A fejlesztés során gyakorlati oktatást segítő eszközöket - többek között preparált elektromos, hibrid és benzines autót -, informatikai eszközöket, információtechnológiai rendszereket, alkalmazásokat szereznek be. A beruházásokat képzések egészítik ki.

A szakképzési centrum honlapján a projekt leírásában kitértek arra is, hogy a képzőközpont nonprofit gazdasági társaságként jön létre, a tulajdonosi kört alkotó kkv-k és a centrum klaszter jelleggel működnek együtt.

A Paks II. projekthez képeznének szakembereket

A szakképzéseken erős hangsúlyt fektetnek arra, hogy a jövőben biztosítva legyen a térségben a zöld energián alapuló eszközök és járművek fejlesztése. A szakképzések fontosságát a Szakképzési Centrum azzal indokolta, hogy

Tolna megyében is ugrásszerűen nő az elektromos és hibrid járművek száma, és a régióban tervezett e-mobilitási fejlesztések miatt várhatóan nő az igény a személygépkocsik, tömegközlekedési eszközök karbantartása, javítása iránt.

A Paks II. beruházással a térségbe érkező, elsősorban autóipari, autószerelői vállalkozásoknak több munkaerőre lesz szüksége, amelyet a létrejövő Ágazati Képzőközpont igyekszik majd képezni - tették hozzá.

Lapunk folyamatosan beszámol a kistelepüléseket támogató program különböző fejlesztéseiről a pályázat 2019-es indulása óta.

Eddig közel 12 ezer nyertes pályázatot hirdettek ki, és a nyertesek mintegy 120 milliárd forintnyi állami támogatáshoz jutottak.

Fejlődhetnek a kerékpárutak és temetők

Gyopáros Alpár a sajtótájékoztatón elmondta, a kisléptékű helyi fejlesztések támogatása alprogramban idén 22 pályázatot hirdetettek meg. A korábbi 14 mellett most öt pályázat eredményeit hirdetik ki. Ez azt jelenti, hogy több mint 1000 település megközelítőleg 10 milliárd forint támogatást kap.

A falusi kerékpárutak építésére és javítására 120 nyertes pályázó közel 4 milliárd forintot, a temetői infrastruktúra fejlesztésre 332 település mintegy 2 milliárdot kap.

Továbbá az egyházi közösség tulajdonában lévő temetők infrastruktúra-fejlesztésére 147 településen közel 1 milliárd forintos támogatást biztosítanak. A múlt évi és az idei pályázatoknak köszönhetően több mint 1000 helyszínen valósul meg ez a fajta fejlesztés.

Az elhagyott ingatlanokról is gondoskodnak

A falusi kerékpárutak építésére és felújítására első alkalommal írtak ki pályázatot. Ezzel a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének újabb szegmensét fedik le, hiszen forrást biztosítanak állami utak, falusi utcák és járdák, valamint parkolók felújítására.

Gyopáros Alpár elmondta azt is, hogy új pályázatként jelent meg az építési telek kialakítására vonatkozó kiírás. Az elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására vonatkozó, szintén első alkalommal meghirdetett pályázattal lehetőséget szeretnének kínálni a kistelepüléseknek, hogy a "szégyenfoltokat" felszámolhassák.

Forrást kínálnak arra, hogy az önkormányzatok megvehessék ezeket az ingatlanokat, azzal a feltétellel, hogy azt közcélra használják majd.

Az elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlása pályázatban 365 nyertes között mintegy 1,5 milliárd forintot osztanak ki. Építési telek kialakítására, közművesítésre pedig 62 település mintegy 700 millió forintos támogatást nyert el.

A bringaparkok és a futókörök építésére a kormány 400-400 millió forint, a vasalt utak kialakításához pedig 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít. Az első két programban az önkormányzatok által elnyerhető támogatás mértéke 50 %, a vasalt utak esetében 100 %.

A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség kezdeményezésére a sziklamászó-útvonalak helyreállítását is támogatják, erre a célra 30 millió forintot különítettek el a vasalt utak programra biztosított pénzből. További 30 millió forintot fordítanak a falmászó termek korszerűsítésére, ebben az esetben a támogatási intenzitás maximum 30 %-os, értéket tekintve 1-2 millió forintnak felel meg.     

A Bakonyban és a Bükkben is indulnak idén fejlesztések

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos reményét fejezte ki, hogy a bringaparkok, futókörök, via ferráták, sziklamászó helyek fejlesztésével hozzá tudnak járulni, hogy az emberek többet mozogjanak, jobb körülmények között és egészségesebben éljenek.

