Hajdú-Bihar vármegyére vonatkozóan példaként kiemelte a Berettyó-Sebes-Körös területén elvégzett csaknem 14 beavatkozást, köztük a Sebes-Körös holtágainak feltöltését, a tápcsatornák mederkotrását, vagy a gátépítéseket.

Hubai Imre hangsúlyozta, a leginkább aszályos területek vízpótlása országszerte megtörtént, az Aszályvédelmi Operatív Törzs október 31-ével erre az évre befejezi a munkáját. Hozzátette, a jövőben is várják a területi felajánlásokat a gazdáktól, és keresik azokat az egykori öntözőcsatornákat, melyeket közcélúvá lehet tenni.

A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására, tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására, és több száz beavatkozási ponton végeztek vízpótlást. Idén is ingyenes lett az állami művekből vételezett víz díja, ami további segítség a gazdáknak.

Az Agrárminisztérium eddig 365 fenntartható vízgazdálkodási közösséget ismert el, amelyek összes öntözött területe több mint 112 000 hektár, ebből az újonnan öntözni kívánt terület több mint 97 000 hektár - tette hozzá.

A termés és termelésbiztonság, a gazdálkodók versenyképességének fenntartása érdekében szemléletváltásra van szükség. A gazdálkodói igények felmérése alapján már tervezés alatt áll a támogatási konstrukciók kidolgozása - jegyezte meg az államtitkár .

Élénken foglalkoznak a vállalatok a témával

Az eredmények szerint a nagyvállalatok 75 százaléka rendelkezik környezetirányítási rendszerrel, 62 százalékuknál pedig fenntarthatósági stratégia is működik. A válaszadók több mint fele a területért kijelölt felelőst foglalkoztat.
A vállalatok többsége az energiafogyasztást (92 %), a keletkező hulladékot (77 %) és a vízhasználatot (72 %) méri, de a közvetett kibocsátások – például szállítás, utazás – nyomon követése jóval ritkább (42, illetve 37%).

Lépések a karbonsemlegesség felé

A kibocsátások csökkentésében vegyes a kép: 42 százalék konkrét szén-dioxid-csökkentési célt tűzött ki, 15 százalék már karbonsemlegességi tervvel is rendelkezik, ugyanakkor a vállalatok több mint egyharmadának nincs semmilyen célja.

A körforgásos gazdaság elvei széles körben jelen vannak: a válaszadók 82 százaléka foglalkozik újrahasznosítással és hulladékcsökkentéssel, míg 62 százalék beszerzéseinél is figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat.
A társadalmi területen is van előrelépés: a cégek kétharmada méri a munkavállalói elégedettséget, 70 százalékuk tartott már fenntarthatósági képzést, és 85 százaléknál működik panaszkezelési rendszer.

A mikro- és kisvállalkozások szakmai támogatásra szorulnak

Az irányítási szempontok tekintetében azonban hiányosságok mutatkoznak: mindössze a cégek 32 százaléka vizsgálja alvállalkozói fenntarthatóságát, és kevesebb mint felük rendelkezik olyan kockázatkezelési rendszerrel, amely a fenntarthatósági kockázatokat is figyelembe veszi.

A piaci tapasztalat az, hogy mikro- és kisvállalkozói körben a fenntarthatósági kérdésekben komoly elmaradások vannak a nagyvállalatokhoz képest. A nagyobb piaci szereplők tudásának, gyakorlatának megosztására is szükség van. A legnagyobb kihívásokat a kapacitáshiány, az adminisztratív terhek, a magas költségek és az adatgyűjtés nehézségei jelentik.

A fenntarthatóság építőipari szerepéről és a friss felmérés eredményeiről az ÉVOSZ podcastjében, a Spakli’21 legújabb adásában is szó esett, ahol Bene János beszélgetett Kálmán Péterrel, az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozatának elnökével, az Óbuda Group vezérigazgatójával. 

A jegybank elemzése szerint a lakáspiaci túlfűtöttség növekedésének irányába mutatott, hogy a lakásárak a bérleti díjaknál, a jövedelmeknél és az építési költségeknél is gyorsabban emelkedtek 2024-ben. Mindez szerintük azt jelzi, hogy a lakáspiaci kereslet aktuális szintje hosszú távon nem fenntartható a jelenlegi körülmények között. Megjegyezték ugyanakkor, kedvező jel lehet a lakáspiaci túlértékeltség szempontjából, hogy az adatok alapján az idei első negyedévben is folytatódott a bérleti díjak emelkedési ütemének lassulása.

A lakásbérbeadási hozam 2025 márciusában a vidéki városok átlagában az előző év azonos időszaki 7,3 százalékról, 6,9 százalékra, Budapesten pedig 5,2-ről, 4,7 százalékra csökkent.

A hipa-bevallás a NAV-hoz elektronikusan benyújtható, azt a hivatal automatikusan továbbítja az illetékes önkormányzatnak. Eddig 375 ezer hipa-bevallás érkezett. A tájékoztatás szerint ez az első év, amikor az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló bevallást is a NAV-hoz kell benyújtani. Ezt az ELMDIJ-űrlapon, legegyszerűbben elektronikusan, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet megtenni, amelyből csaknem 19 ezer már beérkezett. A bevallás benyújtását támogató technikai segédlet az ELMDIJ - Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalon elérhető. 

Az a cég, amelyik késve nyújtja be bevallását, annak a NAV akár egymillió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat. Az a cég pedig, amelyik a beszámoló közzétételét "felejti el", még többet kockáztat: első körben 200 ezer forint mulasztási bírságot, ha viszont a közzétételről a második felszólításra sem gondoskodik, a NAV törli az adószámát - figyelmeztet az adóhatóság. 

A NAV segít abban is, hogy cégek idén elkerüljék a súlyos szankciókat. A hivatal ugyanis 65 ezer olyan vállalkozás figyelmét hívta fel a határidő fontosságára, amelyek tavaly a határidőt túllépve, késve nyújtották be társaságiadó-bevallásukat. Az érintettek a héten már mind megkapták az erről szóló elektronikus levelet - áll a közleményben.

"A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. S-a alapján az önkormányzat által kötelezően elkészítendő gazdasági program az önkormányzat hosszú távú elképzeléseit tartalmazza. Helyi szinten azokat a célkitűzéseket és feladatokat határozza meg, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

A város fejlődése, versenyképességének megőrzése és az itt lakók megfelelő életkörülményeinek és munkalehetőségének biztosítása érdekében szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő-infrastruktúrájának és (köz)szolgáltatásainak hatékonyság-elvű fejlesztése. Azt kívánjuk elérni, hogy a gazdasági potenciál növekedésével, a térségi szerepkör erősödésével párhuzamosan Szekszárd élhető, környezeti szempontból magas minőségű, a lakosság és a turisták számára egyaránt vonzó hely legyen.

A Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által elfogadott teljes gazdasági program IDE KATTINTVA elérhető."

Az új eljárás kiszűrheti az összes ismert mézhamisítási eljárást

A szakemberek célja az volt, hogy az új analitikai módszerekkel valamennyi, a méz manipulálására használt eljárást nagyobb pontossággal mutassák ki, és így igazolható legyen a botanikai vagy földrajzi eredet, a hamisítás vagy a túlmelegítés ténye.
A többszáz literes hordókban tárolt mézet a könnyebb kiadagolás érdekében hevítik. Ez akkor okozhat problémát, ha a hevített méz maghőmérséklete a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt 40 Celsius-fok fölé emelkedik. 50-60 Celsius-fokon ugyanis már roncsolódik a mézek alapösszetétele, íze, színe, sérülnek a hőérzékeny vitaminok, antioxidáns összetétele megváltozik, valamint nemkívánatos anyagok is keletkeznek, mint például a hidroximetil-furfurol (HMF).

Kombinált módszerek hoztak eredményt

A kutatók két analitikai módszert, az elektronikus nyelvet (elnevezése az emberi ízlelés szimulálásából adódik) és a közeli infravörös spektroszkópiát (NIRS) alkalmazták a túlmelegítés kiszűrésére. Három mézfajtát melegítettek eltérő hőmérsékletekre és ideig, majd a kapott adatokat összegezték.
 A beszámoló szerint a két módszer önmagában alkalmazva képes volt két fajta esetén a hevített és referenciamézet elkülöníteni egymástól, de kombinálásuk még hatékonyabbnak bizonyult. Így 98 százalék feletti pontossággal azonosította be a hevített mintákat, a kontrollt (melegítetlen minta) pedig 100 százalékkal.
 

A cukorszirupos trükk a legelterjedtebb

A méz az egyik leggyakrabban hamisított élelmiszer a világon. A visszaélés legtöbbször cukorsziruppal történik, amit közvetlenül a mézbe kevernek vagy a méheket etetik vele a gyűjtési időszakban.

Mint írták, a két módszer a cukorsziruppal kevert mézek pontosabb azonosítására is alkalmas. A direkt cukorszirupos hamisítás kimutatására a kutatók eltérő fajtájú és koncentrációjú cukorszirup-oldatokat kevertek többféle mézbe, majd a mintákat mindkét módszerrel megvizsgálták.

Több hamis mézet szűrhetnek ki

"Az elektronikus nyelv már 10 százalékos cukorszirup-koncentrációt is könnyen kimutatott, az infravörös spektroszkópiával pedig 5-10 százalék hozzáadott cukorszirup esetén már el tudtuk különíteni a hamisított mézet a nem hamistól" - magyarázta Benedek Csilla, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense, a tanulmány utolsó szerzője.
A közlemény szerint a gyakorlatban alkalmazott módszerekkel szemben a kutatás során vizsgáltak kevesebb előkészítést és vegyszert igényelnek, és gyorsabbak. További előnyük, hogy a kapott adatokat a rendszernek megtanítva idővel az képes lesz beazonosítani az egyes paraméterekhez tartozó értékeket, így később könnyebben elkülöníti az egyes méztípusokat.

Már 1985-ben számítógépen készítette a diplomamunkáját

„Ekkoriban már a diplomamunkám lehetséges témáján kezdtem el gondolkodni” – meséli – „és az a fiatal mérnökcsapat, akikkel Pakson megismerkedtem, javasolt is egy témát. Így a gőzfejlesztő vízszint-szabályozásának numerikus szimulációján és behangolásán dolgozva készítettem el a diplomamunkámat.” A számítógépes szimuláció a mai világban már megszokott dolognak számít, de amikor Bánáti József a szakdolgozatát írta, ez még korántsem volt így: „Miközben a többieknek időpontot kellett foglalniuk a lyukszalagos, szobaméretű komputerekhez, én az első személyi számítógép típusok egyikén, egy Sinclair Spectrumon dolgoztam, amelynek egy Junoszty gyártmányú tévé volt a monitora.”

Diplomamunkájának védésekor a paksi erőmű egyik vezetője, Petz Ernő volt az opponense (aki a rendszerváltás után a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója is lett), azonnal állást is kínáltak Bánáti Józsefnek. Családi körülményei miatt azonban – a főváros közelében lakó idős szüleiről kellett gondoskodnia – nem tudott élni a lehetőséggel.

A csillebérci kutatóközpontban foglalkozott zónamonitorozással

Első munkahelye így a csillebérci MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) lett, az ország legnagyobb önálló tudományos központja, ahol több mint 4000 kutató foglalkozott részecske- és magfizikával, reaktorfizikával, informatikával és még sok minden mással. Itt, a KFKI-ban ismerkedett meg és dolgozott a VVER On-Line Analysis (VERONA) rendszer fejlesztésével, mely a paksi erőmű első zónamonitorozó és adatvizualizációs rendszere volt. Ezen az operátor már összefoglaló ábrákat, zónatérképeket látott teljes adatsorokkal, és így rögtön észlelhette, hogy milyen paraméter, milyen tartományban milyen értékeken áll. A rendszer továbbfejlesztett változata ma is működik a Paks I.-es blokkvezénylőkben.

„A VERONA-n végzett munka után kezdtem el azon gondolkodni, hogy én inkább a termohidraulikára szeretnék koncentrálni. (A termohidraulika gyakorlatilag az áramlástan, a többfázisú áramlások, nyomás, hőmérséklet és hőátadás, valamint ezek viszonyrendszerét kutató tudományág – a szerk.) Így a Reaktorfizikáról – az AEKI-ben házon belül –átjelentkeztem a Termohidraulikai Osztályra.”

A Paksi Atomerőmű 1:2070-es modelljén végzett biztonsági kísérleteket

Bánáti József itt dolgozott először a DSA-karrierje szempontjából különösen fontos skálázható modellek egyikén a PMK (Paksi Modell Kísérlet) elnevezésű berendezésen, Paks I.-nek egy (1:2070-hez arányban) lekicsinyített modelljén. „Alap dolog, hogy egy atomerőműben nem kísérletezünk! A posztulált üzemzavarok biztonsági kockázatait előre kell kiértékelni analitikus (számítógépes) és nem-nukleáris körülmények között elvégzett laboratóriumi kísérleti módszerekkel. Ez hasonló ahhoz, ahogy az orvostudományban sem végeznek kísérleteket közvetlenül az embereken, viszont a gyógyszerek hatását „leskálázva”, pl. kísérleti egereken tudjuk tanulmányozni. Ezzel analóg módon, a valós atomerőművi folyamatokat is modellezni tudjuk egy kicsinyített berendezésen, ahol pl. a nukleáris fűtést elektromos hőforrással helyettesítjük. Amennyiben a hasonlósági törvényeket betartottuk, innentől már az egész termohidraulikai folyamat ugyanúgy megy végbe. A mára már nagyon fejlett számítógépes kódjaink (szoftvereink) lehetővé teszik, hogy a kicsinyített berendezésen modellezett folyamatot is le tudjuk szimulálni, majd a geometriai adatokat „felskálázva”, előre ki tudjuk számítani a valós reaktorban feltételezhető üzemzavarok következményeit. Ellenőrzésképpen, a modellkísérlet eredményeit összehasonlítva a számítógéppel kapott adatokkal „validálni” tudjuk az adott kódot, tehát megbizonyosodhatunk arról, hogy pl. egy valós erőművi csőtöréses balesetre adott előzetes számítás mennyire lesz pontos.

Finnország volt a következő állomás

Közben már a változás szelei fújtak, a rendszerváltás éveihez közeledünk az interjúban. „Miközben ezeken a feladatokon dolgoztam a KFKI AEKI-ben, Csillebércen, jött egy lehetőség a szakmai továbblépésre. A ’80-as évek végén a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) Magyarországot is támogatta fiatal kutatók számára biztosított ösztöndíjakkal, akik különböző nyugati kutatóintézetekben dolgozhattak egy rövid ideig. Én 1990-ben nyertem el egy ilyen ösztöndíjat és egy szép kis finn egyetemi városba, a Lappeenranta Műszaki Egyetemre kerültem, a Saimmaa nevű tó partján, az orosz határtól nem messze.

Itt is a PMK-hoz hasonló erőművi modellkísérleteken dolgoztam: a PACTEL-en (Parallel Channel Test Loop). Ez a berendezés is, hasonlóan a Paks I.-hez, egy orosz tervezésű VVER 440-es reaktornak (a Loviisai Atomerőműnek) egy 1:305-ös arányban kicsinyített modellje. Az itt kapott kísérleti eredményeket összefoglaló anyag lett később a PhD-m témája is.”

Az eredetileg fél évre szóló időszak kalandosan folytatódott. „A finn professzorom a NAÜ-ösztöndíjam lejártakor – amikor már összecsomagoltunk feleségemmel és készültünk haza – elém tolt egy munkaszerződést. Időközben Magyarországon már megalakult az első szabadon választott kormány, túl voltunk a taxisblokádon, nőtt a gazdasági bizonytalanság, munkanélküliség, infláció. Az eredeti munkahelyemen, a KFKI-ban is nagy átalakulások mentek végbe. Így a finnországi tartózkodás is kissé hosszabbra, összesen 11 évre nyúlt. A ’90-es évek alatt a finneknek előnyös keleti piacok összeomlottak. A finn parlament ezalatt kétszer is leszavazta egy új atomerőmű építését. Ezen elgondolkodva elfogadtam egy vendégkutatói kinevezést a norvégiai Haldenbe, ahol magyar létemre finn delegáltként a Halden Reactor Project nevezetű nagy OECD együttműködésben zajló kutatásokban vehettem részt közel négy éven keresztül.”

Norvégia és Svédország kutatóközpontjai következtek

A norvég-svéd határ déli részén található kisvárosban, Haldenben Bánáti József és kutatócsoportja egy TEMPO nevű kódot fejlesztett. (A betűszó a Thermal Performance Monitoring and Optimization rövidítése.) Ez a szoftver nem csak atomerőművi szimulációra, hanem bármilyen más erőművi folyamat adatainak megjelenítésére és hőtani optimalizációjára is alkalmas.

