Gyorsan ég, kandallók begyújtásakor balesetet okozhat, azonban megfelelően felaprítva gyújtósnak bátran használható.
Mindig nagy dilemma karácsony után, hogy mihez kezdjünk az ünnepi díszektől megszabadított fenyőfával. A társasházban élők zöme vízkereszt után a kommunális gyűjtőedények mellé viszi őket, a kertesház-tulajdonosok azonban szívesebben komposztálják vagy rakják a tűzre. Alábbi cikkünkben most pont annak jártunk utána, érdemes-e begyújtani egykori karácsonyfánkkal, és ha igen, akkor hogyan.
A tűzifáknak - felépítésük és mechanikai tulajdonságuk alapján - két nagy csoportja van: puhafa és keményfa. A fenyő a puhafák közé tartozik. Kisebb fasűrűsége miatt pillanatok alatt meggyullad, azonban rövid idő alatt adja le a hőt, azaz gyorsan elég. Ezért, illetve magas gyantatartalma miatt sem ajánlott fenyőfát használni fűtőanyagként: a gyanta hosszú távon károsíthatja tüzelőberendezésünket, illetve kéményünket is. Egykori karácsonyfánk viszont jó szolgálatot tehet kályhák, cserépkályhák begyújtásakor.
Az általában fenyőből vagy tölgyből készült gyújtóst a tüzelőanyag alá, esetleg mellé pakolják, majd meggyújtják újságpapírral. Ezután dominószerűen megindul az égési folyamat: az újságpapír a gyújtósnak, a gyújtós pedig a nagyobb fadaraboknak adja le a hőt. Ha tűzgerjesztőként használnánk karácsonyfánkat, ágait metszőollóval és/vagy fűrésszel vágjuk le, törzsét pedig az alábbi videóban látható módon hasítsuk fel.
Kandallókban viszont - szikrarács vagy szikravédő függöny nélkül - nem ajánlott fenyőfával indítani a tüzet. Az említett magas gyantatartalma miatt pattogva ég, ami balesetveszélyes lehet. Kandallók begyújtásához leginkább a rolós gyújtós való, tüzelőanyagnak általánosságban pedig a kemény, száraz tűzifa.
Hogyan lesz egy induló vállalkozásból Magyarország vezető generálkivitelezője? Egy ilyen történet kívülről gyakran nagy projektek, látványos épületek és üzleti sikerek sorozatának tűnik. Belülről nézve azonban jóval inkább döntések, kudarcok, tanulási folyamatok és következetesen képviselt elvek alakítják.