A vasalt utak programban tavaly 14 helyszín merült fel fejlesztési célpontként, idén Felsőtárkánynál (Bükk), Mór-Csókakőn (Vértes), a Cuha-völgyben (Bakony) és a Bódvarákó-Esztramos-hegyen (Aggteleki Nemzeti Park) kezdődnek el a kivitelezési munkálatok. Az Országos Bringapark Programban négyféle kerékpáros parkot hozhatnak létre a pályázók.

Az ország minden városából várják a pályázatokat a legalább egy kilométer hosszú, több mint egy méter széles futópályák kialakításához.    

A pályázatokat 2019. június 13-án 8 és 16 óra között lehet benyújtani hőszigetelésre, fűtéskorszerűsítésre és nyílászárócserére. A 2019. június 13. előtt benyújtott pályázatokat a kiíró nyilvántartásba veszi, de azokat vizsgálat nélkül elutasítja.

A részletes pályázati felhívás és a kitöltendő adatlap iparosított technológiával épült lakás esetén  ide, hagyományos technológiával épült lakások esetében pedig ide kattintva érhetők el.

A munkák a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ körül fekvő, csaknem nyolcezer négyzetméternyi területen zajlanak, ahol közműveket építenek ki, felújítják a szabadtéri színpadot, 5315 négyzetméternyi zöldfelületet alakítanak ki, 2400 négyzetméteren pedig új burkolatokat építenek.

A parkosítás részeként 34 lombos fát, több száz cserjét, 3500 talajtakaró növényt, örökzöldeket, évelő növényeket ültetnek. A zöldfelület bővítése nem érinti a művelődési házhoz közel álló platán- és gesztenyefákat.

A projekt keretében később kialakítanak egy helyitermék-boltot is. Az önkormányzat ismertetője szerint a felújítás alatt lévő terület a város közösségi terévé alakul, a projekt az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése mellett hozzájárul a közösségek erősítéséhez és a nemzetiségek kulturális örökségének megőrzéséhez is.

A pályázat célja:

1. kategória: A Tolna megyében található, a reformációhoz kötődő értékek (épített örökség, hagyományok, emlékek, üzenetek…) bemutatása RAJZON.

2. kategória: A Tolna megyében található, a reformációhoz kötődő értékek (épített örökség, hagyományok, emlékek, üzenetek…) bemutatása KISFILMEN, kb. 2-3 perc terjedelemben.

Pályázhatnak:

1. kategória: Tolna megyei általános iskolák alsó és felső tagozatos tanulói, két külön korcsoportként

2. kategória: Tolna megyei középiskolások, 25 év alatti fiatalok

Pályázati feltételek:

1. kategória: a pályázatra egy fiatal egy alkotást küldhet be. A versenyben kizárólag az A4-es méretű alkotások kerülnek elbírálásra. A művek elkészítéséhez bármilyen anyag, illetve technika használható (ceruza, zsírkréta, tus, tempera, vízfesték, stb.).

A pályázatra az eredeti példányt szükséges beküldeni, elektronikus formában leadott rajzokat nem fogadunk el. A munkák hátoldalán a kép címét, a gyermek nevét, osztályát, a nevelő vagy oktató intézmény nevét és törvényes képviselőjének elérhetőségét kell feltüntetni.

2. kategória: a kisfilmek elkészítésének egyik fő szempontja, hogy a közösségi médiában is terjeszthetőek legyenek.

A pályázatra 2-3 perces videó filmeket várunk, bármilyen programmal készülhetnek, de mov, mpeg, mp4 vagy wmv formátumban, HD (vagy full HD) felbontásban legyenek elmentve.

Nevezési díj nincs!

Beérkezési határidő: 2017. június 15. csütörtök

Tolna Megyei Önkormányzat Hivatala

7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.

kabinet@tolnamegye.hu

Eredményhirdetés:

„III. Vár a megye” Tolna Megyei Értékek Napja - 2017. június 23. péntek

A beküldött rajzokból a Tolna Megyei Értékek Napja alkalmából kiállítást rendezünk. A pályázatra beküldött filmek a Tolna Megyei Önkormányzat facebook oldalán (www.facebook.com/tolnamegyeionkormanyzat) 2017. június 16-tól megtekinthetőek lesznek, melyekkel kapcsolatosan várjuk a közönség véleményét!