Élettörténetében haladva elmeséli: „mindeközben már 2004-et írtunk és a második határozott idejű megbízatásom is a végéhez ért. Három fiunk közül már a legkisebb is norvég iskolába járt, a Finnországba való visszaköltözés már ezért sem lett volna egy könnyű opció. Ekkor egy konferencián találkoztam újra Pázsit Imre professzorral, akit még a KFKI-ból ismertem. Ő korábban a Stockholm melletti Studsvikban kutatott, majd a göteborgi Chalmers Műszaki Egyetemre nevezték ki professzornak. Imre már korábban is hívott magához egy projektre – bár akkor még a haldeni kiküldetésem elején voltam és nemet kellett mondanom. De 2004-re már megváltozott a helyzet. Alaposan átgondolva a tényt, hogy a svéd és a norvég nyelv hasonló, az emberek megértik egymást, és a gyerekeknek sem okozna akkora törést a nyelvi váltás, így hát örömmel elfogadtam az ajánlatot. Egy többéves projekt keretében a Göteborgtól 60 kilométerre lévő Ringhalsi Erőmű 3-as és 4-es blokkjának teljesítményemeléséhez szükséges biztonsági elemzéseket végeztük el a Chalmers Műszaki Egyetem kutatócsoportjával. Ennek köszönhetően ez a két blokk megúszta a bezárást, sőt, még ma is működik, több mint 14%-kal megemelt teljesítményen.”

Ismét a politikai változás állította a kutatót nehéz döntés elé

„Hasonlóan a németekhez, néhány év elteltével sajnos a svédek is elkezdtek zöldülni, sőt ’sötétzöldülni’ – ekkor már 2015-16-ban járunk – egy kormányváltás után, mikor a zöldek is bekerültek a koalícióba. A radikálisok ármánykodása következtében (akiknek ma prominens képviselője Greta Thunberg) minden új építésű atomerőmű gondolatát lesöpörték az asztalról, sőt, elhatározták, hogy a még működőket is be fogják zárni.” Elgondolkozva emlékszik vissza: „Az oktatásban, kutatásban szinte szitokszóvá vált a nukleáris energetika. Még a tanszék nevéből is törölni kellett a nukleáris szót. Helyette összevontak bennünket a részecske és plazmafizikával. A diákok más irányt választottak, a nukleáris mérnökök oktatása, a kutatási projektek támogatása szinte nullára csökkent. Mára az egykor tizenkét működő svéd atomerőművi blokkból hetet bezártak

„Ez a helyzet komoly dilemma elé állított. Vajon érdemes-e olyan országban tovább küzdeni, amely hátat fordított az atomenergetikának, vagy inkább pályát váltani 57 évesen? Netán jobb lenne a Magyarországon megszerzett és Skandináviában gyarapított tudást a saját hazám érdekében hasznosítani? Így logikusan felmerült a hazatérés gondolata és az, hogy bekapcsolódjak a Paks II.-es fejlesztésbe. A gond csak az, hogy a családom – feleségem és az addigra már huszonéves fiaink – gyökeret vertek Svédországban, nem volt reális, hogy velem jöjjenek. Jelenleg szakmailag nagyon jól érzem magam Pakson és utólag visszagondolva, nehéz, de jó döntést hoztam 2017-ben. A család azonban nagyon hiányzik. Évente ugyan többször ingázom 2000 km-t az ’otthon’ és az ’itthon’ között (lám milyen szépen fejezi ki ezt a magyar nyelv), de a sorsom bizonyítja, hogy mindig van hazaút, még akkor is, ha néha hosszú, néha göröngyös is...”

Bánáti József tudományos munkásságát közel 80 szakcikk, konferenciaanyag és kutatási jelentés fémjelzi. Emellett 40 felett van azon publikációk száma, amelyekben más kutatók idézetben hivatkoznak az általa elért eredményekre.

De mit is jelent a Deterministic Safety Assessment?

Ezt követően Bánáti József kérésünkre bővebben is kifejti, mit takar a Paks II.-es projektben az általa vezetett csapat munkája. „A pozícióm a DSA szakterület vezető. A Deterministic Safety Assessmentben a ’safety’ – a biztonság szó egyértelmű, hogy mit takar, de a determinisztikus szót kibontanám egy ellendefinícióval: ami determinisztikus, az nem probabilisztikus, tehát nem valószínűség alapú. Az a Probabilistic Safety Assessment (PSA) lenne – ez is egy létező szakterület, azt mondja meg, hogy egy adott eseménynek mekkora a bekövetkezési gyakorisága, tehát a végén milyen valószínűséggel történik meg egy következmény.”

„Ezzel szemben a DSA nem az esélyeket vizsgálja, hanem megmondja: ha egy kezdeti esemény bekövetkezik, annak mik lesznek a hatásai. Itt jön be a képbe a folyamatok modellezése és a számítógépes szimulációk futtatása. Ez azt jelenti, hogy a fizika törvényeit matematikai formába öntve, numerikus módszerek alkalmazásával meg tudjuk mondani bármely olyan kezdeti eseménynek a kimenetelét, lefolyását és a biztonságra való kihatását, amihez elég információnk van és ami egy olyan rendszerben történik, amit pontosan ismerünk. Ez a mi esetünkben a VVER típusú blokkok termohidraulikai és irányítástechnikai rendszere, melynek különböző változatait pályám során többször is volt alkalmam tanulmányozni. A mi feladatunk jelentős részben abból áll, hogy a tervező – a Roszatom podolszki intézete, a GIDROPRESS – által megtervezett, a Paks II. reaktoraiban használt VVER 1200-as fő berendezésekre modelleket alkotunk és az előzetes dokumentációk alapján a folyamatokat számítógépen szimuláljuk és a tervezőtől független biztonsági elemzéseket készítünk.”

Mint Bánáti József szavaiból kiderül, a GIDROPRESS az előzetes biztonsági jelentésében dokumentálta, hogy a magyar Nukleáris Biztonsági Szabályzatban előírt összes üzemzavari szituációkra hogyan fog reagálni a rendszer, kifejezetten tág biztonsági ráhagyással. Elmondja: „a megközelítés kulcsa az, hogy ha netán egyszerre több berendezés is üzemképtelenné válna, a redundáns biztonsági rendszerek hogyan tudják lekezelni az egész folyamatot és a kritériumparaméterek (nyomás, hőmérséklet, üzemanyag burkolathőmérséklet, akár dózis terhelés tekintetében) elérnek-e valamilyen határértéket, illetve sérül-e bármely fizikai gát.”

Magyarországon tartottak egy nemzetközi csúcskonferenciát 2023 májusban

Végül zárszóként még arról beszél nem titkolt büszkeséggel, miként érték el, hogy a CAMP (Code Application and Maintenance Program) nagy nemzetközi együttműködés éves találkozóját Budapesten rendezzék. „Az 1970-es években az USA Nukleáris Hatóságának (US NRC) koordinálásával különböző termohidraulikai és neutronkinetikai kódokat kezdtek fejleszteni az erőművi folyamatok modellezésére. Később nemzetközi intézmények is bekapcsolódtak a fejlesztésbe és az alkalmazásba. Magyarország a 1990-es években csatlakozott a CAMP egyezményhez. Jelenleg a CAMP által biztosított kódrendszert világszerte alkalmazzák, mi is ezeket használjuk a tervezett Paks II.-es VVER 1200-as blokkok elemzéseire. A kódok fejlesztői és felhasználói évente találkoznak a világ más-más tájain, hogy eszmét cseréljenek a tapasztalatokról. Időszerű volt tehát, hogy hazánk is otthont adjon egy ilyen konferenciának. Egy igazi csapatmunka eredményeként, Paks II. szponzorálásával elértük, hogy erre végül az idén tavasszal sor kerülhetett Budapesten. Nagy köszönet illeti a Paks II. vezetését és munkatársait a szervezésben nyújtott lelkes munkájukért. Közel száz kutató, mérnök, fizikus és IT szakember vett részt a nagy sikerű találkozón, amelyen számos előadás hangzott el, és a működő erőmű 4-es blokkjának meglátogatásával, illetve az új blokkok építési területének megtekintésével ért véget Pakson.”

A legnépszerűbb szálláshelyek ezúttal is a hotelek, amelyekben 2022-höz képest mintegy 10 százalékkal nőtt az előfoglalások száma. A szilvesztert utazással összekötni vágyók körében a 2 éjszakás, 2 fős előfoglalások a legjellemzőbbek

- írták.

Az NTAK adataiból az is kitűnik, hogy a külföldről érkezők 72 százaléka Budapesten kikapcsolódva lép át az újévbe. Legtöbben várhatóan Olaszországból, Spanyolországból és Németországból érkeznek, de Franciaországból és az Egyesült Királyságból is számos turista ünnepli majd a szilvesztert a magyar fővárosban - ismertették.

A fővároson kívüli szálláshelyek összességében 12 százalékkal magasabb hazai szálláshelyi forgalomra számíthatnak 2022 azonos időszakához képest. A nemzetközi vendégek foglalásai pedig még ennél is nagyobb mértékben, 13 százalékkal emelkedtek. A vidéken előjegyzett vendégéjszakák 77 százalékát, összesen 160 ezer éjszakát a hazai utazók foglalták le, a külföldi vendégekhez pedig 47 ezer vendégéjszaka köthető - írta az MTÜ.

Megjegyezték azt is, a vidéki desztinációk közül - ahogy tavaly - az óév utolsó hosszú hétvégéjén is a Balaton és a Mátra-Bükk szálláshelyei örülhetnek a legtöbb vendégnek. Idén a dobogóra került Bük-Sárvár, amely jelentős vendégforgalomra számíthat az előfoglalások alapján. A legnagyobb bővülést Mátra-Bükk könyvelheti el, ahová az ünnepi hétvégére közel 4 ezer vendégéjszakával több foglalás érkezett, mint az előző évben.

A turizmus Magyarország stratégiai fontosságú ágazata, 2022-ben mintegy 100 ezer vállalkozás működött ezen a területen, amelyekben több mint 400 ezer munkavállaló dolgozott. Tavaly 14 millió vendég közel 40 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken, az ágazat a GDP mintegy 12 százalékát állította elő. A turizmus versenyképességének erősítése érdekében jött létre 2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség, a turisztikai ágazat kormányzati szervezete. Feladata a turizmusfejlesztés irányítása, stratégiájának meghatározása, a hazai és a küldőországokban folyó szakmai munka koordinációja, az országmárka fejlesztése, belföldi és nemzetközi kommunikációs és értékesítési kampányok lebonyolítása. Az MTÜ a hazai szakmai szervezetekkel együttműködve végzi feladatát, növeli Magyarország turisztikai versenyképességét, és aktívan hozzájárul ahhoz, hogy országunk még vonzóbbá, élményekben gazdagabbá váljon mind a külföldi, mind a belföldi utazók számára. Stratégiai cél, hogy hazánk Közép-Európa vezető turisztikai desztinációjává váljon, valamint, hogy az ágazat GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 2030-ra 16 százalékra növekedjen.

„A Mayr & Wolfram közel 40 éve fejleszti és gyártja termékeit, ezeket több mint 20 országban használják. A kivitelezés folyik, a szállítás folyamatos, várhatóan összesen 3 hónap alatt zárul a tőlük érkezett megrendelésünk teljesítése”

– tette hozzá.

Az exportpiacban is gondolkoznak

Agócs Miklós, az Ago-Steel cégvezetője a dombóvári vállalkozás nemzetközi piacon való terjeszkedésről és a projekt további részleteiről adott bővebb tájékoztatást lapunknak. Egyrészt hangsúlyozta: cége és a B.K.N. Metál Kft. között kifejezetten jó az együttműködés. „Nagyon jó szakmai kapcsolat alakult ki – a régi ismeretség okán is – Sulcanj Zsolttal, a B.K.N. Metál Kft. vezetőjével. Az ő meghívására érkeztünk abba a környezetbe, amely megnyitotta számunkra a nemzetközi lehetőségekhez vezető utakat.”

Hozzátette: a B.K.N. Metál-nál nem is kívánhattak volna jobb mentort az export szövevényes világának megismeréséhez. „Ők már rutinosan mozognak ezen a terepen, ami köszönhető számtalan nemzetközi projektjüknek: dolgoztak Svájcban, Ausztriában, Belgiumban és Németországban is.”

Lézertechnológiával dolgoznak tűpontosan

Ezt követően a munkálatok során felhasznált technológiáról tudtunk meg bővebb részleteket. Az AGO-Steel a gyártáshoz többek között lézertechnológiát alkalmazó gépeket, és CNC élhajlítót is használ, illetve külön kiemelték:

a csőlézerrel és a lézervágó asztal segítségével kiemelkedő minőségű munkát tudnak biztosítani, mivel a gyártmányokat sorjamentes vágási felület és nagy méretpontosság jellemzi, ugyanakkor minimális az anyagveszteség és a hőbevitel.

Agócs Miklós elmondta még: az Ago-Steel a projektben abban is fejlődési lehetőséget lát, hogy megtanuljon tűpontosan együttműködni a partnerével - jelen esetben a B.K.N. Metál Kft.-vel. „A folyamatok összehangolása, a harmonikus kooperáció, kölcsönös segítéssel megvalósuló közös fejlődés és a végtelen számú önellenőrzés embert próbáló, ugyanakkor nagyon szép feladat.”

A rend a lelke mindennek

Egy másik sikeresen vett kihívás szintén az együttműködés területén merült fel: a német partner rendszerető, „Ordnung muss sein"-szemléletének az Ago-Steel cégvezetője elmondása szerint a kötelezettségek teljesítésével, a pontossággal, a kemény munkával és az őszinteséggel tudnak megfelelni.

Végezetül kifejti: a jövőben is szívesen dolgoznának együtt tovább ebben a felállásban, sőt a gyártáson túl a helyszíni szerelési feladatokra is szeretnének majd szerződést kötni.

Az elmúlt évek ágazati fejlődése és az építőipari munkaerőhelyzet változásai

Az elmúlt években egyértelműen az iparág fellendülését láthattuk. Az építőipar kiemelt fontosságú ágazat, szerepe megkérdőjelezhetetlen a magyar nemzetgazdaságban és az európai gazdaságban egyaránt. Egy olyan ciklusnak lehettünk részesei, amikor a társadalmi, technológiai, környezeti és politikai tényezők egyszerre növelték a kapacitásokat, tették intenzívvé a termelést, azonban ezzel egyidejűleg óriási munkaerőhiányt produkáltak – foglalják össze.

A COVID óta számszerű javulás tapasztalható az építőipar (elsősorban) fizikai munkaköreiben, hiszen a más iparágakból felszabaduló munkaerők azonnal megjelentek az építőiparban.

Jelenleg az ágazat körülbelül 35 ezer fővel több munkavállalót foglalkoztat, mint a COVID járvány előtti foglalkoztatottak összessége, ez a növekedés új kihívások elé állította a szakmát

- mutatnak rá.

Hozzáteszik: a KSH tájékoztatása szerint 2022-ben az építőipari termelés értéke folyó áron 6873,7 milliárd forint volt, 3%-kal meghaladva a 2021. évi termelést. Az anyagárak emelkedése ellenére is magas maradt az építési termelés szintje a 2022-es évben.

Évről-évre fejlesztik a béreket

A WHB-nek, - úgy, mint más vállalkozásoknak is – az idei évben is szakmunkás- és mérnökhiányos munkaerőpiaci környezetben kell végrehajtania a vállalt projektek minőségben és határidőben történő kivitelezését. A WHB-t ez a munkaerőpiaci és iparági verseny egyértelműen a hatékonyság növelésére készteti, illetve mindez hatalmas nyomást is helyez a cégcsoportra, valamint a kollégák által elvégzett munka magasabb anyagi elismerésére - írják.

„Tisztában lévén a fentiekkel, büszkén mondhatjuk, hogy elmúlt években évről-évre átlagosan 10-15% bérfejlesztést hajtottunk végre, valamint az elmúlt évben új, az egészséget szem előtt tartó egészségbiztosítási szolgáltatást vezettünk be”

- emelik ki.

Az anyagi elismerésen túl a WHB számára az írás alapján a leglényegesebb HR-küldetések egyike a stabilitás megőrzése. A pillanat előnyénél a jövő fenntarthatósága még fontosabb – foglalják össze egy mondatban, hogy mindez mit jelent számukra.

A cégcsoport HR-küldetésének másik fő irányvonala a fejlődés. A marketingosztállyal karöltve a munkáltatói márkaépítést tartják a jelen időszak legnagyobb kihívásának, és ennek megfelelően élhető és szerethető munkahelyet kívánnak teremteni és fenntartani, amellyel elégedettek a munkatársaik.

Három fő pillér szerint dolgoznak a szakemberhiány enyhítésén

A WHB Group a szakemberhiány enyhítésére az alábbi stratégiai pilléreket fektette le, melynek megvalósítása 2021 óta folyamatosan történik.

