Siklósi Mátyás pályafutása során mintegy kétezer boroshordót, hat-hétszáz pálinkás díszhordót és néhány száz egyéb faedényt készített. A szakmát 1959-ben kezdte kitanulni.
A fahordókat kezdik kiszorítani a pincékből az acéltartályok. Siklósi Mátyás szerint már körülbelül fele-fele az arány, de úgy gondolja, hogy teljes átállás nem lesz. A jó bor zamatához a tölgyfa is hozzájárul. És hiába próbálnak a fémedénybe tölgyfa chipset szórni, az nem az igazi; nem vált be.
Az utolsó paksi kádár 72 éves. Az ipart 70 éves koráig űzte, most már csak barátoknak, ismerősöknek dolgozik, javításokat végez: abroncsokat, dongákat, fenékdeszkákat cserél. Pályafutása során mintegy kétezer boroshordót, hat-hétszáz kisebb pálinkás díszhordót, pár tucat virágládát és néhány száz egyéb faedényt készített, melyek némelyikéről már azt se tudja az átlagember, hogy mi lehet: bocskás (a prés alá kerülő edény), sajtár (a vödör elődje), káferka (meregető edény), puttony (szőlőszállító edény), szapuló (hússózó edény), tőtike (tölcsér). Egy tőtikébe másfél sajtár tartalma fért bele.
Siklósi Mátyás 1959-ben kezdte a szakmát tanulni Pakson, és 1962-ben végzett. Az volt ott az utolsó évfolyam. S azóta annyira visszaesett e téren az oktatás, hogy – úgy tudja – hat-nyolc éve már sehol nincs az országban kádárképzés. Művelője is alig akad ennek a szép, tradicionális mesterségnek. Tolna megyében csak egy bátaszéki kollégáról hallott.
A fahordókat kezdik kiszorítani a pincékből az acéltartályok. Siklósi Mátyás szerint már körülbelül fele-fele az arány, de úgy gondolja, hogy teljes átállás nem lesz. A jó bor zamatához a tölgyfa is hozzájárul. És hiába próbálnak a fémedénybe tölgyfa chipset szórni, az nem az igazi; nem vált be.
Az utolsó paksi kádár 72 éves. Az ipart 70 éves koráig űzte, most már csak barátoknak, ismerősöknek dolgozik, javításokat végez: abroncsokat, dongákat, fenékdeszkákat cserél. Pályafutása során mintegy kétezer boroshordót, hat-hétszáz kisebb pálinkás díszhordót, pár tucat virágládát és néhány száz egyéb faedényt készített, melyek némelyikéről már azt se tudja az átlagember, hogy mi lehet: bocskás (a prés alá kerülő edény), sajtár (a vödör elődje), káferka (meregető edény), puttony (szőlőszállító edény), szapuló (hússózó edény), tőtike (tölcsér). Egy tőtikébe másfél sajtár tartalma fért bele.
Siklósi Mátyás 1959-ben kezdte a szakmát tanulni Pakson, és 1962-ben végzett. Az volt ott az utolsó évfolyam. S azóta annyira visszaesett e téren az oktatás, hogy – úgy tudja – hat-nyolc éve már sehol nincs az országban kádárképzés. Művelője is alig akad ennek a szép, tradicionális mesterségnek. Tolna megyében csak egy bátaszéki kollégáról hallott.