Díjak:

A zsűri döntése alapján minden kategória 1-3. helyezettje, valamint a filmek esetében a közönségszavazás győztese oklevélben és értékes jutalomban részesül.

Forrás: tolnamegye.hu

A költségmentes táborba azok jelentkezését várják, akik szeretnének saját maguk is alkotni, de mindeddig nem volt bátorságuk, idejük, vagy módjuk arra, hogy megszerezzék a szükséges tudást és tapasztalatot.

Az Alkotó Energia Táborban a résztvevők elismert alkotóktól sajátíthatják el a bútor/tárgyfelújtás alapvető ismereteit, a megfelelő technikákat és anyaghasználatot, úgy, hogy a tábor végén nem csupán számos ismerettel, de több, maguk által készített tárggyal is gazdagodva térhetnek haza.

A tábor időpontja: 2017. június 21. 16:00 órától június 25-én 11:00 óráig.
A tábor helyszíne: Erzsébet Nagy Szálloda 7030 Paks, Szent István tér 2.

Jelentkezni május 22-én éjfélig lehet elektronikus úton az  www.alkotoenergia.hu/alkototabor2017 oldalon.

Forrás: alkotoenergia.hu

A NépmesePontok többek között műhelyfoglalkozások, művészeti alkotócsoportok, élőszavas mesemondás, kompetenciafejlesztő táborok, mesemondó, meseíró és meseillusztrációs versenyek, de az egész család részvételét biztosító programok megvalósulását is lehetővé teszik, a projekt támogatja továbbá szakemberek képzését, továbbképzését is.

Schanda Tamás, az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára közölte: a kormány célja, hogy a köznevelést kiegészítő, tanulást segítő szolgáltatások, új tanulási formák jöjjenek létre, amelyek középpontjában a magyar hagyomány, a magyar tudás és a magyar népmese áll. Kulturális intézmények bevonásával azt szeretnék elérni, hogy lehetőleg minden magyar gyerek találkozzon a magyar népmesékkel.

A kormány erre a célra csaknem 1,2 milliárd forintot különített el:

• egy-egy intézmény 30 millió és 80 millió forint közötti összegre pályázhat március 27-től;
• a projekt végrehajtási ideje 36 hónap;
• megyénként legfeljebb három, településenként egy pályázat nyerhet.

A pályázat kapcsán már számos intézmény kereste meg tapasztalatszerzés céljából a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjaként ötödik éve működő tabáni Mesemúzeumot – mondta el Helmich Katalin, a múzeum szakmai vezetője. Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója hozzáfűzte: intézményük tíz éve foglalkozik azzal, hogy az élőszavas mesemondás tradícióit, technikáit tanítsa, és az érintettek bevonásával kidolgoztak egy népmese programot is. A NépmesePont projekt során támogatásban részesülő intézményeknek vagy szervezeteknek együttműködési megállapodást kell kötniük a Hagyományok Házával.

Az államtitkár kiemelte: a Vidékfejlesztési Program keretében fontos feladatnak tekintik a kézimunka-igényes ágazatok támogatását, így az állattenyésztők számára is jelentős pályázati források állnak rendelkezésre a 2020-ig tartó uniós programozási időszakban. Az érintettek többek között állattartó telepek korszerűsítésére, tej- és húsfeldolgozásra, valamint a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásra nyújthatják be igényüket.

Ami már most látszik, hogy a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitartó telepek korszerűsítésére kiírt – egyenként közel 20 milliárd forint keretösszegű – pályázatokra együttesen közel háromszoros túligénylés mutatkozott. Ezek közül is kiemelkedő a szarvasmarhatartó telepek korszerűsítésére beérkezett mintegy 85 milliárd forintos igény, amelyből 12 milliárd forintra a fiatal gazdálkodók pályáztak. A rendelkezésre álló keretösszegek túligénylése miatt július végén az Irányító Hatóság a felhívások felfüggesztéséről döntött. 

Szintén jelentős volt a túligénylés az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) esetében is, ahol több mint 18 ezer gazda nyújtott be támogatási igényt, közel 450 milliárd forint összegben. A jelentős túligénylés ellenére a pályázók több mint fele támogatásban részesült.

A Miniszterelnökség annak érdekében, hogy még több állattartó, valamint szőlő- és gyümölcsültetvényes gazdálkodó részesülhessen környezetgazdálkodási támogatásban, újabb, mintegy 40 milliárd forint keretösszegű pályázati forrást nyit a közeljövőben. Ebből az állattenyésztők 25 milliárd forintra pályázhatnak.

