Az Egyesült Államokból 1970-ben társadalmi kezdeményezésként kezdődött, és mára világméretűvé vált a Föld napja, a világ legnagyobb önkéntes akciója, amely a természeti értékekre hívja fel a figyelmet.
Magyarországon 1990 óta ezen a napon egyre többen takarítják az erdőket, vízpartokat, ültetnek fákat, egyszóval tesznek a környezetükért. E naphoz kapcsolódva többek között Pro Natura díjjal, emlékplakettel ismerik el a természetvédelem szakembereit is.
Az első Föld napján, 1970. április 22-én mintegy 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott. Szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át a környezettudatosabb életvitelre.
Mozgalommá vált 1990-ben
Húsz évvel később Denis Hayes és barátai az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést és nem utolsósorban az óceánok szennyezettségét – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es években szerte a világon a környezetünk iránti a közös felelősségre hívják fel a figyelmet. Ennek érdekében Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába.
Kérték a témára nyitott szervezeteket, intézményeket és nem utolsósorban közösségeket, valamint magánszemélyeket, hogy április 22-én, a Föld napján szervezzenek olyan rendezvényeket, előadásokat és megmozdulásokat, amelyek felhívják a figyelmet a környezet védelmének fontosságára, és a fenntarthatóság eszméjét hirdetik minél szélesebb körben.
Magyarországon is sikerrel járt a szemléletformálás
A hazai környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásaik mind a falvak, mind a nagyobb városok lakói körében hamar célt értek.
A szemléletformálás és a lakosság környezettudatos aktivizálása pedig az elmúlt harminc évben olyan sikeres volt, hogy ma már szinte nincs olyan települése az országnak, ahol ne tennének a közösségek a környezetük tisztaságáért. Népszerű programoknak számítanak ilyenkor a közös faültetések, a falu- vagy erdőtakarítások, vagy a környezetvédelmi vetélkedők.
Az idei év témája: harc a műanyaghulladék ellen
A mozgalom történetében először idén szavazásra bocsátották, hogy mi legyen a Föld napjának a témája. A műanyagmentesség lett végül a befutó. Ez nem is meglepő, hiszen ahogy arról korábban a Híradó.hu is beszámolt, mára szinte összefüggő szemétfolt terül el Kalifornia és a Hawaii közötti vizeken. Ez a szemétsziget mintegy 79 ezer tonnát nyom, és csaknem kétmilliárd darabból áll.
Az utóbbi időszakban pedig egy újabb probléma is megjelent a világ óceánjain és vizesélőhelyein: az áramlatok ugyanis olyan területekre is elsodorták a hulladékot, ahol jóformán ember sem lakik. A felhalmozódó szemét a sarkvidékek élővilágát károsítja.
Sok kicsi sokra megy
A kérdés ezek után az, hogy mit tehetünk a környezetünkért. A szakértők szerint egy fa elültetése, a műanyaghulladék minimalizálása a háztartásban vagy a friss termékek fogyasztása a félkészek helyett, „ajándék” lehet a természet számára.
Hogyan lesz egy induló vállalkozásból Magyarország vezető generálkivitelezője? Egy ilyen történet kívülről gyakran nagy projektek, látványos épületek és üzleti sikerek sorozatának tűnik. Belülről nézve azonban jóval inkább döntések, kudarcok, tanulási folyamatok és következetesen képviselt elvek alakítják.