Bárki tud jót cselekedni a Földért

Mozgalommá vált 1990-ben 

Húsz évvel később Denis Hayes és barátai az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést és nem utolsósorban az óceánok szennyezettségét – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es években szerte a világon a környezetünk iránti a közös felelősségre hívják fel a figyelmet. Ennek érdekében Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába.

Kérték a témára nyitott szervezeteket, intézményeket és nem utolsósorban közösségeket, valamint magánszemélyeket, hogy április 22-én, a Föld napján szervezzenek olyan rendezvényeket, előadásokat és megmozdulásokat, amelyek felhívják a figyelmet a környezet védelmének fontosságára, és a fenntarthatóság eszméjét hirdetik minél szélesebb körben.

Magyarországon is sikerrel járt a szemléletformálás

A hazai környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásaik mind a falvak, mind a nagyobb városok lakói körében hamar célt értek.

A szemléletformálás és a lakosság környezettudatos aktivizálása pedig az elmúlt harminc évben olyan sikeres volt, hogy ma már szinte nincs olyan települése az országnak, ahol ne tennének a közösségek a környezetük tisztaságáért. Népszerű programoknak számítanak ilyenkor a közös faültetések, a falu- vagy erdőtakarítások, vagy a környezetvédelmi vetélkedők.

Az idei év témája: harc a műanyaghulladék ellen

A mozgalom történetében először idén szavazásra bocsátották, hogy mi legyen a Föld napjának a témája. A műanyagmentesség lett végül a befutó. Ez nem is meglepő, hiszen ahogy arról korábban a Híradó.hu is beszámolt, mára szinte összefüggő szemétfolt terül el Kalifornia és a Hawaii közötti vizeken. Ez a szemétsziget mintegy 79 ezer tonnát nyom, és csaknem kétmilliárd darabból áll.

Az utóbbi időszakban pedig egy újabb probléma is megjelent a világ óceánjain és vizesélőhelyein: az áramlatok ugyanis olyan területekre is elsodorták a hulladékot, ahol jóformán ember sem lakik. A felhalmozódó szemét a sarkvidékek élővilágát károsítja.

Sok kicsi sokra megy

A kérdés ezek után az, hogy mit tehetünk a környezetünkért. A szakértők szerint egy fa elültetése, a műanyaghulladék minimalizálása a háztartásban vagy a friss termékek fogyasztása a félkészek helyett, „ajándék” lehet a természet számára.