2021.10.22, Péntek

Tizenhárom új megyei érték, kettő új bizottság

tolnamegye.hu

2018.11.13. 11:36

A Tolna Megyei Értéktár Bizottság soros ülésén hét település 17 értékéről döntött, melynek eredményeként a Tolna Megyei Értéktár három kategóriában újabb 13 értékkel gyarapodott.

Hirdetés

Decsi Kiss Mária gyöngyékszerkészítő munkássága

A sárközi gyöngygallérok és gyöngyből készült viselet kiegészítők a mai Magyarország területén egyedülállóak. Ennek bizonyítéka, hogy a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felkerült Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet örökségelem fontos, kiemelt részeleme. Elkészítésük feltételezi a néprajzi, viseletkultúra háttéranyagának ismeretét, megkívánja az alázattal végzett kutatómunkát, a megszerzett ismeretek továbbadását oktatások, előadások, pályázatok, kiállítások formájában. Decsi-Kiss Mária mindezeket folyamatosan, eredményesen végzi mind a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagjaként, mind pedig alkotó magánemberként.

Népi iparművész címet szerzett 2000-ben. 2010-ben Király Zsiga-díjat kapott. 2011-ben Tolna megye művészetéért díjban részesült. Idén megkapta a népművészet mestere kitüntetést.

Tolnai Kékfestő Műhely

Magyarország legöregebb még ma is működő kékfestő műhelye az 1810-ben alapított Tolnai Kékfestő Műhely. Napjainkban az eredeti hagyományokat követve dolgoznak a hatodik generációként Horváth Tiborné (Nagy Mária) és Horváth Tibor kékfestő népi iparművészek, a hetedik generációként pedig Reha Erika és Horváth Balázs kékfestő népi iparművész.

A Tolnai Kékfestő Műhely szerepel az Unesco Szellemi Kulturális Örökségének nemzeti listáján.

 

Bezerédj Amália munkássága

Bezerédj Amáliát a reformkor klasszikus műveltségű nemesasszonyt rövidre szabott élete és házassága a Szedres melletti Hidjapusztához köti. Költő, pedagógiai író, az első magyar gyermekkönyv, A Flóri könyve szerzőjeként fáradhatatlanul dolgozott a magyar kisded-nevelés és oktatás ügy előmozdításáért.

A lengyeli kultúra

A Dunántúl jelentős részén a késő neolitikum végét és a kora rézkor elejét meghatározó Lengyeli kultúrát Wosinsky Mór az általa 1882-től feltárt őskori temető sírjaiban és a hozzá tartozó településen talált leletek alapján különítette el és nevezte el a közeli Lengyel községről, ahol a terület birtokosa, gróf Apponyi Sándor kastélya is állt.

A Lengyeli kultúra a kőkor és a rézkor határán tényleges elterjedési területén is túlmutatóan meghatározó hatással volt egész Közép-Európa őskori történelmének alakulására, így régészeti anyagának feltárása, elkülönítése az egyetemes kulturális örökségnek is egy nagyon fontos része.

 

Épített környezet kategóriában került az Értéktárba:

Evangélikus templom, Bikács

A műemlékvédelem alatt álló egyhajós, nyeregtetős templom 1763-ban barokk stílusban épült, utolsó nagy felújítására 2010-ben került sor. A 19. század elejéről származó templombelső értékes egyháztörténeti örökség, amely külön védettséget élvez. Ennek fő oka a cibóriumos szószékoltár, amely egyedülálló érték és érdekesség az egész országban.

 

Balogh (Illés)- kastély, Szedres

Az épület magja egy feltehetően a 19. század közepén épült, földszintes, oldalfolyosós kúria volt. Jelenlegi tömege és homlokzatai az 1928-as átépítéskor alakultak ki. Az államosítás előtti utolsó tulajdonosa az Illés család volt. A kastély körül 19. századi majorsági épületek: egykori cselédházak, istálló, magtár van. A 20. század második felében a majorság számos melléképületét lebontották.

 

Római katolikus kápolna, Szedres

A nyugati homlokzati tornyos kápolna késő barokk stílusban épült 1832-ben, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a fő- és az oldalhomlokzatokon három, illetve egy-egy ívvel megnyitott toronyaljjal. A karzatablak két oldalán egy-egy íves szoborfülke van, az egyikben Szent Flórián fej nélküli kőszobra, a másikból már sajnos hiányzik Szent Vendel-szobra. A berendezés hiányzik, a kápolnát kifosztották, üresen, romosan lassan az enyészeté.