Partnerség/összefogás: formálisabb működés más vállalkozások-, illetve egyetemek összefogásával, együttműködésével. Felelősségvállalás a képzési háttér megteremtéséért. A WHB 2018 óta duális képzőhely, melyet tovább gondolva 2023-ban szeretnének elindítani egy modellprogramot, mellyel enyhíthető az iparág munkaerőhiánya. Egy olyan képzőközpont létrehozásán dolgoznak, ahol a Széchenyi Egyetemmel együttműködve az elméleti képzést kiegészítő gyakorlati oktatást tudják biztosítani, és ezzel együtt perspektívát és biztos kimeneti tudást adni a diákoknak.

Digitalizáció: a mai fiataloknak nem lehet vonzóbbá tenni az építőipart, hacsak nem történik digitalizáció (BIM). Emellett a digitális kompetenciák fejlesztése az idősebb korosztálynál is fontos cél.

Hiányzó készségek fejlesztése: a változó piaci környezet és követelmények okán a WHB jelenlegi munkavállalói számára képzési programokat kell indítani, hogy a hiányzó készségeiket fejleszteni tudják (mint a digitális ismeretek, az idegennyelvtudás és a szakmai továbbképzések).

Összefoglalásként a WHB honlapján megjelent anyagban kiemelik:

felelős nagyvállalatként úgy gondolják, hogy az építőipar jövőjének fejlődésében potenciális és meghatározó szerepe van a WHB Groupnak, így az ágazat többi szereplőjével összefogva szeretnének mintát mutatni és maradandót alkotni.

A nagyszabású projekt a kerület infrastruktúráját is pozitív irányba mozdítja el: fejlesztik az úthálózatot, a közművet, kerékpárutat építenek, rendezik a Rákos-patak környezetét. A beruházással egy új, a mai környezettudatos és fenntartható igényeknek megfelelő élettér létesül Zugló frekventált részén.

Cikkünkben sorra vesszük azokat a főbb szempontokat, amelyek egyedivé teszik az épülő városnegyedet.

Megújuló energiaforrást használnak a fenntarthatóság érdekében

A gazdasági változások új megoldásokat követeltek, a körültekintő tervezés pedig egy hosszútávon fenntartható, zöld komplexumot eredményezett.

A projekt energiagazdálkodás szempontjából is a jövőt képviseli. Az épületeket geotermikus energia felhasználásával fűtik majd, korszerű hőszivattyús rendszerrel. A lakások és irodák ezáltal alacsonyabb rezsiköltséggel működnek majd, mint a mostanában átadott épületek, így a bérlők vagy tulajdonosok számára is olcsóbb, versenyképesebb alternatívát nyújtanak a többi irodával szemben.

A beruházó számára a fenntarthatósági koncepciója egyik fontos szempont volt az is, hogy a területen zöld környezetet alakítsanak ki.

Ezért az egyes épületek között olyan fákkal, bokrokkal beültetett közösségi terek létesülnek, ahol a környéken lakók és az itt dolgozók is feltöltődhetnek. A gyerekek számára pedig játszótereket hoznak létre.

A nagyszabású fejlesztéshez egy átfogó vízgazdálkodási stratégia készült, amelynek környezettudatos elemei tompítják a klímaváltozás hatásait. Ilyen például, hogy az esővizet összegyűjtik és felhasználják a zöldfelületek öntözésére, törekednek a csapadékvíz helyben tartására.

Nagy hangsúlyt fektetnek a környezetterhelés csökkentésére

A Bayer Construct cégcsoport számára kiemelt szempont volt, hogy a kivitelezés során olyan technológiákat alkalmazzanak, amelyekkel csökkentik a környezet terhelését.

Ilyen például a területen felépített ideiglenes betonüzem, amellyel helyben készül a kivitelezéshez szükséges alapanyag. Így a környék, az úthálózat jelentős teherforgalomtól és a levegőszennyezéstől mentesül, hiszen a betont csak az építési területen belül kell szállítani.

A nagyszabású beruházásban a vállalat ezen kívül több saját technológiát is integrál. Az épületekben például olyan előregyártott betonelemeket használnak, amelyeket a biharkeresztesi Viastein Kft. előregyártó üzemében készítenek (erről korábban részletes cikkben számoltunk be). Ezáltal gyorsul a kivitelezés, a rövidebb építkezés során jelentősen csökken a munkálatokkal járó zaj és por terhelés.

A kivitelezés már elkezdődött

A nyolc ingatlanból egy lakóépületként funkcionál, a többi pedig irodaház lesz. Az R1 elnevezésű lakóépületet 2022 tavaszán kezdték el építeni. A gyorsított kivitelezésnek köszönhetően a tervek szerint 21 hónap alatt beköltözhetővé válik a 168 lakást magában foglaló ház, amelyben a -1. szinten mélygarázst alakítanak ki, a földszinten pedig étterem, valamint különböző szolgáltatások lesznek elérhetők.

Az első irodaházon 2022 nyara óta dolgoznak. Itt három szintes mélygarázs létesül, figyelembe véve a vásárlók és az irodák igényeit. A -1. szinten szupermarket kap helyet, a földszinten pedig nyitott bevásárlóutca, külön-külön megközelíthető üzletekkel. A többi szinten tágas, világos irodák várják bérlőiket.

A Bayer a hosszútávú gondoskodás híve

A vállalat hitvallása szerint az ügyfelek és megrendelők minőségi kiszolgálása nem ér véget az ingatlan értékesítésével, hiszen egy épület folyamatos utómenedzselést igényel. Az elkészült épületek teljeskörű ingatlanüzemeltetését majd a Bayer Mester Kft. végzi, amely folyamatos felügyeletet és karbantartást biztosít.

Fejlesztik az infrastruktúrát – járdákat, bicikliutakat kap a környék  

A nagyszabású fejlesztéssel gyakorlatilag az egész Bosnyák tér környezete megújul, több mint 11 milliárd forint ráfordítással. Az ehhez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés tervezésekor részletes közlekedési hatástanulmány készült. A cél, hogy a városnegyed generálta forgalom ne járjon plusz torlódással a kerületben. A vállalás keretében átalakul a Bosnyák utca, Bosnyák köz, a Rákospatak utca és nem utolsó sorban a Csömöri út teljes szélességben, új buszmegállókat építenek, valamint kerékpárutakat alakítanak ki. Mindezeken túl közműfejlesztést is végeznek, valamint több mint 700 fa ültetésével jelentősen javul a zöld területek mennyisége és minősége is.

A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 59,9 százalékkal emelkedett. A szálláshelyekre érkezett 580 ezer vendég összesen 1,573 millió vendégéjszakát töltött el augusztusban. A vendégéjszakák 63 százalékát szállodákban töltötték, ahol 66,5 százalékkal nőtt a forgalom. A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest-Közép-Duna-vidék volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 46 százalékát regisztrálták.

A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 16,2 százalékkal nőtt a tavaly augusztusihoz képest és 63,276 milliárd forintot ért el. Ebből a szállásdíj-bevétel 21,0 százalékos növekedéssel 46,936 milliárd forintot tett ki, amiből a tavalyinál 4,6 százalékkal kevesebbet, 25,586 milliárd forintot a belföldi vendégek fizettek, míg a külföldiek szállásdíja 78,3 százalékkal 21,350 milliárd forintra nőtt. A vendéglátásból eredő bevételek 13,3 százalékkal 12,842 milliárd forintra emelkedtek.

A képzés a felvételi meghallgatások lezárása után 18 diákkal rajtolt el kedden. Lapunk úgy értesült, hogy a nagyszámú és komoly rátermettséget mutató jelentkezők miatt a tervezett létszámot felülírva két fővel többet vettek fel a programba, amelyben a hallgatókat a Duna Group a befektetett idejükért és energiájukért cserébe ösztöndíjjal is támogatja.

A munkába állás első napjától értékteremtő munkát tudnak végezni

A képzés ünnepélyes megnyitóján a tehetséggondozó program megalkotója és irányítója, a Magyar Építők kiadójának (Regon Média Zrt) projektmenedzsere, Kincses Péter üdvözölte a résztvevőket. Az ÉVOSZ médiatagozatának az elnöke az egész hazai ágazati ismerete alapján kijelentette, hogy eddig ilyen tevékenységet egyik szereplő sem végzett a magyar építőiparban.

A résztvevők számára azt emelte ki, hogy ezzel a képzéssel olyan komplex mérnökökké tudnak válni, akik az egyetem után valós tudással kerülnek ki a munkaerőpiacra: „Vagyis már a munkába állás első napján hatékony értékteremtő munkát tudnak végezni.” A képzésnek és az annak otthont adó vállalatnak a jelentőségét így érzékeltette: „Ha most itt körbe néztek, akkor jó eséllyel azokat látjátok, akik az elkövetkező 40 évben a legtöbb utat fogják építeni a Kárpát medencében.”

Arra is kitért, hogy a vállalatcsoport tehetséggondozó programját a 2020-ban lezajlott, rendkívül sikeres Duna Group Szabadegyetem tapasztalatából kiindulva segítették életre.

Történelmi folyamatba léphetnek be a fiatalok

A folytatásban Oltyán József, a Magyar Építők építőipari újság alapító-tulajdonosa az útépítő ágazat szerepét és jelentőségét vázolta fel a hallgatók számára. Úgy fogalmazott, az útfejlesztésekbe bekerülő fiatal mérnökök joggal lehetnek büszkék az általuk betöltött szerepre, hiszen egy óriási organizációs folyamat részévé válnak, amely hazánk épített örökségét alakítja. Hozzátette, mindezt egy olyan területen tehetik meg, amit joggal neveznek az építőipar nehéziparának. „Ráadásul egy olyan vállalatnál, amelyben a tisztességes és minőségi munka nagyon komoly támogatást kap, és ahol mindezt egy jó légkör segíti Ugyanakkor nincs ingyen ebéd, ezért a megbecsült szerepért olykor nagyon kemény teljesítményt kell letenni az asztalra.”

Hasonló üzenete volt Kincses Péter ezt követő előadásának, amely számokkal támasztotta alá, hogy az útépítő szakma jelenleg történelmi időket él. Az összegzésből kiderült, 1990-ben 340 kilométernyi gyorsforgalmi út működött hazánkban, aztán 1999-ben 579 kilométer, majd 2010-ben 1219 kilométer. Utóbbi hálózat az elmúlt évtizedben egy óriási lépéssel mára 2253 kilométernyire bővült. Kincses Péter arra is utalt, hogy a magyar úthálózat fejlődése a hazai mellett európai érdek is, miután a középponti helyzetünknek köszönhetően Magyarországon négy európai közlekedési folyosó is áthalad.

A Duna Csoportnál már a jövőt élik

A délelőtt zárásaként Tóth László, a Duna Aszfalt Zrt. Igazgatóságának elnöke tartott előadást a 2002 óta a magyar építőiparban 317 kilométernyi utat, 411 hidat és 83 csomópontot fejlesztő vállalatcsoport történetéről, értékeiről és felépítéséről. Beszédéből kiderült, az 1996-ban létrehozott társaság rengeteg befektetett munka eredményeként válhatott az önkormányzati utakon dolgozó kisvállalkozásból az egyik legmaghatározóbb magyar építőipari céggé, páratlanul nagy utat bejárva.

A jelent elemezve egyúttal a jövőről is beszélt, hiszen elmondása szerint az innovatív megoldásoknak köszönhetően a Duna Csoport cégei már most a jövőt élik. „Egy-egy projekt előkészítésénél, a VR-szemüvegeket felvéve, gyakorlatilag részletről részletre látjuk magunk előtt a teljes építkezést, akárcsak az abban részt vevő gépeket.” Kifejtette, ennek az alapját a BIM-nek az útépítésben történt sikeres alkalmazása teszi lehetővé, melyen a vállalat erre létrehozott részlege több évig dolgozott, és amelyről lapunk is részletesen beszámolt. Úgy fogalmazott, ismereteik szerint a BIM alkalmazásában az ágazatban ezidáig nekik sikerült a legmesszebb eljutni.

A keddi napon délután már magának a héthónapos képzésnek a programja is elindult. Bécsi Gergely, vállalkozási igazgató és Kiss Krisztian, vállalkozási főmérnök a vállalkozási osztályt, valamint a közbeszerzési feladatokat mutatta be. Nyíry Péter, a cégcsoport finanszírozási vezetője pedig a projektek pénzügyi feltételeinek megteremtését ismertette.

A legnehezebb lakást vásárolni Budapesten és környékén, a Balatonnál, Győr, Kecskemét, Debrecen, valamint Sopron, Mosonmagyaróvár és Szentgotthárd környékén - közölték a Takarék Csoport adatai, valamint a NAV-tól megvásárolt adatbázis alapján készült elemzésben.

A megyeszékhelyek esetében Kelet-Magyarországon a legkönnyebb lakáshoz jutni - mutattak rá, példaként felhozva Salgótarjánt, ahol egy tipikus otthonért kevesebb, mint háromévnyi bért kell megspórolni.

Kiemelték: a lakóingatlanok értéke 2014 eleje óta nominálisan 146 százalékkal nőtt 2020-ra, a bruttó átlagkereset 2014-ről 2020 harmadik negyedévére mintegy 66 százalékkal emelkedett.

Az elemzők összegzésképpen úgy fogalmaztak, hogy 2008-hoz képest általában könnyebb, 2014-hez viszonyítva nehezebb lakáshoz jutni. Hozzátették, hogy a megfizethetőség romlása - elsősorban a városokban - nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi szinten jellemző trend.

Tavaly 28 208 új lakás épült, 33,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A KSH kiemelte, hogy országos szinten az átadott lakások száma utoljára 2009-ben volt magasabb, mint 2020-ban.   

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 98 négyzetméter volt tavaly, 1,4 négyzetméterrel nagyobb, mint az előző évben.

Debrecen, Győr és Szeged húzta a növekedést

Budapesten tavaly 6341 lakást vettek használatba, 8,6 százalékkal többet, mint 2019-ben. A jelentés szerint minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 55, a többi városban 31, a községekben 45 százalékkal több lakás épült az előző évinél.   

A megyei jogú városokban tapasztalható erős növekedés csaknem felét három nagyváros: Debrecen, Győr és Szeged adta, ezek mindegyikében 1000-nél több új lakást vettek használatba.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte, a lakásépítések száma 2020-ban a vírushelyzet ellenére is dinamikusan növekedett.

Ennek magyarázata egyrészt a vírushelyzet előtt jelentősen javuló jövedelmi helyzet, illetve, hogy ez a társadalom egy részénél a járványhelyzet ellenére sem változott, másrészt pedig a kormányzati kedvezmények, beleértve az új lakások kedvezményes áfáját is, amely még érvényes volt 2018. novembere előtt engedéllyel rendelkező építkezésekre.

Az idei év jelentős fordulatot hoz

A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 556 volt, 35,8 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

A kiadott építési engedélyek száma 2020-ban számottevően elmaradt a felépített lakásokétól. Ez jelentős fordulat a korábbi évekhez képest, amikor az építési engedélyek száma még többszörösen meghaladta az új lakásokét - állapította meg a KSH. 

Minden településkategóriában csökkent a lakásépítési kedv. A csökkenés a kisebb települések felé haladva mérséklődik: Budapesten 48, a megyei jogú városokban 39, a többi városban 32, a községekben pedig 14 százalékkal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint egy évvel korábban.   

Az építendő lakások száma kizárólag egy régióban, Közép-Dunántúlon növekedett, 5,6 százalékkal. Emellett csak két megyében tapasztalható számottevő növekedés: Fejér (64 százalék) és Tolna megyében (28 százalék).

A digitális jólét szoftver alapcsomag könnyen telepíthető és használható operációs rendszer és felhasználói szoftverek együttese, amely nyílt forráskódú megoldásokkal helyettesíti a drága operációs rendszereket és irodai programokat. Az alapcsomag böngésző, levelező és multimédia programokkal felszerelve teszi lehetővé a számítógépes munkavégzés, tanulás és szórakozás mellett a hivatali ügyek elektronikus intézését - fejtették ki.

Az alapcsomag felgyorsíthatja a nyílt forráskódú szoftverek elterjesztését, amelynek használói jelentős összeget takaríthatnak meg - idézték a közleményben Schanda Tamást, az ITM parlamenti államtitkárát.

Az államtitkár közölte, a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztése és terjesztése hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen sajátítsák el a legfontosabb digitális készségeket. A polgárok és a vállalkozások digitális kompetenciafejlesztése nemcsak a magyar gazdaság növekedésének, hanem Magyarország versenyképességének is fontos tényezője - tette hozzá Schanda Tamás.

Az államtitkár kitért arra is, a digitális jólét szoftver alapcsomagba elsősorban magyar kis- és középvállalkozások által fejlesztett vagy testreszabott szoftverek kerültek be.

