Növelni szeretnék a belföldi vízi fuvarozás arányát.
Dunai fejlesztési koncepció kidolgozását és megvalósítását szeretné elérni a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ).
A szervezet csütörtökön kiadott közleményében kifejtette, a Duna magyarországi szakaszának kiszámíthatatlan vízállása egyrészt akadályozza a vízi árufuvarozás széleskörű hazai elterjedését, másrészt negatív hatással van az édesvízkészletek megőrzésére, a mezőgazdaság esetében az öntözésre, az árvizek és belvizek kezelésére, a megújuló energiatermelés kihasználására, a halászatra, a turizmusra és a sportolásra.
A vízi fuvarozás részesedése a fuvarpiacon 4 és 30 százalék között van Európában, Magyarországon viszont alig éri el a 4 százalékot - ismertetik.
- Amíg a Dunán az év minimum 340 napján a korlátozás nélküli hajózás nincs biztosítva 2,5 méteres merüléssel, addig a belvízi szállítások mennyisége nem fog nőni, pedig az összes szállítási mód közül a belvízi hajózás a legenergiatakarékosabb - nyilatkozta Fülöp Zsoltot, a szövetség elnöke.
Az elmúlt években számottevő kikötői fejlesztés volt és van jelenleg is folyamatban, de az MLSZKSZ elnöke szerint ezek a fejlesztések folyamszabályozás nélkül alacsony hatékonysággal hasznosulnak.
Az MLSZKSZ ezért elsődleges feladatnak tartja a Duna kiszámítható vízállásának biztosítását. A logisztikai szövetség szerint ennek egyik módja megfelelő számú vízierőmű építése lenne a folyón, amelyek nemcsak a vízállás szabályozásában játszhatnának szerepet, hanem áramot is termelnének.
A szövetség közleményében hangsúlyozta azt is, a vízi közlekedés fejlesztéséhez rendelkezésre állnak uniós források, de ezekre eddig Magyarország pályázott a legkevesebb saját projekttel a Duna-menti régióban.
A Duna, amely az Európai Unió leghosszabb folyója, az elmúlt 150 évben ártereinek és vizesélőhelyeinek 80%-át elveszítette. A pusztulás legfőbb okozói között szerepel a folyó árvízvédelmi töltések közé szorítása, a vízenergia-termelést szolgáló keresztgátak építése, a mezőgazdaság területfoglalása, a városok növekedése, a hajózás érdekében végzett kotrások és a mellékágak elzárása.
A folyó mellékágai, ártéri erdei, széles hullámterét jellemző gyepei gazdag élővilágot rejtenek, a folyó által táplált vízbázisok mintegy 2 millió ember számára biztosítanak ivóvizet. A Dunakanyar páratlan szépsége hazánk büszkesége, a Gemenci tájegység és közvetlen szomszédja Béda-Karapancsa legnagyobb kiterjedésű hazai ártereink.
A fejlesztési koncepció kidolgozásánál tehát a messzemenőkig figyelembe kell venni, hogyan csökkentik a természeti értékeket fenyegető kockázatokat.
(forrás: mti, WWF)