Komplex térinformatikai elemzéssel segítik a vízpótlást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói. Az adatok kulcsfontosságúak nemcsak a tervezéshez, hanem azoknak a beavatkozási területeknek a kijelöléséhez, ahol műszakilag is kivitelezhető a víz helyben tartása vagy a felszín alatti vízkészletek pótlása.
A klímaváltozás hatásai már nem a jövőt, hanem a jelent veszélyeztetik. A Dél-Alföldön az aszályos időszakok gyakorisága és a vízhiány mértéke kritikus szintet ért el. A probléma megoldására az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megbízásából és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság közreműködésével az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszéke egyedülálló vizsgálatsorozatot végzett.
Az egyetem geográfusai több ezer lokális mélyedést és egykori folyómedret azonosítottak, majd komplex térinformatikai elemzéssel határozták meg azokat a területeket, ahol a víz helyben tartása vagy a felszín alatti vízkészletek pótlása műszakilag is kivitelezhető. Sipos György tanszékvezető, a dél-békési kutatás vezetője hangsúlyozta: a térség klímaváltozással szembeni ellenálló képességének növelése nem képzelhető el szubjektív döntések alapján.
A szakemberek olyan tudományosan megalapozott döntéstámogató rendszert hoztak létre, amely a domborzati, talajtani, területhasználati és infrastruktúra-adatok kombinációjára épül. A projekt jelentősége messze túlmutat a régió határain.
Az SZTE által kidolgozott módszertan országos mintaként szolgálhat a vízügy által a vízhiányos alföldi területek rehabilitációjáért végzett munkájában. A kutatás nemzetközi kiválóságát jelzi, hogy
a módszertan egy korábbi verzióját bemutató tanulmányt már benyújtották a világ egyik legrangosabb víztudományi folyóiratához.
Gacsályi József, az OVF műszaki főigazgató-helyettese úgy fogalmazott: a kutatás eredményei nem csupán elméleti jelentőségűek, hanem közvetlen segítséget adnak a vízügy műszaki beavatkozásainak tervezéséhez. A cél egy olyan komplex, klímaadaptív vízgazdálkodási rendszer kialakítása, amely megállítja a táj kiszáradását és hosszú távon is hozzájárul Dél-Békés, később pedig minél több alföldi terület vízbiztonságának növeléséhez.
Időtálló lesz? Rentábilisan működik majd? Különleges élmény, amikor egy befejezett projekt után leül egy asztal köré beszélgetni a tervező, a kivitelező és az üzemeltető akár ilyen kritikus kérdésekről is. A Hungaroring megújítása kapcsán ez történt. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) idei záróeseménye az ikonikussá vált Formula-1-es versenyhelyszín megújításának projektjéről szólt. Arról, hogyan felelt meg a hazai tervezői és kivitelezői szakma a menet közben is változó nemzetközi követelményeknek. A szoros ütemezéssel megvalósított projekt kulisszatitkai mellett arról is beszéltek a résztvevők, milyen megoldásokkal tették egész évben használható rendezvényközponttá a mogyoródi versenypályát.