Az alapcsomag minden programja, a telepítést és a használatot segítő összes útmutató, segédlet és oktatóanyag magyar nyelvű. Az idősebbek testreszabott, felhasználóbarát profilt kérhetnek, a gyermekeknek biztosított fiókokban pedig nem engedik betölteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által veszélyesnek minősített oldalakat.

A digitális jólét szoftver alapcsomag a www.szoftveralapcsomag.hu oldalról tölthető le január 25-étől.

az év végéig mintegy 700 milliárd forintnyi beruházás átadásával válik még versenyképesebbé a hazai vonatközlekedés.

 – mondta Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kedden, a 2021. évi vasútfejlesztésekről tartott sajtótájékoztatón.

Az eseményen elhangzott, hogy

több mint 100 kilométeren újulnak meg a budapesti elővárosi vonalszakaszok.

Az államtitkár emlékeztetett: az új uniós pénzügyi ciklusban Magyarország összesen akár 2000 milliárd forintot fordíthat EU-s támogatással megvalósuló vasúti beruházásokra. Már 2022 elejére mintegy 1000 milliárd forintnyi munka kivitelezését készíthetik elő - derült ki szavaiból.

Ismertette még, hogy a

Kelenföld-Százhalombatta-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan között lezáruló korszerűsítések összköltsége meghaladja a 335 milliárd forintot.

Szintén az agglomerációs projektek lépnek előre azzal, hogy a MÁV decemberben 20 milliárd forint forrást kapott a Vecsés-Üllő, Üllő-Monor nyílt vonali (nem az állomás közvetlen környezetében található) szakaszok és Monor állomás pályafelújítására.
 

Megújuló fővárosi pályaudvarok

Nyár végére befejeződik a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének teljes körű felújítása, és az utascsarnok belső műemléki rekonstrukciója (a projektet a Magyar Építő Zrt. kivitelezi). A Keleti pályaudvaron korszerű, akadálymentes utascentrumot hoznak létre.

Idén befejeződik a Püspökladány-Ebes szakasz felújítása: ezzel a projekttel és a Észak-Nyugati Gazdasági Övezet vasúti megközelítésének javításával Debrecen még vonzóbb célpontja lehet a munkahelyteremtő beruházásoknak.
 

A főszezonra befejeződik a villamosítás

A Balaton északi partján a nyári főszezon kezdetére 55 kilométeren villamosítják a Szabadbattyán-Balatonfüred szakaszt (itt az R-Kord Kft. és a Vasútvill Kft. kivitelezésében zajlik a projekt a Főber Zrt. műszaki ellenőrzésével). A fejlesztés első ütemét újabbak követik majd, jelenleg a Tapolca-Keszthely irányú folytatás előkészítése zajlik.

Középtávú cél a Balaton vasúti körbejárhatóságának megteremtése.
 

Csökken a menetidő Budapest és Bécs között

Az ITM államtitkára elmondta azt is, hogy a Kelenföld-Hegyeshalom vonalon a nemzetközi vasúti átjárhatóság fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) elnyert forrásaiból valósulhat meg. A magyar és osztrák főváros közötti vasúti kapcsolatot 25 milliárd forint értékű biztosítóberendezési, központi forgalomirányítási és egyéb rendszerfejlesztések gyorsítják.

A beruházások hatásait már idén érezni lehet, Bécs felé decembertől öt perccel csökkenhet a menetidő,

amely 2023 végétől további negyedórával rövidülhet majd.
 

Jól halad a tram-train

A sajtótájékoztatón szó esett az egyedülálló Szeged és Hódmezővásárhely közötti vasút-villamos pályaépítési munkálatairól, ahol a kivitelezést a korábban felsorolt fejlesztések jelentős részéhez hasonlóan a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházában végzik el.

A tram-train vonalának munkálatait a Strabag Vasútépítő Kft. és a Belfry PE Kft., illetve a Swietelsky Vasútépítő Kft. vállalta el. A két szomszédos megyei jogú várost összekötő vonalszakasz a fővárosi agglomerációt nem számítva az egyik legnagyobb forgalmú viszonylat Magyarországon.

A pályakorszerűsítések mellett nagy tömegben fejeződnek be a biztonságos és zavarmentes közlekedés feltételeit garantáló vasúti rendszerfejlesztések is 2021-ben.
 

Újabb emeletes vonatok érkeznek

Idén akár újabb tíz darabbal bővülhet a MÁV emeletes motorvonatflottája. A tervek szerint a 600 ülőhelyes, Stadler KISS típusú járművekből összesen negyven érkezik 2022 végéig.

Az idén állnak először forgalomba a MÁV által fejlesztett és gyártott első osztályú IC+ kocsik.

Mosóczi László kitért arra, hogy a környezetkímélő vasúti árufuvarozás részarányának növelése érdekében 2025-ig mintegy 30 milliárd forintot különítenek el az ágazat számára.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy további infrastruktúra-fejlesztéseket alapoznak meg a 2020 utolsó hónapjaiban megjelent közbeszerzések. A nyertes vállalkozók felújítják a Budapestet a román határral összekötő korridor utolsó egyvágányú szakaszát Békéscsabától Lőkösházáig.

A tájékoztatás szerint használt lakás vásárlására és egyidejű korszerűsítésére vagy bővítésére egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek után 2,6 millió, három vagy több gyermek esetén pedig 10 millió forint a vissza nem térítendő támogatás összege.

Meglévő otthon felújítására a felsorolt összegek fele igényelhető - tették hozzá.

Azt írták: a falusi csok népszerűségét jól mutatja, hogy a program 2019. július 1-jei indulása óta közel 16 ezer befogadott kérelem érkezett, több mint 83 milliárd forint értékben.

A falusi családi otthonteremtési kedvezmény a Magyar falu program egyik fontos pillére, amellyel a kormány célja a falvak népességcsökkenésének megállítása és a fiatal párok letelepedésének elősegítése vidéki környezetben - áll a közleményben.

A tesztelés célja, hogy felmérje a fertőzöttek arányát azok között, akik munkájuk során sok állampolgárral vannak kapcsolatban, illetve veszélyeztetett csoportokat látnak el.

Az államtitkár kifejtette: soha nem látott mértékű, 416 milliárd forintnyi igény érkezett rekord rövid idő alatt azokra az állattenyésztési és kertészeti pályázati felhívásokra, amelyeket ősszel nyújtottak be a gazdálkodók. A kistermelők fejlesztéseihez, értékesítési lehetőségeik bővítéseihez is hirdettek pályázatokat, amelyre 17,5 milliárd forint értékben nyújtottak be kérelmeket.
 

Az állattartó telepek fejlesztésére közel 330 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett, ez mintegy 740 pályázatot jelent. Lezárult a kertészeti üzemek korszerűsítési pályázatának benyújtása is, ezekből egyebek mellett üveg- és fóliaházakat kívánnak finanszírozni. A 30 milliárd forintos keretre több mint 400 pályázat érkezett, mintegy 87 milliárd forintnyi igénnyel - sorolta.
 

Az élelmiszeripar fejlesztésére 415 milliárd forint támogatást ítéltek meg 2014 óta, többek között a vidékfejlesztési programból és beruházásösztönzési nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatásokból, amely azt jelzi, hogy elkötelezettek a feldolgozottság és az export versenyképesség megteremtésére az élelmiszerek esetében. Az államtitkár kitért arra is, hogy a gazdálkodók számára alapvető fontosságú a stabilitás a finanszírozásban. 2020 őszén a Magyar Államkincstár (MÁK) 265 milliárd forint előleget utalt ki a gazdálkodóknak.
 

Mindezek mellett a kormány 25 milliárd forint többletforrást biztosított az agrártárca számára annak az élelmiszergazdasági válságprogramnak a finanszírozására, amelynek lezárultával több mint 35 ezer támogatási kérelem után legalább 140 ezer munkahely megőrzéséhez járultak hozzá - tette hozzá Feldman Zsolt.

Az életvitelünk változását a boraink kiszerelésének is követnie kell. Bár az üvegpalackos kiszerelés várhatóan meghatározó lesz a jövőben is, de látni kell, hogy amíg például jó tíz éve még idegenkedve fogadták a borászatok a Bag in Box-os kiszerelést, addig mára szinte nincs olyan érdemi borászat, aki ne rendelkezne ilyen kiszerelésű termékekkel.

A FONT SECCO is egy ilyen formabontó kiszerelés, de látni kell, hogy sok borfogyasztó szívesen betesz a táskájába pár ilyen dobozt, szinte bármilyen alkalomból pár doboz sör helyett. Arról nem is beszélve, hogy a nyári megjelenés óta máris látszik, hogy a fiatalok számára egy rendkívül divatos termékkel sikerült előállnunk. Bízunk benne, hogy a termékfejlesztéseink között a FONT SECCO is egy sikertörténetté válik.

Nekünk még a nevünkben is Fontos, hogy megtaláljuk az utat a fogyasztók változó szokásaihoz.

Minden szüret után a legfontosabb kérdés, hogy milyen lesz az idei évjárat?

2020-as év vége felé közeledve, talán nem túlzás kijelenteni, hogy az idei év rendkívüli kihívások elé állítottak mindenkit. A szőlőt is, a borászokat is és a borkereskedelmet is.

 Az idei évben ugyan nem volt olyan egybefüggő nyári kánikula, mint korábban, amikor a nyári éjszakákon permetezőből locsoltuk a szőlőültetvényeket, viszont a késői tavaszi fagyok, vagy a kora nyári aszály, vagy az augusztusi özönvíz mind-mind hihetetlenül megterhelték az ültetvényeket. Sajnos az idei szőlőmennyiség várhatóan a harmadával marad el a 2019-es mennyiségekhez képest. Szerencsére a minőségben semmilyen kompromisszumot nem kell a fogyasztóknak megkötniük.

Ha kevesebb a szőlő, drágább lesz a bor?

Ebben a kérdésben a kereskedők a kompetensek!

Mennyi szőlőt dolgoztak fel a Font Pincészetnél?

Közel tízezer mázsa szőlő került az idén feldolgozásra. Ez a mennyiség többnyire a saját ültetvényeinkről, illetve attól a több mint ötven, lassan évtizedek óta a pincészetünkkel szerződésben álló termelőtől származik, akikkel megbízhatóan együtt dolgozunk sok-sok éve. Közel négyezer mázsa Cserszegi Fűszerest, két-kétezer mázsa Irsai Olivért és Kékfrankos szőlőt dolgoztunk fel. Továbbá kétezer mázsányi Generosa, Kövidinka, Cabernet, Olaszrizling, és Ezerjó került a hordókba a szüret során. Szükség is volt rájuk, mert a 2019-es tételeink szinte teljes mértékben elfogytak.

A 2001-es Vadkerti Szüreti Fesztiválon a kifinomult ízlésű vadkertieknek kínált Irsai Olivér reduktív borújdonság sikere azóta is töretlen, értehető, hogy nagyon sok borász látva az illatos bor sikerét felvette a fajtát a repertoárjába. Az idei Irsai Olivér már palackban van, mit tud mondani róla?

Az Irsai Olivér, ha tetszik, az egyik legfelkapottabb borunk a Cserszegi Fűszeres és a Kékfrankos rozé mellett. Örülök neki, hogy mára sokan készítenek remek borokat a kényes Irsai Olivér szőlőből. Ez a felkapottság nagyon jót tesz a fajtaismertségnek is. Minden szüretet az Irsaival kezdünk, mint az idén is. Így rendre felidézzük azt a 2001-es Vadkerti szüreti fesztivált is, ahol még főiskolásként az első Irsai borommal kínálhattam a vendégeket, akiknek annyira tetszett, hogy még a megyei sajtó is megemlítette a beszámolójában. Máig ösztönöz, hogy 2002-ben Aranyérmet kaptam érte.

Mint minden borunk az Írsai Olivér is magán kell, hogy hordozza a kor változásait, ha teszik az idei Irsai trendet. Az elfogult véleményem az, hogy szenzációs lett az idei tétel, bízom benne, hogy a fogyasztók is így értékelik majd.

Bár mintha a borreklámokat elvitte volna a cica az idén, hogy látja a fiatalok nyitottak a borfogyasztás felé?

A tapasztalatom alapján ki tudom jelenteni, hogy igen. A főiskolán még azt tanultuk 2000’ előtt, hogy hazánkban az átlag borfogyasztás mértéke évi 30 liter bor/ fő. Sajnos ez a szám 2020-ban 22 liter /év / fő mértékre csökkent. Ez a rossz trend nagyon nyugtalanító és engem az sem vigasztal, hogy a sörfogyasztásban is hasonló a csökkenés. Szerencsére a Font Pincészet, ha tetszik trendi minden korosztály körében, de az egész hazai szőlészet-borászatnak a kornak megfelelő erős bormarketingre lenne szüksége. Hiszen rengeteg ember működik közre az ágazatban, akiknek az egzisztenciája függ tőle, hogy mennyire sikeres az ágazat.

Megszokhattuk a korábbi években, hogy a Font Pincészetnél évről-évre jelentős fejlesztéseket hajtanak végre. Látva, hogy 2019-ben 10 %-kal növekedett a pincészet bevétele 2018-hoz képest, most be tud-e számolni fejlesztésekről?

A pincészetünk hatékonyságának a növelése mindennapos feladat, így folyamatosan átgondoljuk a rövid-közép és hosszú távú fejlesztéseket, amelyek a szőlőtőkétől a fogyasztónál megjelenő termékeinkig tart.

Az elmúlt időben ennek érdekében 1,5 hektáron fajtaváltást kezdtünk. Pinot noir-t és Rajnai Rizlinget ültetünk, ami egyértelműen egy hosszútávú beruházás. A mindennapjainkat teszi könnyebbé és a feldolgozást gördülékenyebbé a pincészet új prés berendezése, ami a szüretre készült el. Illetve azok a jelentős napelem fejlesztések is a borászatunk zöld filozófiáját mutatják, amelyek jelentős anyagi ráfordítás következtében valósult meg. A termékeink tekintetében pedig az alumínium dobozos Font Secco-t a fogyasztóink szeretettel fogadták.

Tehát, ha tetszik az idén is fejlesztettünk az ültetvényeken, a pincén és a termékeinknél is nyitottunk új és új fogyasztók és piacok felé. Igazán megtisztelő azt látni, hogy a rengeteg pozitív visszajelzést kapunk a marketing szempontból Z generációnak mondott korosztályból, akik egyetemi fröccsteraszon, a Szelidi tónál nyaranta és a hétköznapok során is rendszeresen ragaszkodnak a pincészetünk alkotásaihoz. Úgy látom, hogy az igazi célcsoportunk a fiatalok lettek, aminek azért örülök, mert ha nem okozunk csalódást, akkor hosszú évtizedekig biztosított lehet a piacunk! Nos, rajtunk nem fog múlni...

Bár nagyon szerény ismeretekkel rendelkezünk a Covid-19-es vírusról, Ön mire számít a pincészet szempontjából?

A tavaszi első hullám során szerencsére a fogyasztóink nekünk is megmaradtak és ennek köszönhetően a szüretet szinte üres hordókkal/ raktárokkal vártuk. Nem tudom, hogy mit fog hozni a második hullám, vagy egy harmadik, de abban bízom, hogy a fogyasztóink a jövőben is kitartanak a boraink mellett.

Miközben folyamatosan figyelemmel követjük, hogy milyen csatornán szerzik be a vásárlóink a borainkat és ennek megfelelően, ha kell erősítünk, vagy kivonunk egy-egy kereskedelmi csatornát, én mégis azt kívánom minden fogyasztóinknak, hogy ha kell akkor az elérhető áron megvásárolható finom boraink mellett őrizzék meg egészségüket és vigyázzanak magunkra!

Bácsmegye.hu

 Azt írták: az ÁSZ megállapította, hogy 2017 után a 41 intézményből 34 vezetője tett lépéseket a szabályszerű gazdálkodásért, 14 intézmény vezetője pedig csökkentette a leltározással kapcsolatban feltárt kockázatokat. Az ellenőrzött időszak egy-egy évében még négy intézmény beszámolási kötelezettségének teljesítése volt magas kockázatú, 2017-ben az éves költségvetési beszámolójukat ugyanakkor már ezek is alátámasztották szabályszerű leltárral. Az átlátható és elszámoltatható gazdálkodást támogató kontrollkörnyezet szabályszerű kialakításáról 2017 után 25 intézmény gondoskodott ismertették.

Javult a szabályozottság

 Az ÁSZ beszámolt arról is, hogy 2017-re javult az egészségügyi intézmények szabályozottsága, a kockázatkezelési rendszer kialakításában, a beszámolási kötelezettség teljesítésében, valamint az előirányzatokkal gazdálkodásban azonban további intézkedések voltak szükségesek a szabályszerű működés eléréséhez. Az ellenőrzött egészségügyi intézmények vezetői által jelzett intézkedések alapján 29 intézmény gazdálkodásának kockázatai csökkentek 2017 után.