 

Természeti környezet kategóriában került az Értéktárba:

A kurdi pannóniai üledékek ősmaradványai

Az alig 1100 lélekszámú Tolna megyei kistelepülés, Kurd neve nem ismeretlen a geológus szakemberek előtt. Országos, sőt nemzetközi szintű ismertségét a területén előforduló agyagos-homokos kőzeteknek és az azokból előkerült, mintegy 8-7 millió éves ősállatok maradványainak köszönheti. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen. Közülük egy csigát, a Viviparus kurdensis nevű fiallócsigafajt a faluról neveztek el. A feltárások egyikét – mivel országos szinten a legjobban képviseli e földtani képződményt – földtani alapszelvénnyé nyilvánították.

 

Kistápéi láprét, Bikács

A természetvédelmi terület 47 hektáros. Védett ritkaságai közt vannak, amelyek rejtélyesen kerültek ide más vidékekről (az Alföldről vagy az Alpok nyúlványairól), és megtalálhatók olyan fajok is, amelyek még a jégkorszak maradványai (például a zergeboglár). Nemcsak a flórája, a madárvilága is rendkívül gazdag: nagykócsagok, fekete gólyák, szürkegémek, récék, szárcsák, vízityúkok, sárszalonkák népesítik be. Az állandó nedvesség hatására alakultak ki a láprészek, zsombékok, amelyek között a mélyebb részeken rekettyefűz bokrok sűrűsödnek. A magasabb részeket nyírfaerdők tarkítják. A vízfelületeket a mocsári nőszirom sárga virága díszíti. Burjánzik a mocsári sáfrány, a sédkender és a pénzeslevelű lizinka is. A kiszáradó réteken pedig csodálatos orchideafajok (összesen 11 fajta) nőnek: így az ujjas kosbor és a szúnyoglábú bibircsvirág. Köztük terjedt el védett páfrányfajunk, a kígyónyelv.

 

Ökör-hegy, Bikács

A bikácsi Ökör-hegy ritka szépsége gazdag mezei növényvilágának köszönhető, a rét kék, lila, borvörös, sárga és fehér szirmoktól tarkállik a virágzás idején. A természetvédelmi terület 45 hektáron terül el. Híressége az egybefüggő árvalányhaj-mező is. A hegyen a homoki nőszirom lenyűgöző látványa egészíti ki a táj tarkaságát. Ez a növény is az ősi sztyeppe jellegzetességeit őrizte meg, akárcsak a ritka fekete kökörcsin és a törpe nőszirom.  A domborzat úgy alakult ki, hogy az egykori futóhomok megkötődött megőrizve jellegzetes homokformáit. A hegy a környező erdők közé ékelődik.

 

Kistápéi Zichy-kastélypark

Tizenöt hektárnyi mesés környezetben bújik meg Kistápén az egykori Zichy-kastély, amely modernizálva rangos wellness-szállodának ad otthont. A környék nemcsak gyalogosan vagy kerékpáron járható be, túralovaglásra is lehetőség van. A megújult horgásztó gazdag halállománya miatt szintén kedvelt helyszín, ahol éjszakai horgászatra is lehetőség nyílik.

 

Ős-Sárvíz, Szedres

A Sió és a Sárvíz szabályozásának idején alakult ki, ma kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, Natura 2000 védelem alatt áll. A környező mocsárréteket rekettyefüzes és nádasfoltok tarkítják, nyárfaligetek övezik. Rendkívül gazdag növény- és állatvilága.

A Szedresi-tó a Szedres és Vidéke Horgászegyesület kezelésében horgász tóként is közismert a környéken. Őshonos halállományából fokozottan védett a réti csík, de megtalálható még a sár-kárász, a compó, ponty, csuka, süllő, harcsa és keszeg állomány is. A vízinövények közül őshonos a vízililiom, a sulyom és a vízitök.

 

Szedresi Tarkasáfrányos

Az Őssárvíz hajdani medre mentén kialakított 116 hektáros védett terület a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része. 1987-ben került országos védelem alá, elsősorban az itt található tarkasáfrány (Crocus reticulatus) állománya miatt, majd később 1999-ben, beleolvadt a tájvédelmi körzetbe. A sáfrány termőhelyét a széles mederben kanyargó Ős-Sárvíz vájta a homokos löszplatóba. Ezen a másfél kilométernyi partoldalon virít koratavasszal a közel tízezernyi tő tarkasáfrány.

 

Az elmúlt időszak Bikácson és Szedresben alakult települési értéktár bizottság. Jelenleg 63 településen folyik értékgyűjtő munka, ezek közül 49 önállóan működő, 3 tájegységi bizottság. A megyei értéktárban 414 érték szerepel, a kiemelt megyei értékek száma 2018-ban 14.

AktuálisTolna Megyei Értéktár