A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy az állattenyésztési ágazatban tevékenykedő gazdálkodók meglehetősen aktívak. Ez pedig jól tükrözi a fejlesztési igényeiket, ami megmutatja, hogy jelentős potenciál van az ágazatban, ugyanakkor arról is árulkodik, hogy jó, a gazdák érdekeit szolgáló pályázatok készülnek – tette hozzá az államtitkár.

A kertészeti ágazat számára idén megjelent négy pályázati felhívás közül a gyógy- és fűszernövények termesztésére kiírt 3 milliárd forintos keret terhére már az első szakaszban is igen kevés pályázat érkezett. A március  23-tól április 11-ig nyitva álló lehetőséggel 24-en éltek, az igényelt támogatási összeg csak közelíti a 215 milliót  – tudta meg az Agroinform.hu a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH). A benyújtott kérelmek támogatási igénye nem éri el a rendelkezésre álló forrás 10 százalékát.

Az április 12-én megnyitott második szakaszban június végéig mindössze három új pályázó jelentkezett – az MVH elektronikus rendszerén,  a VP2-4.1.3.3-16 kódszámú, Kertészet korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény termesztés fejlesztése című  felhívásra  –, alig 33 millió támogatási igénnyel.

Az első szakasz feldolgozott kérelmeiből kiderül: az átlagosan igényelt támogatási összeg 8 és 10 millió forint volt, és a kérelmezők nagy többsége Hajdú-Bihar megyéből és környékéről pályázott. Hét tender érkezett agrárvállalkozásoktól, a többi 17 pályázó magánszemély volt, köztük kilenc fiatal mezőgazdasági termelő.

A beérkező támogatási kérelmek mindegyikét 850 000 euró STÉ (Standard Termelési Érték) üzemméret alatti gazdálkodó nyújtotta be. Összesen 15 mikrovállalkozás pályázott, hét belföldi természetes személy, egy kisvállalkozás, valamint egy családi gazdálkodás.

Az adatok szerint a legkisebb ültetvényméret 0,28 hektár, a legnagyobb 22,65 hektár, a különböző telepíteni kívánt ültetvények átlagmérete pedig 5,8 hektár. Összesen 301,45 ha területre érkezett be támogatási kérelem, melyből 300,11 ha az új telepítés.

A benyújtott támogatási kérelmek feldolgozása az MVH tájékoztatása szerint folyamatos. 

Az észak- és dél-alföldi régióban összesen több mint 13 ezer pályázatot nyújtottak be eddig, a pályázók közel 70 százaléka tartozott a kedvezményezett célcsoportokhoz.
    

Az ütemterv szerint a dél-dunántúli régióban (beleértve Tolna megyét) július 19-én nyílik meg a pályázat.
    

A rendelkezésre álló teljes keretösszeg 500 millió forint, ezt a régiók között a lakosság arányában osztották el. A pályázaton személyenként és lakásonként legfeljebb egy háztartási nagygép cseréjéhez nyerhető támogatás.
    

A pályázati útmutatóban meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatok a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban. A részletes pályázati útmutató a https://hgcs-2016.nfsi.hu/ oldalon érhető el.

Az Otthon melege program pályázatán előnyben vannak az energiatakarékos készülékek beszerzését tervező nagycsaládosok és nyugdíjasok, minden régióban elsőként ők adhatják be támogatási kérelmeiket a pályázati portálon keresztül, elektronikus úton.

A támogatás mértéke az új hűtőgép vagy fagyasztógép vételárának 50 százaléka lehet, azzal a kitétellel, hogy a támogatás összege A+ energiaosztályú készülék választása esetén maximum 25 ezer, A++ energiaosztály esetén 35 ezer, míg A+++ energiaosztályú háztartási nagygép esetén legfeljebb 45 ezer forint.
 

A pályázaton az általános iskolás diákok rajzolva, festve vagy akár videón, színdarab keretében mutathatják be, hogy számukra mit jelent a nyári tábor, mitől érzik jól magukat. A felhívás célja az általános iskolai osztályok együttműködése a kreatív gondolkodás érdekében.
A pályázaton négynapos osztálykirándulást nyerhet egy osztály a Mecsekben, az Orfűi-tó partján található Hello Tábor és Erdei Iskolába, ahol szuper élményekben lehet részük. További részletek a www.hellotabor.hu oldalon érhetők el.