A gazdálkodásban rejlő kockázatok csökkentéséért az ÁSZ szerint további intézkedések szükségesek többek között:

• a balatonfüredi Állami Szívkórháznál,
• a Bonyhádi Kórház és Rendelőintézetnél,
• a pápai Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelőnél,
• a budapesti IV. kerületi Károlyi Sándor Kórháznál,
• a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjánál,
• a gyöngyösi Mátrai Gyógyintézetnél,
• a Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézetnél,
• a Parádfürdői Állami Kórháznál,
• a komáromi Selye János Kórháznál,
• a kaposvári Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórháznál, illetve kisebb hiányosságok miatt a szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézetnél.

Bármilyen felújításra vonatkozik a program

A miniszter a részleteket ismertetve elmondta:

ha valaki 2021. január 1-je után felújításba kezd és gyűjti a számlákat, a költségeinek felét az állam visszautalja neki, legfeljebb hárommillió forintot. Ez vonatkozik az anyagbeszerzésre és a munkaerőköltségre is.   

Bármilyen felújítást tervez a család, a kormány ezt támogatja; legyen szó energetikai korszerűsítésről vagy a fürdőszoba, illetve a konyha, vagy az önálló otthon felújításáról. "Az új támogatási forma azt jelenti, hogy egy hatmillió forintos otthonfelújításnál hárommillió forintot spórolhat meg minden gyermekes család" - fogalmazott a politikus.   

Magyarország legnagyobb otthonteremtési programját szeretnék megvalósítani

Hangsúlyozta, az otthonfelújítási program felülről nyitott lesz,

a forrásokat az igényekhez igazítják. 

A miniszter kérdésre válaszolva azt mondta, a részletszabályok kidolgozásáig még türelmet kér, várhatóan néhány héten belül mindenki megismerheti a támogatás részletes feltételeit. Azt mondta, már érdemes most megállapodni a felújítást vállaló szakemberekkel, mivel feltehetően sokan kívánnak majd élni a lehetőséggel.   

A kormány célja, hogy Magyarországon minden gyereket váró vagy nevelő családnak legyen biztos tető a feje felett, és azt szeretnék, ha mindenkinek könnyebb lenne gyermeket vállalni - hangoztatta. Hozzátette: ezért vezették be öt évvel ezelőtt az otthonteremtési programot, és ezért bővítik azt folyamatosan. Miniszterként azon dolgozik - mondta -, hogy Magyarország legnagyobb otthonteremtési programja valósulhasson meg.

A csok-hoz nulla százalékos ÁFA társul

Emlékeztetett arra is, nemrég jelentették be, hogy az új építésű otthonok értékesítésének áfatartalmát 27 százalékról 5 százalékra csökkentik január 1-jétől. Azok a családosok, akik igénybe veszik a csokot, visszaigényelhetik az 5 százalékos áfát is új otthonuk vásárlásakor. 

Példaként említette, hogy egy 30 millió forint plusz áfáért hirdetett lakás esetében 6,5 millió forintot spórolhat meg egy család az 5 százalékos áfával, emellett további másfél millió forintot visszaigényelhetnek. Ha tehát csokkal vásárolják az ingatlant, akkor összesen 8 millió forintot takaríthat meg ez a család - mondta Novák Katalin.

"Úgy véljük, hogy a fűágyakat szándékosan helyezték hamura, nem csupán azért, hogy tiszta és jól szigetelt alapjuk legyen, hanem hogy távol tartsa a rovarokat" - mondta Lyn Wadley, a johannesburgi Witwatersrandi Egyetem professzora, a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

A szakember szerint a hamuréteg néha úgy keletkezett, hogy egy korábbi fekhely maradványait elégették, hogy megtisztítsák a barlangot és elpusztítsák a kártevőket. Máskor a tűzrakóhelyek fáinak hamuját használták fel tiszta alapként.

A dél-afrikai, francia, argentin és belga szakemberekből álló kutatócsoport a megkövesedett fűkötegek nyomait vizsgálták a barlangban.

Számos kultúrában használták rovarriasztóként a hamut, amelyben a rovarok nem tudnak könnyen mozogni, lélegezni és harapni, míg végül kiszáradnak.

"Tudjuk, hogy az emberek nem csupán aludtak, hanem dolgoztak is ezeken a füves felületeken, mivel kőszerszámkészítésből származó hulladékok is vannak a fűmaradványok között" - mondta Wadley, megjegyezve, hogy nagyon sok apró, vörös és narancssárga okkerszemcsét is találtak.

"Vizsgálatunk azt mutatja, hogy 200 ezer évvel ezelőtt, fajunk megjelenése után nem sokkal, az emberek képesek voltak tüzet előállítani, és használták is a tüzet, a hamut és a gyógynövényeket, hogy tiszta, kártevőmentes táborhelyeket tartsanak fenn. Ezek a stratégiák az egészségre is jótékony hatással lehettek, ami előnyt jelentett ezen korai közösségek számára" - magyarázta a professzor.
 

Évente 150-180, borászatokkal összefüggő védjegykérelem érkezik a hivatalhoz, egyebek mellett az üvegre, a címkére, a névre, a logóra - tette hozzá.

Pomázi Gyula elmondta: a borászatoknak is lehetőségük van arra, hogy az iparjogvédelmi pályázatból igényeljenek forrást, támogatást. Ezáltal díjmentesen vehetők igénybe azon, a hivatal által kínált oltalmazási szolgáltatások, amelyek biztosítják mind a hazai, mind a nemzetközi piacra lépés lehetőségét.    

Az összes magyar bortermelő vidéken 32 magyar eredetmegjelölést és hat nagy földrajzi árujelző rendszert tartanak számon, ezek értékére mindenképpen vigyázni kell - emelte ki a SZTNH elnöke.

Kitért arra is, hogy Európában minden ötödik bor hamis, évente 800 milliárd forintnak megfelelő kárt okoz a hamis borok értékesítése az Európai Unió (EU) borágazatának, ez a veszteség a teljes uniós borágazat bevételének az 5 százalékát teszi ki. Az unió tagállamaiban foglalkoznak ezzel a problémával, különösen a nagy borfogyasztó országokban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban. Főleg Ázsiából, illetve az arab területekről érkeznek az EU-ba hamis termékek különböző közvetítő országokon - például Albánián, Marokkón, Hongkongon, Szingapúron vagy Ukrajnán - keresztül.

Sebestyén Csilla nemzetközi borakadémikus szerint a borásztársadalom feladata, hogy Magyarország borvidékeit feltegyék a világ bortérképére, ami csak a minőséggel érhető el. Emellett fontos, hogy a fiatalokat kulturált borfogyasztásra neveljék, megmutassák nekik a minőségi borokban rejlő értéket.

Az úton helyenként alapcserét végeznek, kiegyenlítő és kopóréteget terítenek rá, rendbe teszik a vízelvezetőket, és kialakítanak nyolc buszöblöt is.

Az eseményen elhangzott, hogy a Soltút Kft. az útszakasz rekonstrukcióját a tervek szerint év végére fejezi be. Mindemellett a Közép-Duna menti térség útfejlesztési programjában megkezdődött a Györköny-Puszthencse út felújítása, és hamarosan átadják a munkaterületet a Paks, Sárszentlőrinc és Nagydorog közötti út felújításához is.

2024-re elkészül a Paks-Kalocsa híd is

A Tolna, Fadd és Dunaszentgyörgy, illetve a Madocsa-Bölcske-Dunaföldvár felé vezető úthálózat megújítása is benne van a programban, 2024 első fél évében pedig a hozzákapcsolódó utakkal együtt elkészül Paks-Kalocsa híd is.

A fejlesztések a térség felzárkóztatása mellett az atomerőmű-építés munkálatait is elősegíthetik.

Szabó Péter, Paks polgármestere megjegyezte: a 6231-es út rossz állapota évtizedek óta probléma, a felújítás után a paksiak biztonságosan tudnak majd közlekedni a Balaton felé. Továbbá tervezés alatt áll a Paksot tehermentesítő út, amelynek köszönhetően elkerüli a város központját a forgalom.

Becze Szabolcs arról is beszámolt, hogy a Közép-Duna menti fejlesztési programban 65 kilométer hosszan újulnak meg utak. A Paks-Cece út érintett szakaszai mellett a györkönyi és a pusztahencsei út kivitelezője szintén a Soltút Kft., másik három útrekonstrukció munkaterületét várhatóan szeptemberben adják át.

A mosógépek és hűtők 90 százaléka 2017-ben már valamely pluszos "A" kategóriába tartozott, ezért a korábbi jelölés alapján egyre nehezebbé vált különbséget tenni a készülékek energiafogyasztási szintjei között. Az Európai Unióban ezért is vezetnek be új energiacímkéket, és komplexebb, új teljesítményértékkel, szigorúbb szabvánnyal és tesztelési módszerrel kategorizálják a gépeket.

A legfontosabb változás, hogy az "A" kategória lesz a legmagasabb energiaosztály, és nem lesz mellette pluszjel. Az új rendszerben jelentős visszaminősítések lesznek, az "A" és "B" osztály sok esetben üresen marad majd, és például, egy korábban A+++ mosogatógép az új rendszer szerint csak a D kategóriának felel majd meg. Az F osztály pedig 2024-re minden kategóriában kifut.

Több gyártó emiatt megújítja termékválasztékát, új mosási programok jelennek meg, illetve még energiatakarékosabb termékek kerülhetnek be majd a kínálatba. Az új címkéken megjelenik egy QR-kód is, ami az EPREL (EU Product Database for Energy Labelling), azaz az energiacímke-köteles termékek nyilvántartására szolgáló nyilvános adatbázishoz vezet, ahol elérhetőek a készülékek termékismertetői is.

Az új rendszer a háztartási nagygépek majdnem mindegyikét érinti, a mosó-, mosogató- mosó-szárító gépek, hűtőszekrények, fagyasztók és a borhűtők mind új energiacímkét kapnak. A TV készülékeket és lámpákat is érinti a változás. Egyes kategóriák esetében új adatokat is látni lehet majd. A hűtőknél például a zajszinteket osztályokba sorolták (A, B, C és D). A mosogatógépeknél feltüntetik az eco program hosszát is, az energiafogyasztást pedig 100 mosogatási ciklus alapján határozzák meg a jelenlegi éves helyett.

Akár már most is lehetnek a boltokban olyan készülékek, amelyek két különböző címkével rendelkeznek. Noha, ezt kötelezően csak november elsejétől kell biztosítaniuk a kereskedőknek, a gyártók már korábban is elláthatják készülékeiket az új címkékkel. A vízválasztó dátum 2021. március elseje, ekkortól ugyanis már csak az új energiacímkék lehetnek a termékeken. A gyártói és kereskedői weboldalakon is ugyanekkor történik majd a váltás - ismerteti a MediaMarkt.

Ledó Ferenc kifejtette: a kimondottan feldolgozásra termelt fontosabb kultúrák közül a zöldborsó betakarítása július közepén befejeződött, termőterülete idén a tavalyihoz képest 10 százalékkal, 16-17 ezer hektárra csökkent, ugyanakkor javult a termésátlaga, amely a becslések szerint hektáronként 5-5,2 tonna.

Mostanában kezdődött meg a csemegekukorica betakarítása, a másodvetésekkel a termőterület mintegy 33 ezer hektár. Tavaly 510 ezer tonnát takarítottak be.

Ipari paradicsomot 1600-1700 hektáron ültettetek idén, a betakarítás kezdete valószínűleg augusztus közepére tolódik - ismertette az elnök, aki szerint rendkívül kedvező időjárásnak kell lennie ahhoz, hogy a tavalyi 120 ezer tonnás eredmény megismétlődhessen, mivel az eddigi nem kedvezett a fejlődésnek, amelyet a sok csapadék miatt betegségek akadályoznak.

Ledó Ferenc elmondta: a hideg problémát okozott a konzervuborka fejlődésében is, amelyet a becslések szerint 500-550 hektáron ültettek. A kultúra szedése június végén kezdődik, tavaly 11 ezer tonnát tett ki a termés.

Az aszály, illetve a sok csapadék ellenére is biztatónak látja a hagymafélék idei helyzetét, sőt a tavalyi 65 ezer tonnánál akár több vöröshagymafélét is betakaríthatnak a gazdák. Az áttelelő vöröshagyma betakarítása már megkezdődött. Az ezer hektár körüli területről az idén is 6,5-7 ezer tonna fokhagyma-termés várható, azonban a gombafertőzés miatt oda kell figyelni a tárolásukra.

A szakmaközi szervezet elnöke kedvezőnek ítéli a gyökérzöldségek állományát is, de hozzátette, hogy az októberi betakarításig még változhat a kép. Tavaly 154 500 tonna gyökérzöldséget - sárgarépát, petrezselymet, paszternákot, zellert és céklát - takarítottak be 3850 hektárról.

Tovább csökkent az étkezési paprika termesztési területe, immár 600 hektár alatt van, a fűszerpaprikát pedig 1800-2000 hektáron termesztik. Az eddigi hűvös, csapadékos idő nem kedvezett a növények fejlődésének. Sok területen található baktériumos, gombás megbetegedés, helyenként komolyabb vírusfertőzés is van. Kedvező nyár esetén is csak közepes termés várható, tavaly 18 ezer tonna étkezési paprika termett és 19 ezer tonna volt a fűszerpaprika betakarított mennyisége.

Közepes évet zártak idén a spárgatermelők, 1600-1700 hektárról 6 ezer tonnát takaríthattak be. A koronavírus-járvány miatt adódtak munkaerőgondok, a közepes hozamokat pedig az árak kompenzálták - jegyezte meg az elnök.

Ledó Ferenc egyik zöldségfajtánál sem számít idén drasztikus árváltozásra a tavalyi évhez képest, azonban a heti árakban kisebb-nagyobb kilengések megtörténhetnek.

A legtöbb termesztett gyümölcsfajtát tavasszal nagyon súlyos fagykárok érték, ezért a gyümölcstermés idén lényegesen kevesebb lesz, mint tavaly - jegyezte meg.

Az MNB 2017. július 31-én vonta be a 2016 előtt kibocsátott 2000 és 5000 forintos bankjegyeket, és törvényi kötelezettségének megfelelően, továbbra is a bevonási határnaptól számított 20 évig, azaz 2037. július 31-ig díjmentesen váltja át törvényes fizetőeszközökre a régi 2000 és 5000 forintos címleteket.

A forint bankjegyekkel és érmékkel kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapján további információk érhetők el (https://www.mnb.hu/bankjegy-es-erme).
 

A Magyar Falu Program támogatásával és a Swietelsky Magyarország munkájával felújított utat Vigh László országgyűlési képviselő és Mórocz József, a beruházó Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója avatta fel.

A bruttó 480 millió forintból megvalósult felújítás 1 kilométernyi szakaszt érintett.

Vigh László elmondta: a töltésen húzódó szakaszon a víz­elvezetés hiányosságai miatt a rézsű megcsúszott, és félő volt, hogy teljesen tönkremegy a Göcsejbe vezető legfontosabb útvonal.

A felújítás 1 kilométernyi szakaszt érintett, a munkálatok legkomolyabb részét az a kétszáz méter tette ki, ahol az alapig elbontották a helyenként hat méter magas töltésen futó utat.

A forgalom nem szenvedett hátrányt a kivitelezés alatt

­Morócz József felhívta rá a figyelmet, hogy mindezt a forgalom fenntartása mellett kellett megvalósítani.

Az ősszel kezdődött munkálatokban először az út jobb oldalát, nyugati felét bontották el hat méter mélységben, félpályán biztosítva a közlekedést.

A töltésből kitermelt agyagot köbméterenként 80 kilogramm mésszel keverték, visszadolgozták, és a mész az agyaggal, vízzel reakcióba lépve nagy szilárdságú, teherbíró anyaggá vált. Erre került a 20 centiméteres alap védőréteg, amit 20 centi zúzott kővel borítottak, majd több réteg aszfalttal fedtek.

Télen leálltak a munkálatokkal, majd tavasszal elvégezték mindezt a keleti oldalon is, ott három méter mélységig bontották el a töltést. A felújítás részeként az út Kandikó felé eső része is új aszfaltot kapott a két évvel ezelőtt felújított szakaszig.

A beruházás a gyalogosok biztonságát is szolgálja, mivel ezen a szakaszon korábban nem volt járda. A félpályás forgalom fenntartása miatt a nyugati oldalon szélesebb sáv maradt hátra, azaz a padka is aszfaltburkolatot kapott. Mivel ezt a szakemberek nem bontották vissza, csak optikailag elkülönítették, így a jövőben a gyalogosok használhatják.

Becslések szerint a csapadékhiányos tavasz miatt a búza minősége is gyengébb a tavalyinál: 70 százalékban takarmány, 30 százalékban malmi minőségű termésre lehet számítani.

A 12 015 hektáron termesztett őszi árpa aratása befejeződött, a termésátlag a tavalyi 6,5 tonnás átlagnál magasabb, 6,6 tonna hektáronként. A 15 997 hektáron termelt őszi káposztarepce 85 százalékát aratták le, hektáronként 2,3 tonnás átlaggal, ami 20-30 százalékkal marad el a korábbi évek mennyiségétől.

