A magyar kormány évente 3 milliárd forintot különít el az első nyelvvizsga megszerzésére a következő három évben – az erről szóló kormányhatározat már olvasható a Magyar Közlönyben.
A nyelvvizsga díját 2018. január 1-jétől a 35. évüket be nem töltött fiatalok számára térítik meg utólag, az adott évre érvényes minimálbér 25 százalékának megfelelő összeghatárig, azaz 2018-ban 34.500 Ft-ig. A visszafizetés az első sikeresen teljesített komplex középfokú (B2) nyelvvizsgára vonatkozik, vagy az ezzel egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségi vizsgát, valamint a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgát érinti.
Amennyiben a vizsgázó a nyelvvizsgát nem egy időben, hanem részvizsgánként szerzi meg – a 35. életév betöltését megelőzően –, akkor az időben második részvizsga díját igényelheti. A nyelvvizsga kifizetését az Új Nemzedék Központnál lehet kérni 2018. január 1-jét követően. A visszatérítés utalás formájában történik a központon keresztül. Támogatott nyelvvizsgát angol, arab, finn, francia, héber, holland, japán, kínai, német, olasz, orosz, portugál, spanyol, továbbá a nemzetiségek által használt nyelvek valamelyikéből (bolgár, horvát, lengyel…), valamint latin nyelvből lehet megszerezni. Fontos, hogy a nyelvvizsgának 2018. január 1-jét követően kell megtörténnie.
A nyelvvizsga megszerzésének állami támogatása a fiataloknak és családjuknak átlagosan 2018-ban 34.500 Ft-os megtakarítást jelent, az anyagi terhek csökkentése mellett a kormány ezzel a fiatalok továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeit is támogatja. A nyelvvizsga díjának visszatérítése emellett várhatóan motiválja azokat a fiatalokat is, akik bár tanultak és beszélnek nyelvet, valamilyen oknál fogva nem szereztek erről bizonyítványt. A 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás adatai alapján a fiatalok jóval nagyobb arányban vallják azt magukról, hogy megfelelő szintű nyelvismerettel rendelkeznek, mint amennyien nyelvvizsgát is tettek. Az összes fiatal 73 százaléka állítja, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet, ez az arány erős emelkedést mutat az előző adatfelvételekhez képest. Az idegennyelv-tudás ilyen mértékű növekedése nem tükröződik a nyelvvizsgával rendelkezők arányában, amely változatlan 2012-höz képest: a fiatalok 31 százalékának van valamilyen szintű nyelvvizsgája legalább egy idegen nyelvből.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere márciusban jelentette be, hogy kezdeményezi a kormánynál a nyelvvizsga megszerzésének állami támogatását.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.