természetvédelmi problémák tünetei egyre markánsabb válaszokat követelnek.
Az, hogy a nemzeti park igazgatóságok saját bevételek szerzésére is ösztönözve vannak, önmagában még lenne baj. Sajnos azonban emiatt a gazdálkodási szempontok gyakran torzítják a természetvédelmi célkitűzéseket.
A kezelési és a hatósági feladatok 2005-ös szétválasztása és az átszervezések meggondolatlansága máig fennálló működési problémákat váltott ki.
A 2010-es kormányváltás után ráadásul megszűnt az önálló Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, és beleolvadt a mezőgazdaságért felelős tárcába. A környezetügy az agrárfejlesztésért és hungarikumokért is felelős államtitkárság része lett, a vízügy a belügyhöz került – nem kellett akkor sem jósnak lenni ahhoz, hogy ez a természetvédelmi érdekek milyen hatalmas térvesztésével járt.
Az állami támogatások már a kritikus szint alá szorultak, a 2014-2020-as időszakra kiírt Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program természetvédelemre felhasználható keretösszege is igen szűkös.
2014 decemberében elvették a nemzeti park igazgatóságoktól a védett területek vagyonkezelését és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez tették. Ott biztos nagyon értenek a természetvédelmi feladatok ellátásához. Tavaly március óta pedig a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek is a kormányhivatalok alá tartoznak. Egy törvénymódosítás értelmében a szakhatósági eljárásban szakértőkként közreműködőknek nem kell végzettséggel igazolni szakértelmüket, vagyis bárki lehet környezetvédelmi, természetvédelmi kérdésekben „szakértő”.
Rossz döntések sorozata jellemzi hát a hazai természetvédelem helyzetét. Csak remélhetjük, hogy a természeti erőforrásaink védelmével kapcsolatos kormányzati döntések egyszer jó irányt vesznek. Addig is azért ünnepeljük meg az Európai Nemzeti Parkok Napját, és fedezzük fel például a hozzánk legközelebb eső Kiskunsági Nemzeti Park természeti kincseit.

Egy építőipari szolgáltatónak vagy beszállítónak ma már nem feltétlenül elég azt megmutatnia, mit tud szállítani, milyen határidővel és mennyiért. Egyre fontosabb az is, mit tud elmondani – és igazolni – saját működéséről. Így válik jobban értelmezhetővé a környezeti, társadalmi és vállalat irányítási pillér. A fogalom kilépett a nagyvállalati jelentések világából és kezd megjelenni az ellátási lánc mindennapjaiban is. A változást már a gépbérleti piac szereplői is érzékelik.