Tolnában az év első 6 hónapjában 100 milliméterrel kevesebb csapadék hullott, mint 2019 azonos időszakában; Szekszárdon márciusban 52, áprilisban 13, májusban 30, júniusban 81 milliméter eső esett. A gazdálkodók 4559 hektárra jelentettek aszálykárt, főleg Paks, Tamási és Dombóvár térségéből. Az őszi búzát 1083, az őszi káposztarepcét 985, az őszi árpát 792 hektáron érintette az aszály, és 572 hektárnyi kukorica, 305 hektárnyi cukorrépa is megsínylette a csapadékhiányt.

A kamara tájékoztatása szerint a tavaszi fagy a gyümölcsök nagy részét elvitte, kajszi és őszibarack is kevés lesz az idén. Fagykárt 1112 hektárról jelentettek a termelők: kajszibarack 497, alma 62, dió 37 hektáron károsodott. A gabonát is érintette a hideg, 190 hektárnyi őszi búza, 125 hektárnyi őszi káposztarepce szenvedett fagykárt.

Az atomerőmű - mint fogalmazott - nem ellensége a nap- és a szélenergiának, de nem szabad elfelejteni, hogy az utóbbiak függenek az időjárástól. A tavaly decemberi 7105 megawattos energiafelhasználási csúcshoz például a naperőművek mindössze 9 megawatt teljesítménnyel tudtak hozzájárulni, miközben a teljes belföldi kapacitás 1200 megawatt. Állandó ellátást a szélerőművekre sem lehet alapozni, hiszen nagyon alacsony kihasználtsággal működnek - tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az ország mindenkori kormányának a felelőssége az időjárástól független, biztonságos, és kiszámítható energiaellátás, ezért - jegyezte meg - alighanem a baloldal is másképp viszonyulna a paksi beruházáshoz, ha nem ellenzékben lenne. Hozzátette, hogy az atomenergiára nemcsak Magyarország számít, hiszen világszerte egyre inkább felismerték a jelentőségét, és a térség több állama is új erőművek építését tervezi.

Süli János szerint biztonsági okokkal sem lehet érvelni a paksi beruházás ellen. A magyar előírások nemzetközi viszonylatban is rendkívül szigorúak, az új blokkok ennek megfelelően, illetve ezeket is meghaladva különleges biztonsági és védelmi rendszerekkel épülnek. A 283 ezer oldalnyi engedélykérelem is igazolja, hogy az erőmű semmilyen körülmények között nem veszélyezteti a környezetét. A reaktort kettős kupolarendszer védi, a létesítmény akár egy repülőgép becsapódását, és jelentős erejű földrengéseket is elvisel - hangsúlyozta.

A miniszter a Kossuth Rádióban a beruházás pénzügyi hátteréről is beszélt. A projekthez - mint mondta - Oroszország megfelelő hitelt biztosított, amely bármikor kiváltható kedvezőbb kamatozású megoldással. Paks II. gazdasági életképességét az EU is megerősítette, hiszen a számításaik szerint az új blokkok élettartama alatt a profit el fogja érni a 7,35 százalékot. Az uniós előírások alapján a beruházás kiírásainak 55 százalékát nemzetközi tendereken kell meghirdetni. Példaként említette, hogy az iránytechnikai beszerzést német-francia, a turbinasziget megvalósítását pedig amerikai-francia cég nyerte el - közölte. Süli János megerősítette, hogy az építkezés földmunkái 2021 elején kezdődhetnek el. A kivitelezés során 8 millió köbméter földet kell kitermelni, ezért azt szeretnék, ha a munkálatokra minél előbb meg tudnák szerezni az engedélyt.

A Besweet Csokoládémanufaktúrát és a hozzá kapcsolódó látogatóközpontot az alapítvány 228 millió forintos beruházással építette meg a Gazdasági és Innovációs Operatív Program 189 millió forintos támogatásával. A beruházáshoz szükséges önerőt az alapítvány több éves nyereségéből finanszírozták, a kivitelezést pedig a Gastimpex Hungária Kft. végezte.

A 380 négyzetméteren megépült létesítményben napi 700 tábla, prémium minőségű csokoládét állítanak majd elő.

A projekt során az üzemhelyiség mellett:

• raktárak és kiszolgáló helyiségek,
• iroda,
• közlekedő-hűtők,
• készárú raktár és szárazárú raktár,
• öltözők,
• zuhanyzók és mosdók,
• teakonyha,
• valamint egy közel 330 négyzetméteres fedett bejárat is helyet kapott.

A látogatóközponti területen pedig látogatótér, büfé és vendégfogadáshoz kapcsolódó helyiségek létesültek. Az akadálymentes látogatóközpont vendégei üvegfalon keresztül láthatják a munkafolyamatokat, a manufaktúrához játszósarkot és játszóteret is építettek.

Helyi gyümölcsöket használnak alapanyagnak

Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológia Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára az átadáson hangsúlyozta: az üzem jól kifejezi azt az alapelvet, miszerint a vállalkozásoknak a jövedelem előállítása mellett társadalomszervező szerepük is van.

Simon Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára példaértékűnek nevezte a fogyatékkal élők termelésbe való bevonását. Mint mondta, a Kék Madár Alapítvány egyike annak a 350 akkreditált foglalkoztatónak, amely módszertani innovációt is végez.

A tartósítószer nélkül készülő csokoládék alapanyagát az etikus kereskedelem jegyében szerzik be, és Szekszárdon termelt gyümölcsöket használnak fel.

A Paks II. Zrt. 2020. június 30-án, azaz ütemterv szerint nyújtotta be az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) a két új paksi blokkra vonatkozó létesítésiengedély-kérelmet. A dokumentáció csaknem háromszázezer oldalt tesz ki. Az OAH visszaigazolása a dokumentáció befogadásáról a fórum közben meg is érkezett, amit Süli János történelmi pillanatnak nevezett.

A paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter emlékeztetett, hogy két, a Roszatom által kifejlesztett VVER-1200-as 3+ generációs blokk épül Pakson, a meglévő egységektől északra. Ez egy továbbfejlesztett, harmadik generációs blokktípus, amelynek tervezésekor a biztonságnövelés hangsúlyos szerepet kapott.

A biztonságot aktív, energiabetáplálást igénylő, valamint passzív, funkciójukat emberi közreműködés nélkül, fizikai törvényszerűségek alapján ellátni képes biztonsági rendszerek garantálják. Alkalmaznak több, a nyomottvizes technológiájú blokkoknál újdonságnak számító műszaki megoldást is. Ilyen például az utasszállító repülőgép rázuhanásának is ellenálló kettősfalú konténment, az olvadékcsapda, valamint a hidrogénkezelésre szolgáló rekombinátorok - ismertette a miniszter.

Süli János a 47 települést magába foglaló Paksi Társadalmi Tanács (PTT) ülésén és az azt követő sajtótájékoztatón is kiemelte, az OAH-nak átadott dokumentáció azt támasztja alá, hogy a Paksra tervezett blokkok minden tekintetben megfelelnek a magyar és európai uniós szabályoknak, biztonsági követelményeknek.

Elmondta, hogy az engedélyezési dokumentáció ellenőrzésére a hatóságnak 12 hónap áll rendelkezésére, amelyet 3 hónappal meghosszabbíthat. Az OAH a bírálatba a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen keresztül nemzetközi szakértőket is bevon. Ez idő alatt változatlanul intenzív lesz a kapcsolattartás az Országos Atomenergia Hivatallal, a hatóság az értékelés során további adatokat, információt kérhet a projektcégtől - tette hozzá.

Az Európai Bizottság döntése alapján a létesítésiengedély-kérelem benyújtását követően három hónappal lehet kérelmezni a földmunkák elkezdését - közölte Süli János. Azt mondta, a bírálatra ez esetben három hónapja van az OAH-nak, így az engedélyek birtokában akár 2021 elején megkezdődhetnek a létesítést megelőző területelőkészítő földmunkák. A főépület építéséhez az engedélyt 2021 őszén kaphatja meg a társaság.

Süli János kitért arra is, hogy folyamatos a munka a felvonulási területen: elkészült a transzformátorállomás, szerkezetkész a megrendelő és a fővállalkozó számára készülő két irodaház, illetve az üzemi konyha és étkező. Hamarosan kezdődik az Erőmű-beruházási Központ kivitelezése is az új blokkok helyszínének közvetlen szomszédságában. Mindemellett jól halad az a területelőkészítési munka, amelynek zárásaként az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. átadja az új blokkok területét a projektcég számára.

A két új egység megépítése Süli János szavai szerint komoly lehetőség a térség számára, rengeteg kapcsolódó beruházásra kerül sor: utakat, lakásokat, üzemcsarnokokat építenek, fejlesztéseket végeznek az egészségügy, az oktatás terén és számos más szolgáltatási területen. A beruházáshoz kapcsolódóan egy komplex, összehangolt fejlesztési programot valósítanak meg a térség felzárkóztatása érdekében.

Süli János a Paks II. projekt jelentőségéről szólva kiemelte: a magyar gazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyar emberek és a hazai vállalkozások megfizethető áron jussanak klímabarát villamos energiához, télen-nyáron, az időjárás alakulásától függetlenül a nap 24 órájában.

Mittler István, a Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta, hogy 2015-ben, a projekt környezetvédelmi engedélyezése során egy több mint negyvenállomásos fórumsorozatot tartottak a térségben. A kedvező tapasztalatok alapján úgy döntöttek, a mostani jelentős állomásnál is felkeresik a környék településeit, hogy az ott élők első kézből kaphassanak tájékoztatást a Paks II. projektről.

Közérthető lakossági tájékoztató kiadvány is készül, amelyet a Paksi Társadalmi Tanácshoz tartozó csaknem félszáz település minden háztartásába eljuttatnak. A létesítésiengedély-kérelemről szóló mintegy százoldalas összefoglalót szintén közzéteszik a Paks II. Zrt. honlapján.

Csányi Péter közölte: nyitottak más pénzintézetek megkeresésére, így akár más internetbanki felületen is elérhető lehet a fejlesztésük. A terveik szerint ez a megoldás a jövőben külön alkalmazásban is elérhetővé válik.

Hangsúlyozta, hogy az OTP digitális stratégiája szerint banktól független szolgáltatásként tud terjedni a piacon a fejlesztés. A jelenlegi 20-25 százalékos lakossági készpénzmentes (elektronikus) fizetési tranzakciók aránya 10 év alatt várhatóan 50 százalék körülire nőhet, amihez az új fizetési megoldás is hozzájárul az ügyvezető szerint.

Elmondta, hogy adataik alapján a járványhelyzet kezdete óta harmadával több online tranzakciót hajtottak végre az ügyfelek, és több mint 15 százalékkal nőtt a digitális átutalások száma. Másfélszer annyian használják jelenleg az OTP SmartBank mobilalkalmazását, mint egy éve ilyenkor. A tavaly nyár vége óta elérhető QR-kódos csekkbefizetéses tranzakciók száma pedig megnégyszereződött az elmúlt pár hónapban, az online banki szolgáltatásokat a 65 év felettiek is egyre szívesebben használják - sorolta.

Megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány az elektronikus ügyintézésben lépéskényszerbe hozta a teljes magyar pénzintézeti szektort. A korábban már megvalósított fejlesztéseikkel gyorsan tudtak alkalmazkodni az új helyzethez, a megkezdett fejlesztéseket pedig folytatták.

A bank két legfontosabb fejlesztésének- a SimplePay bankfüggetlen online fizetési alkalmazásnak, és Simple by OTP mobilalkalmazásnak  - döntő szerepe van az online fizetés magyarországi elterjesztésében - mondta Csányi Péter.

Közölte: 2020 első fél évében a Simple by OTP alkalmazáson keresztüli tranzakciók összege közel 10 milliárd forintot ért el, a SimplePay online fizetési rendszeren keresztül pedig 2019 első fél évéhez képest közel kétszer annyi, mintegy 238 milliárd forintos bevételt értek el a magyarországi kereskedők. Minden ötödik magyar mobiltelefon felhasználónak telepítve van Simplepay alkalmazása.

Benyó Péter, az OTP Mobil Kft. ügyvezetője elmondta: az OTP Bank 2013-ban alapította az OTP Mobilt, a csoport fintech cégét. A SimplePay-ben több mint 6 millió érintésmentes tranzakciót kezeltek tavaly, a teljes forgalom 300 százalékkal nőtt. A Simple alkalmazásnak már 1,25 millió regisztrált felhasználója van, a tavalyi év első fél évéhez képest az applikáció új regisztrációinak száma duplájára nőtt, a tranzakciók száma 22 százalékkal bővült. Az elmúlt három hónapban a korlátozások miatt az alkalmazásban indított parkolási, jegyvásárlási tranzakciók nullára estek, miközben voltak szolgáltatások, amelyek a helyzet nyertesei lettek, ezek közé sorolta a csekkbefizetést, vagy az étel házhozszállítást, ami kiemelkedően nőtt áprilisban is.

Elmondta, hogy megsokszorozódott a SimplePayhez csatlakozott kereskedők száma, a teljes időszakban a korlátozások fennállásáig több mint 500-zal nőtt, így már kilencezer kereskedőt szolgál ki a rendszer. A most bevezetett új fizetési megoldással megjelenik a QR kód, amivel utalási felületre érkezik a vevő, aki be is fejezheti a fizetést. A meglévő, partnerszerződéssel rendelkező kereskedőket az év végéig hívják meg a minimális fejlesztést igénylő új rendszer használatára. Az alkalmazásban a terveik szerint a biztosításokat is elérhetővé teszik, ennek első lépése egy assistance jellegű utasbiztosítás lesz a közeljövőben Benyó Péter közlése szerint.

Az atomerőmű kiégett fűtőelemeit átmenetileg fogadó, moduláris tárolóban az eredeti tervek szerint 33 kamrában 14 850 acél tárolócsövet helyeztek volna el (egy csőben egy kiégett fűtőelemet tárolnak) háromszög-elrendezésben. Az erőmű üzemidő-hosszabbítása és más fejlesztések miatt a jelenlegi számítások szerint 17 716 tárolócsövet kell fogadnia a létesítménynek az 50 éves üzemidő alatt.

A közlemény szerint az első 16 kamra egyenként 450, a következő nyolc kamra négyszög-elrendezésben 527, míg a jövőben épülő 9 kamra már 703 tárolócsövet tud fogadni.

Az RHK az MTI-vel közölte, hogy a KKÁT a már elkészült 24 kamrában 11 416 kiégett fűtőelemet tud átmenetileg tárolni, eddig 9787-et helyeztek el. A betárolás a 21. kamrában folyik - 20 kamra már megtelt -, és még ebben az évben várhatóan 150 kiégett fűtőelem érkezik az atomerőműből. Az RHK évente 360 kiégett fűtőelem érkezésével tervez, az üzemeltetési engedély 500 darabot engedélyez egy évben - tették hozzá.

A kapacitásnövelés változatlan kamraméret mellett úgy valósulhat meg, hogy sűrűbbre tervezték a tárolócső-kiosztást, így különösen oda kell figyelni a kazetták hőtermelésére. A legkevesebb 26 éve pihentetett kazetták, amelyeknek már kisebb a hőtermelésük, az első kamrákból fokozatosan átkerülnek majd az újabb kamrákba, ahol nem okoz problémát, hogy közelebb vannak egymáshoz, az újonnan szállított fűtőelemek pedig az első kamrákba kerülnek. A megszokott biztonsági feltételek teljesülése mellett a fejlesztés több milliárd forintos megtakarítást jelent - írták.

A kis és közepes aktivitású hulladékokat fogadó bátaapáti NRHT 2016-ban kialakított, harmadik kamrájának fejlesztése 2021. március 22-éig valósul meg.

A 2008-ban átadott létesítménynek jelenleg az első kamrájában van csaknem 1000 köbméternyi hulladék. A tárolóba 2017-ben szállítottak be utoljára hulladékot, a szállítások várhatóan idén indulnak újra. Évente mintegy 700 köbméter hulladék érkezésével számolnak, amely már a második kamrába kerül.

Az első két kamrában összesen 4156, míg a harmadikban 4950 köbméter hulladék helyezhető el.

A jelenlegi négy tárolókamra, valamint a jövőben kialakítandó ötödik és hatodik kamra elegendő a négy atomerőművi blokk teljes üzemideje alatt, illetve a leszerelés idején keletkező kis és közepes aktivitású hulladék elhelyezésére.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság áprilisban hozzájárult ahhoz, hogy a földmunkákat már a főépület engedélyének megérkezése előtt, 2021 elején elkezdjék. A felvonulási területen jelenleg négy épület kivitelezése zajlik, a napokban újabb négy épületre kapott a zrt. létesítési engedélyt, amelyek alapján megkezdődhet egy irodaház, étkező, konyha, szerelőcsarnokok építése.