Nemzetgazdasági érdek, hogy a vidékfejlesztési beruházások minél hamarabb megvalósuljanak - mondta Kis Miklós Zsolt a huszonöt éve újjáalakult Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület által rendezett konferencián. Az előző uniós költségvetési ciklusban tapasztalt erőteljes forráskoncentráción - a támogatások felét a potenciális pályázók 1 százaléka igényelte - változtatni akart a kormány, a kis- és közepes vállalkozásokat, családi gazdálkodásokat kiemelten kívánja segíteni - tudatta a politikus.

A már lezárult pályázatok alapján a tapasztalat az, hogy a rendelkezésre álló források két-háromszorosára érkezik be igény a beruházási támogatások esetében. Kiemelt cél a munkaerőigényes ágazatok - állattenyésztés, kertészet, erdőgazdálkodás - fejlesztése, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozását segítő beruházások támogatása.
Február 25-től lehet a pályázatokat benyújtani az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos beruházásokra, melyek támogatására 151 milliárd forint áll rendelkezésre. Kertészeti fejlesztésekre - ültetvénytelepítés, üvegházak, fóliák kialakítása, hűtőházak építése, gomba-, gyógy- és fűszernövény termesztés - 75 milliárd forintos keretet különítettek el, 66 milliárdnyi pályázat pedig már megjelent - mondta.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára közölte, a Földet a gazdáknak program első ütemében a földhaszonbérleti-pályázatokon összesen 290 ezer hektár állami területet adtak bérbe, ebből 60 ezer fiatal gazdáknak jutott. Az állami földek tavaly ősszel elindult értékesítése során összesen 130 ezer hektárt adtak el, ebből 10 ezer hektár 3 hektár alatti birtoktest. A földeladásból származó bevétel meghaladja 170 milliárd forintot - tudatta a politikus.
Az államtitkár hangsúlyozta, a földértékesítés során összességében találkozott az agrártársadalom igénye és a kormányzati szándék. Az árveréseken 41 hektár körül alakult az átlagméret, a területek 38 százalékát a 40 év alatti gazdák szerezték meg.
A földértékesítés második körében március 1-jétől 142 ezer hektárra licitálhatnak a gazdálkodók.

    Ács Rezső (Fidesz-KDNP) elmondta: a kivitelező Duna Aszfalt Kft. október 22-én fejezte be a munkát, a műszaki átadás november közepén zárul le. Ezt követően az új vízbázisról kapják a szekszárdiak az ivóvizet - tette hozzá.
    A beruházásra azért volt szükség, mert a jelenlegi ivóvízkutakat diklóretilén-szennyeződés fenyegeti. A most záruló európai uniós projekt keretében a faddi Duna-parton nyolc parti szűrésű kutat fúrtak, 19 kilométernyi távvezetéket fektettek le, Bogyiszlón új szennyvíztisztító épült, és a szekszárdi tisztítóművet is felújították.
    A polgármester tájékoztatása szerint az ellátás biztonsága érdekében megkettőzték a vezetékeket, és az ózontechnológiával működő tisztító berendezésekből is kettőt állítottak üzembe. Az új létesítmény napi 7-10 ezer köbméteres kapacitással működik majd - jegyezte meg.
    Kérdésre válaszolva elmondta: az eredeti ütemterv szerint korábban fejeződött volna be a kivitelezés, a nyári hőségnapokon azonban az üzemeltető kérésére lassítani kellett a munkát.
    A Duna-parti kutak a most üzemelő Sió-parti vízbázist váltják ki, amelyet becslések szerint öt éven belül érhet el a talajban lévő diklór-etilén. A szennyeződést 1993-ban a már lezárt, lőtéri vízbázis területén tárták fel. A káros anyag a korábban ott működött ipari üzemek tevékenysége következtében kerülhetett a talajba.

mti

fotó: www.palyazat2014-2020.eu

    A hétfői Magyar Közlönyben  megjelent határozat szerint az egyik projektjavaslat a 86-os számú főút Rédics (országhatár) és Szombathely közötti szakasz fejlesztése, a másik pedig a 62-es számú főút fejlesztése az M8-as autópálya (új Duna-híd) és a Székesfehérvár között.
    Mindkét nagyprojekt beruházója a Nemzeti Infrastruktúra
Fejlesztő (NIF) Zrt. 
    A 86-os főút fejlesztési javaslatát azonnal, míg a másik nagyprojekt javaslatot november 30-ig kell az Európai Bizottság elé terjeszteni.

mti