A vándorló fákról nyílik kiállítás az Ős-Dráva Látogatóközpontban

A bemutatót a fás legelők megóvását is szolgáló, európai program részeként rendezték meg.

A kiállításon harminc fotó és rajz jeleníti meg a kasztói őstölgyest, amelyek a projekt művészeti pályázatára érkeztek, és amelyeket első alkalommal májusban a Tolna megyei Bogyiszlón mutattak be - mondta Pallos-Rózsa Anita, a központ munkatársa az MTI-nek.

    A látogatók azokat ökológiai és néprajzi érdekességeket is megismerhetik a tárlaton, amelyeket a bogyiszlói általános iskola diákjai gyűjtöttek az elmúlt tanévben.

    A kasztói őstölgyes azok közé a fáslegelők közé tartozik, ahol ma is legeltetnek állatokat. A táj különlegességét a "vándorló fákként" ismert tölgyes adja, amely a Duna 19. századi szabályozása után került a Duna-Tisza-közéből a folyó jobb partjára. A több mint százéves kocsányos tölgyeket a legeltetők megőrizték termésük, illetve árnyékuk miatt, a 84 hektáros terület 2005 óta helyi védelem alatt áll. A csökkenő talajvízszint miatt a rét kezd kiszáradni, ami a fák koronáján is látszik.

    Az őstölgyesben a helyi általános iskola és az MTA Ökológiai Központja indított kutatási és oktatási programot a terület jobb megismeréséért, 17 európai ország kutatóinak 2014-ben kezdődött, Agforward elnevezésű agroerdészeti kutatás részeként. A projekt keretében kidolgoztak egy tanítási módszert arról, hogy lehet a tananyag részévé tenni a fás legelőkről szóló ismereteket.

 

 

   A fás legelők természeti értékét az adja, hogy azokon a gyep és az erdő közötti, mozaikos növényzet található. Az élőhelytípus Magyarországon a múlt század végére visszaszorult, és jobbára a Dél-Dunántúlon maradt fenn. Jelenleg országszerte mintegy ötezer hektárnyi fás legelő található, a kutatásba többek között a csokonyavisontai, cserépfalui, dörgicsei, olaszfalui legelőket vonták be.