Közölte, hogy 2024 elejére készül el a kalocsai Duna-híd, amely nem feltétele az atomerőműi beruházásnak, de lehetőséget biztosít, hogy a Duna bal partján élők be tudjanak kapcsolódni a beruházásba.

Utalt arra, hogy az Országgyűlés májusban kijelölte a Közép-Duna Menti Kiemelt Térséget, ahová 99 Tolna, Bács-Kiskun és Fejér megyei település tartozik. A miniszter szerint a térség létrehozásának célja, hogy ezekre a településekre is irányítsanak támogatást, telepítsenek ipart azért, hogy ne csak Paks városa és a környező települések, hanem az egész térség fejlődjön.

Elmondta, hogy 2010 és 2019 között több mint 6000 kilométernyi útszakasz rendbetétele készült el, az elvégzett beruházások összértéke 755 milliárd forint, míg 2020-ban 214 útfelújítási projekt valósulhat meg 642 kilométeren, több mint 95 milliárd forintból.

Az államtitkár megjegyezte, hogy tavaly a Magyar Közút Nonprofit Zrt. beruházásaiban országszerte közel 160 útszakasz újult meg több mint 500 kilométeren 65 milliárd forintból.    

Mosóczi László beszélt arról is, hogy a koronavírus-járvány és a veszélyhelyzeti intézkedések a védekezés első szakaszában nem okoztak jelentős késedelmet a közlekedésfejlesztésben, sőt a kijárási korlátozások miatt visszaeső autóforgalom biztonságosabb kivitelezését tett lehetővé. Mint mondta, a márciusban megkezdett útfelújítási szezonban június végéig országszerte 68 projekt készül el 175 kilométeren 18 milliárd forintból.

Az államtitkár közölte, hogy Fejér megyében idén tizenegy útszakasz újulhat meg több mint 43 kilométeren, 4,5 milliárd forintból.

Mosóczi László kifejtette, hogy előkészítés alatt van Fejér megye déli része hiányzó gyorsforgalmi útkapcsolatának kiépítése is több sztráda összekapcsolásával: az M7-es és a 710-es főút új csomópontjától induló M8-as gyorsforgalmi út a Balaton mellől Dunaújvároson át Kecskemétig vezetne, és a száz kilométeres szakasz a dunaújvárosi Pentele hídon át, a fővárost elkerülve köti majd össze a nyugati és keleti országrészeket.

Szintén Fejért érintő elképzelés és a kormány vizsgálja az M1-esről Komáromnál elágazó, Székesfehérváron át az M8-as tervezett nyomvonaláig tartó 13-as, 81-as és 63-as főutak négysávúsításának lehetőségét is - tette hozzá.

Varga Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője az út történetét idézte fel: a 6231-es út az 1950-51-es államháztartási reform keretében komoly műszaki beavatkozáson esett át, majd az 1970-es évek közepétől a kilencvenes évek elejéig jelentős munkaerő áramlott a paksi atomerőmű építkezéseire. Úgy vélte, Paks 2 építésével ismét nagy lesz a forgalom az úton, így valóban időszerű és fontos volt az útszakasz rendbetétele.

Hesz Gábor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. fejlesztési és felújítási igazgatója közölte, hogy Cece belterületén a makadám rendszerű régi burkolatra új aszfaltréteg került, míg a megyehatárig futó külterületi szakaszra két új aszfaltréteget húzott a Strabag Építő Kft. és a Strabag Általános Építő Kft. alkotta konzorcium. Emellett  két kisebb híd is megújult a február vége és június eleje közötti kivitelezési időszakban.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a 6231-es út felújítása nem áll meg a megyehatárnál, mert a Tolna megyei szakaszra már kiírták a közbeszerzési eljárást, és várhatóan július végén, augusztus elején ott is elkezdődik a kivitelezés.

Az igazgató megemlítette még, hogy a TOP-programban Fejér megye 3,4 milliárd forintot nyert útfejlesztésekre, ebből további két útszakasz újul meg: a Dunaújváros-Sárbogárd összekötő út Nagyvenyim és Mezőfalva közötti szakaszát 2018-ban átadták, míg a Mezőfalva-Sárbogárd közötti szakasz felújítása kilencven százalékos készültségű és szeptember végére elkészül.

Kiemelte, az önkormányzatokon a diákokat munkaviszony keretében kell foglalkoztatni, az állam pedig a munkáltatóknak a diákok munkabérét és az azt terhelő szociális hozzájárulási adó 100 százalékát is megtéríti. Ennek megfelelően a napi 6 órás foglalkoztatás mellett a szakképzettséget igénylő munkaköröknél a tanulók havonta bruttó 157 950 forintra, szakképzettséget nem igénylő munkakörök vállalásánál pedig bruttó 120 750 forintra számíthatnak.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatoktól eltérően a vállalkozásoknál az állam a diákok bérének és ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó összegének csak a 75 százalékát biztosítja, azaz ebben az esetben a munkaadóknak kell állniuk a fennmaradó részt.

A jelentkezésről közölte, a diákoknak a területileg illetékes járási, vagy fővárosi kerületi hivatal foglalkoztatási osztályán kell kérniük a nyilvántartásba vételüket, ezt akár már most is megtehetik. A munkáltatók a program hivatalos meghirdetésétől nyújthatják be munkaerő-igényüket, amelyben a szükséges létszámot meg kell határozniuk, a szakmát, foglalkoztatási területet pedig megadhatják. A dokumentumot a járási hivatalok foglalkoztatási osztályaihoz kell eljuttatniuk. A nyári diákmunka programról az érdeklődők a www.munka.hu oldalon találhatnak további tájékoztató anyagokat.

Schanda Tamás megjegyezte, a program sok lehetőséget nyit meg a fiatalok előtt, tavaly 90 féle munkakörben foglalkoztatták a diákokat a munkáltatók. Példaként említette, hogy a legáltalánosabb munkakör az irodai adminisztrátor és a hivatalsegéd volt, míg mások felszolgálóként, pultosként vagy recepciósként helyezkedtek el.
 

A gyenge termés a tavaszi fagy, az aszály, a nyár eleji esőzések és az enyhe tél miatt van.

"Nem egy jó év azt kell, hogy mondjam, s azt látjuk, hogy óriási elkeseredés van az ágazatban, a gyümölcstermesztők jó része gyakorlatilag olyan pszichés terhelést kénytelen elviselni az elmúlt két három évben, ami igencsak megviseli őket, hiszen a tavalyi és a tavalyelőtti év sem volt jónak mondható" - fogalmazott Hunyadi István.

Hozzátette, most éppen a meggy- és a cseresznye termelők figyelhetik, ahogy az egész éves munkájuk gyümölcse "lerohad" a fáról, hiszen pontosan ilyen károkat okoz a hosszan tartó esőzés.

Huncut történet...

Persze sem a sajtóbeszámolók, sem a civil felszólalók nem tesznek említést arról, hogy miután eladásra került az obszervatórium előtti partszakasz, az obszervatóriumnak mára valójában nincs önálló Balatonpartja. Természetesen az, hogy a mérőállomásnak van-e hozzá tartozó partszakasza vagy sem, a méréseket egyáltalán nem befolyásolják, hiszen jogi értelemben ma sincs már önálló partszakasza.

A hisztérikussá váló, egyértelműen generált közhangulat számára azt sem tárták fel a beszámolók készítői, hogy az új telektulajdonos mielőtt megvásárolta a telket, a létező összes egyeztetést lefolytatta, mind az OMSZ munkatársaival, mind Siófok várossal, mind pedig a másodfokon eljáró építéshatosággal a megyei kormányhivatallal.

Hiszen miért is vett volna meg egy több százmillió forint értékű telket, ha arra nem építhet...

Itt meg kell állapítani, hogy a döntően kritikus orgánumok beszámolói, talán annak érdekében, hogy felhergeljék a közhangulatot kikutatták, hogy az új telektulajdonos az a Molnár György, aki a legnagyobb hazai tulajdonú betongyártó Molnár Beton Kft. tulajdonosa egyben.

Azt persze senki nem említette, hogy a Molnár Beton Kft. jó húsz éve dolgozik együtt a Markettel.

... és máris kész az összeesküvés elmélet, és így mára igazi országos botrányként lehetett például a 168ora.hu portálon azzal a címmel egy írást közzétenni, miszerint: „Orbán kötélbarátjához köthető cég építene ötemeletes házat a siófoki obszervatórium mellé, akár gajra is mehet a balatoni viharjelzés”

Molnár úrnak természetesen a betongyártás mellett további vállalkozásai is vannak. Így az ingatlanfejlesztési üzletágát koordináló unit, ami az elmúlt években rendre több száz lakást  épített az ország különböző pontjain. Azt sem említik a beszámolók, hogy az ingatlanfejlesztések során eddig egyetlen alkalommal sem kerültek jogi eljárás alá.

Kolaris Gergely az ingatlanfejlesztő ingatlanfejlesztési üzletág társtulajdonosa lapunknak elmondta, hogy azért nem kerültek peres eljárásba, mert minden esetben alaposan előkészülnek egy beruházáshoz, mindenkivel egyeztetnek és csak akkor építkeznek, ha minden érdekelt fél szempontjait figyelembe vették.

Zsarolás vagy kompromisszum?

A beszámolók azt sem tárták fel, hogy Agrár Minisztériumhoz (AM) tartozó OMSZ számára az előzetes egyeztetések során az új tulajdonos a Molnár Beton Kft. tulajdonában álló Azúr Szórakoztató Központ Kft., mint az éptési engedély megszerzője, és a tualjdonos magánszemélyek a megvásárolt rendkívül értékes telek hetedét, mintegy 77 négyzetméteres részt ingyenesen átadott az FM számára, a mérési tevékenység kiterjesztésére annak reményében, hogy „szomszéd” a további szempontok figyelembevételével az építési beruházást végtére is támogatja. (A telek mára a AM tulajdonába is került.)

Lapunk értesülése alapján a beruházó ennek megfelelően egyrészt úgy alakította az épület terveit, hogy az az obszervatóriumtól távolodva lépcsőzetesen növekedjen. Jegyzőkönyvben nyilatkozott arról, hogy az építendő ház tetején az OMSZ számára örökös szolgalmi jogot biztosít.

Tehát, ha oda az obszervatórium bármilyen mérőeszközt fel kíván tenni a jövőben, abban semmi sem akadályozhatja.

A társasházat úgy tervezte meg, hogy annak a működése teljes mértékben ugynevezett null emissziós legyen, tehát az épület működéséből eredő szennyezőanyag semmilyen módon nem befolyásolhatja az obszervatórium mérőműszereit. Végül, a jegyzőkönyvben rögzítetten, felajánlott 20 millió forint értékű eszközberuházási támogatást is az OMSZ számára.

A szakhatóságok vizsgálati eredménye a következő

A beruházás lebonyolítására a szakhatóságok a több évig tartó nagyon alapos eljárásokat követően az engedélyeket egybehangzóan kiadták. Az eljárásban közreműködött:

• a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
• a Baranya Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési, Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi, Mérésügyi és Műszaki Biztonysági Osztály,
• Budapesti Fővárosi Kormányhivatal Országos Közúti és Hajózási Főosztály Kikötői Osztálya,
• valamint Siófok Város Polgármestere.

Valóban veszélyezteti a beépítés a méréseket?

Dr. Gyuró György Ph.D. ✟ okleveles meteorológus felkérésre 2014-ben szakvéleményt készített a felmerült kifogások kapcsán.

A 16 pontos szakvéleményben Dr. Gyuró leírja például, hogy „A fák növekedése az Obszervatórium területén erősen megkérdőjelezi az adatsor homogenitását.” ... „A WMO – az éghajlatváltozás monitorozása céljából – olyan állomások megjelölését kérte a tagállamoktól, amelyek a légkör éghajlati értékeinek megfigyelése szempontjából is fontosak lehetnek (Regional Basic Climatological Network, RBCN) A 2014. január 1-jei állapotot tükröző nyilvántartás (WMO-No. 9) 2095 állomást tartalmaz. A siófoki állomás ebben a felsorolásban nem szerepel.” ... „Az Obszervatórium területe az 1955-ös építkezések kezdete óta körbeépített. A jelen építkezés ezen – meteorológiai szempontból – nem változtat.” ... „ A helyszín szemrevételezése után, az ingatlan környezetének előzményeit is ismerve megállapítható, hogy az Obszervatórium az új építmény létrejötte után is alkalmas lesz eddigi feladatainak ellátására.”

...végkifejlet?

„2020. 06. 11-én a Somogy Megyei Kormányhivatal helyszíni szemlét tartott a szomszédos ingatlanok képviselőinek a részvételével, ahol megállapításra került, hogy az építési munkálatok nem kezdődtek meg.” - Ez a megállapítás, aki már akár egy hátsóépületet is épített tudja, hogy mit jelent!

Az építkezés megkezdése előtt semmilyen jogi akadály nincs.

Kérdésünkre, miszerint mégis hol napozzanak a siófoki obszervatórium/üdülő vendégei a jövőben, Kolarics Gergely elmondta, hogy ők arra is ígéretet tettek, hogy a telekhez tartozó partszakaszon hozzájárulnak az obszervatórium vendégei számára, a partszakaszuk használatához...

(Ha viszont csak arról van szó, hogy a jövőben nincs hol napozzanak és fürödjenek az obszervatórium vendégei, azért miért kell azzal ráhozni a frászt az egész országra, hogy veszélyben a balatoni időjárás előrejelzés? – szerk.)

Gyöngyösi Klaudia

Magyarországon a vetőmag-eladási és a termésbecslési adatok alapján sárgadinnyét mintegy 525 hektáron termesztenek idén, a termőterület csaknem 5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A szakemberek 2020-ra 16-18 ezer tonna körüli termésmennyiséggel számolnak, de ezt az időjárás még jelentősen befolyásolhatja. A hazai sárgadinnye-szezon várhatóan szeptember végéig eltart majd - közölte a NAK.

A sárgadinnye termőterületek nagyjából harmada van Bács-Kiskun megyében, további harmada pedig Békés és Csongrád-Csanád megyében. Jelentős területek vannak még Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, a többi területen szórványosan, jellemzően a görögdinnye-termelés mellett foglalkoznak sárgadinnyével.

A magyar sárgadinnye-termelés csaknem 95 százaléka a belföldi piacra kerül, a sárgadinnye exportja a gyümölcs sajátosságai miatt egyelőre csak nagyon kis mennyiségben indult meg.

Az áruházláncok logisztikája és a fogyasztói igények változása miatt a vásárlók egyre inkább a kisebb méretű, 1,5-2 kilós gyümölcsöket keresik, ehhez igazodott már a termelés is.

A magyar dinnyeszezon idén is a sárgadinnyével indul, előzetes becslés szerint a görögdinnye július 10-e körül kerül a piacra.

Az azonosított levél díja július 1-jltől csökken, 200 darab alatti feladás esetén 5 forinttal, tömeges feladás esetén pedig 2 forinttal kerül kevesebbe. A hagyományos - azonosító nélküli - közönséges levelek feladási díja nem változik, továbbra is 50 gramm alatt 135 forintba kerül.

Július elsejétől a könyvelt küldemények árában megkülönböztetik az elektronikus és a hagyományos levélfeladást. A jelenlegi levélfeladási díjak az elektronikus feladásokra lesznek érvényesek, míg a hagyományos, azaz a papíralapú feladás drágul. Változik az ajánlott és a tértivevényes szolgáltatások ára is, az előbbi 35 forinttal, az utóbbi 15 forinttal lesz magasabb. Hivatalos irat esetén kötelező az elektronikus feladójegyzék használata, ezért ezt a terméket az ármegkülönböztetés nem érinti - ismerteti a Magyar Posta.

Az elektronikus feladást lehetővé tevő alkalmazás a Magyar Posta elektronikus küldeménykövető rendszeréhez kapcsolódó fejlesztés. Az ePostakönyv használatával a levelek feladásához szükséges nyomtatványok kitöltése egyszerűbb, illetve költségtakarékos.

A posta közölte, hogy a levelek csaknem négyötödét az üzleti partnerek feladásai adják. A levélfeladások mennyisége pedig évről-évre csökken, a posta a hangsúlyt modern megoldásokra, az elektronikusan elérhető szolgáltatásokra helyezi.

Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke elmondta, hogy az őszi vetésű növényeknél prognosztizálható a terméskiesés a tavaszi aszály miatt, így közepes termésre számít. A zöldborsó betakarítása a héten kezdődött, egyelőre csak az öntözetlen területeken. Várhatóan július 10-ig befejeződik a borsó betakarítása, amely mellett párhuzamosan vetik a csemegekukoricát, amelynek munkálatai 65 százalékon állnak.

Rittlinger József, a testület Baranya megyei elnöke közölte: az aratás előreláthatólag június 26-án kezdődik a megyében. A repcénél nagy a terméskiesés, gyenge, hektáronként 2,5-3 tonna várható. Árpánál hektáronként 4,5-5,5 tonnára lehet számítani, búzánál hektáronként 5-6,5 tonnát becsülnek. A kukoricánál vegyes a kép, a későbbi vetésűeknél látványos növekedést hozott a csapadék. Napraforgónál közepes termésre számítanak.

Taskó József, a NAK Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke elmondta, a csapadék hiánya miatt az őszi kalászosok esetében 15-20 százalékos, repce esetében 20-25 százalékos termésveszteséggel számolnak a gazdák. Az aratás a csapadékmentes idő hatására valószínűsíthetően egy héttel hamarabb elkezdődhet, de ha csapadék érkezik, az ezt felülírhatja, és a megszokott időben kezdődhet el a betakarítás.

Sabján Krisztián, a NAK Zala megyei elnöke szerint az elmúlt hetekben hullott csapadék a tavaszi vetésű növényeknél enyhítette az aszályos időszak miatti terméskiesést, azonban ez nem jelenti azt, hogy a növények teljes mértékben kompenzálni tudnak. Az őszi kalászosok és a repce esetében már későn jött a csapadék, legfeljebb a további károkat akadályozta meg.

A megyei elnökök közlése alapján jelenleg a permetezési, növényvédelmi munkák zajlanak, illetve készülnek a gazdák az aratásra.

A projektek az alábbi szakaszokon, az alábbi kivitelezők által zajlanak majd:

• a 42153 j. Újszalontai bekötőút 0+000 – 1+800 km sz. közötti szakaszának felújítása - Duna Aszfalt Kft. és Hódút Kft.
• Burkolatfelújítás a 6509 j. Iregszemcse-Tab összekötő út 9+210-11+081 km szelvények közötti szakaszán vállalkozási szerződés keretében - EuroAszfalt Kft.
• Ideiglenes útépítés a 61 sz. Dunaföldvár-Dombóvár-Nagykanizsa másodrendű főút 43+455 km szelvényében lévő Kapos-híd mellett - SOLTÚT Kft.
• 3705 j. Abaújkér-Szegilong összekötő út 5+550-8+094 kmsz. közötti szakaszon 2 544 m burkolatfelújtás - HE-DO Kft. és KM Építő Kft.
• 3704 j. Pere-Abaújszántó összekötő út 7+000-8+000 kmsz. közötti szakaszon 1 000 m burkolatfelújtás - HE-DO Kft. és KM Építő Kft.
• 3305 j. Gelej-Mezőcsát összekötő út 15+300-17+300 kmsz. közötti szakaszon 2 000 m burkolatfelújtás - HE-DO Kft. és KM Építő Kft.
• 33102 j. Egerfarmos bekötőút 0+000-3+060 kmsz. közötti szakaszon 3 060 m burkolatfelújtás - HE-DO Kft. és KM Építő Kft.
• 25 sz. Kerecsend-Eger-Bánréve másodrendű főút 34+952-37+242 kmsz. közötti szakaszon 2 290 m burkolatfelújtás - HE-DO Kft. és KM Építő Kft.
• 21153 j. 2124 j. Cserháthaláp-Szanda összekötő út 5+630-7+000 kmsz. közötti szakaszon 1 370 m burkolatfelújítás
• HE-DO Kft. és KM Építő Kft.
• 2132 j. Nagykökényes-Zagyvaszántó összekötő út 2+660-4+160 kmsz. közötti szakasz burkolatfelújítása - 800 m  - Colas Út Zrt.
• 2127 j. Csécse-Pásztó összekötő út 2+660-4+160 kmsz. közötti szakasz burkolatfelújítása - 1500 m - Colas Út Zrt.
• 2119 j. Balassagyarmat-Gárdony-Őrhalom összekötő út 1+630-2+700 kmsz. közötti szakasz burkolatfelújítása - 1070 m - HE-DO Kft. és KM Építő Kft.
• Kerékpárút felújítási munkák a 95001 j. Balatonkenese-Balatonszentgyörgy É-Balatoni kerékpárút 13+866-16+299 km sz.; 53+194-57+135 km sz.; 62+945-65+019 km. sz.; 75+057-76+423 km sz.; 86+195-94+351 km - Colas Út Zrt.
• Burkolatfelújítási munkák a 8106 j. Biatorbágy-Alcsútdoboz összekötő út 14+000-17+982 km. sz. közötti szakaszán vállalkozási szerződés keretében - EuroAszfalt Kft., SOLTÚT Kft. és SWIETELSKY Magyarország Kft.
• Burkolatfelújítási munkák a 6211 j. Előszállás-Nagykarácsony összekötő út 4+600-6+500 km. sz. közötti szakaszán vállalkozási szerződés keretében - EuroAszfalt Kft., SOLTÚT Kft. és SWIETELSKY Magyarország Kft.
• Burkolatfelújítási munkák a 6223 j. Alap-Sárbogárd összekötő út 0+020-2+750 km. sz. közötti szakaszon vállalkozási szerződés keretében - EuroAszfalt Kft., SOLTÚT Kft. és SWIETELSKY Magyarország Kft.
• Burkolatfelújítási munkák a 1106 j. Dorog-Úny-Tinnye összekötő út 3+500-5+240 km. sz. közötti szakaszon vállalkozási szerződés keretében - EuroAszfalt Kft., SOLTÚT Kft. és SWIETELSKY Magyarország Kft.
• Burkolatfelújítási munkák a 8218 j. Kisbér-Veszprémvarsány összekötő út 3+400-6+000 km. sz. közötti szakaszon vállalkozási szerződés keretében - Colas Út Zrt.
• a 8529 j. Kapuvár - Tőzeggyármajor összekötő út 1+165 - 4+365 km sz. közötti szakaszának felújítására. - Duna Aszfalt Kft.
• a 1401. j. Győr - Mosonmagyaróvár összekötő út 18+670 - 19+880 km sz. közötti szakaszának felújítására. - Duna Aszfalt Kft.
• a 8614 j. Cirák - Tompaladány - Zsira összekötő út 29+900 - 31+300 km sz. közötti szakaszának felújítására - STRABAG Általános Építő Kft. és STRABAG Építő Kft.
• a 8707 j. Körmend - Ják - Szombathely összekötő út 7+650 - 10+700 km sz. közötti szakaszának felújítására. - STRABAG Általános Építő Kft. és STRABAG Építő Kft.
• a 8408 j. Pápa-Szilsárkány összekötő út 21+600 - 24+687 km sz. közötti szakaszának felújítására. - Duna Aszfalt Kft.
• a 1401 j. Győr-Mosonmagyaróvár összekötő út 17+063 - 18+670 km sz. közötti szakaszának felújítására. - STRABAG Általános Építő Kft. és STRABAG Építő Kft.
• a 7352 j. Zalaapáti-Zalabér összekötő út 12+500 - 15+300 km sz. közötti szakaszának felújítására. - Duna Aszfalt Kft.
• Burkolatfelújítás a 7422 j. Mumor-Lentikápolna összekötő út 0+003-0+348 km szelvények közötti szakaszán vállalkozási szerződés keretében - Duna Aszfalt Kft.
• a 7352 j. Zalaapáti-Zalabér összekötő út 11+660-12+300 km szelvények közötti szakaszán vállalkozási szerződés keretében - Duna Aszfalt Kft.
• Burkolatfelújítás a 7537 j. Borsfa-Lenti összekötő út 8+650-9+550 km szelvények közötti szakaszán vállalkozási szerződés keretében - Duna Aszfalt Kft.

• Burkolatfelújítás a 7537 j. Borsfa-Lenti összekötő út 9+930-10+400 km szelvények közötti szakaszán vállalkozási szerződés keretében - Duna Aszfalt Kft.
• Burkolatfelújítás a 7537 j. Borsfa-Lenti összekötő út 10+400-10+900 km szelvények közötti szakaszán vállalkozási szerződés keretében - Duna Aszfalt Kft.
• Burkolatfelújítás a 7352 j. Zalaapáti-Zalabér összekötő út 12+300-12+500 km szelvények közötti szakaszán vállalkozási szerződés keretében - Duna Aszfalt Kft.

Az alelnök elmondta, hogy a március közepe és május közepe közötti két hónapban tapasztalt, páratlanul sok fagyos éjszaka nagyon jelentős virág- és terméskárokat eredményezett. A megmaradt virágok termékenyülését, illetve a terméskezdemények kötődését pedig már a csapadékhiány is hátráltatta. Különösen nagy a terméskiesés a korán érő fajtáknál, a középidőben és későn, június vége-július eleje érő fajták valamelyest kedvezőbb képet mutatnak.

Elmondta, hogy a cseresznyeszezon a Rita fajtával május második felében indul, az első jelentős korai fajta, a Bigarreau Burlat betakarítása általában május végén zajlik. Ebben az évben a virágzás ugyan korábban kezdődött az átlagosnál, de a márciusi és áprilisi fagyok, valamint a borús, hűvös májusi időjárás miatt jelenleg szűk egyhetes csúszásban van a szezon.

Az utóbbi egy hétben érkezett, és a következő egy hétben is várható folyamatos esőzések miatt azonban akár további mennyiségi és minőségi károkra lehet számítani, amellyel tovább csökkenhet az egyébként is szűkös hazai kínálat. A cseresznye ugyanis kifejezetten érzékeny az érés időszakában a csapadékra: tartós vízborítás esetén a gyümölcs felreped, amely értékesíthetetlenné teszi - tette hozzá.

Az alelnök közölte: a cseresznye termőterülete az elmúlt évtizedben az ezredforduló környéki ezer hektárról jelentősen nőtt, jelenleg mintegy 3000 hektár. A legjelentősebb termesztőkörzetek Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében találhatók.

Kitért arra is, hogy az éves termésmennyiség az elmúlt tíz évben 5 és 20 ezer tonna között ingadozott, az ágazat termelési értéke az évjárattól és piaci viszonyoktól függően változik, egy átlagos évben 3-4 milliárd forint között van. A cseresznye 3-4 százalékos részarányt képvisel a magyar gyümölcságazatból a termőterület, a termésmennyiség és a termelési érték vonatkozásában egyaránt.

A termés 80-90 százalékát általában belföldön értékesítik, a többi a külföldi piacokra - döntően a szomszédos országokba - kerül, az importált cseresznye mennyisége nem jelentős és drágább is - tette hozzá.

Volt, amikor szerettem volna profi focista lenni, de ez inkább csak olyan fiatalkori terv volt, mint sokaknál. Az általános iskola alsó tagozatában kezdtem el focizni, először Tiszakécskén, majd bekerültem Kecskemétre, utána pedig vissza Tiszakécskére, ahol a megyei osztályban játszottam. Végül 2010-ben egy sérülés és egy térdműtét után hagytam abba.

Tehát nem karrier.

Nem, ez már egy tízéves történet, bár máig szeretem a focit és sok jó emlékem fűződik hozzá. Azt mondhatom, hogy a versenyszellem megmaradt bennem abból az időből. Ezt követően mentem pénzügy-számvitelt tanulni, a Szent István Egyetemre.

Hogyan jutunk el arról a pontról oda, hogy három különböző hotel fejlesztését irányítod, nyolcmilliárd forintnyi állami támogatással?

Ez azért nem volt egy rövid történet. Miután befejeztem a pénzügy mesterszakot, 2015-ben kezdtem a munkát a Duna Aszfalt Kft.-nél. Itt számviteli ügyintéző voltam, az egész cégcsoportot érintő ügyekkel foglalkoztam. Innentől kezdve kisebb megszakításokkal folyamatosan kapcsolatban voltam a cég tulajdonosával, Szíjj Lászlóval. Gyakorlatilag ott kezdődött a turisztikai karrierem: ő a cégcsoportja induló szálloda üzletága élére keresett vezetőt, így érkezett a megkeresés.

Azért ez egy elég nagy és hirtelen váltás. Hogyan váltottál pénzügyről turizmusba és rögtön magas pozícióba?

Az első felvetésre válaszolva: ahogy a munkámat végeztem, sokat gondolkoztam, és rájöttem, hogy a pénzügy mellett - talán még jobban is - tudok azonosulni a szervezetfejlesztéssel. Szervezetfejlesztőként is tudok működni. Amikor megérkezett a megkeresés, akkor ez volt a fő oka. A szervezetfejlesztéshez van érzékem és erre volt szükség az új státuszomban is. A szállodák tulajdonosától a MINERVA Befektetési Alapkezelőtől pedig minden támogatást megkaptam.

Mivel a bükfürdői, keszthelyi és soproni szállodák számára készített átfogó fejlesztési terveimet a tulajdonos elfogadta ezért kaptam egy lehetőséget, hogy a 20 milliárd forintot meghaladó beruházás lebonyolításához alapítsak egy vállalkozást és abban megvalósíthatom a szervezetfejlesztési terveimet.  Mint a tulajdonos képviselői elmondták, így, ha személyesen is érdekelt vagyok a több éves projekt lebonyolításában, akkor számukra a sikeres megvalósítás is jobban garantált.

Ennek a folyamatnak a végén jelent meg a pályázati lehetőség egy 45 %-os intenzitású forrás elnyerésére. Mivel a fejlesztési tervek készen voltak, nem volt megoldhatatlan feladat összeállítani a pályázati dokumentációt. Érthetőnek látom, hogy ha röviddel az alapítása után egy cég egy 8 milliárdos pályázaton nyertes, az felkelti a figyelmet, de természetesen a pénzügyi garanciát a tulajdonos biztosította.

A kiírás pedig nem a pályázó cég múltjára, hanem a konkrét garanciákra fókuszált, így a frissen alapított cégem minden szempontból alkalmas volt. Azért, hogy én is biztonságban érezzem magam, a cégnek a felét a MINERVA Befektetési Alapkezelő által kezelt Themis Magántőkealap megvásárolta. Persze mindez felesleges lett volna, ha nem nyer a pályázatunk, de szerencsére sikerrel vettük ezt a lehetőséget.

A megjelent cikkek persze azzal nem foglalkoznak, hogy most még további 12 milliárd forintnyi forrást kell megszereznem, hogy a fejlesztést meg tudjuk valósítani. Ehhez banki kölcsönt és további finanszírozókat kell még bevonnom.

Mik a csoport tervei a fejlesztésekkel?

Kezdő lépésként: ez a három szállodafejlesztés együtt ugyan több mint 450 ágyat képvisel, ezek közül a Greenfield az, amelyik nem új fejlesztés, hanem ügyvezetésemmel üzemel – azaz a koronavírus előtt üzemelt. Mivel Bükfürdő az ország nyugati határán fekszik, ezért a Greenfieldbe a vendégek körülbelül 50 százaléka külföldről érkezik. Ezt a járvány rögtön megállította, ahogy a teljes ágazatot is.

Jó időszak a mostani a felújításra. Itt már el is kezdtük a munkát – ugyan nem akkor fogunk kinyitni, mint a többi hotel, várhatóan június végén, július elején, hanem ősszel – de így is jelentős előny, hogy a kényszerszünet alatt fejlesztünk.

Keszthelyen már befejeződtek az előkészítési munkák, Sopronban is el fog indulni a tervek megvalósulása. A cégcsoport emellett megvásárolt egy Visegrádon épülő hotelt is: ugyan a közös cégcsoporton belüli tagságon kívül formális kapcsolatban nem vagyok a tulajdonos vállalattal, de megkérték már a tanácsomat, hogy üzemeltetői szemszögből mondjak véleményt a tervekről.

Itt egy mintegy 200 szobás, négycsillagos hotelről van szó, a tervek finomhangolása nagyon fontos. Hosszú távon pedig van okom bízni benne, hogy együtt fogom kezelni a többivel, egy üzletágként, ami több mint 600 szobás szállodaportfóliót jelent. Ez a magyar piacon egyáltalán nem elhanyagolható.

Kezdjük a focival, már csak időrendben haladva is. Karrier vagy hobbi?

Volt, amikor szerettem volna profi focista lenni, de ez inkább csak olyan fiatalkori terv volt, mint sokaknál. Az általános iskola alsó tagozatában kezdtem el focizni, először Tiszakécskén, majd bekerültem Kecskemétre, utána pedig vissza Tiszakécskére, ahol a megyei osztályban játszottam. Végül 2010-ben egy sérülés és egy térdműtét után hagytam abba.

Tehát nem karrier.

Nem, ez már egy tízéves történet, bár máig szeretem a focit és sok jó emlékem fűződik hozzá. Azt mondhatom, hogy a versenyszellem megmaradt bennem abból az időből. Ezt követően mentem pénzügy-számvitelt tanulni, a Szent István Egyetemre.

Hogyan jutunk el arról a pontról oda, hogy három különböző hotel fejlesztését irányítod, nyolcmilliárd forintnyi állami támogatással?

Ez azért nem volt egy rövid történet. Miután befejeztem a pénzügy mesterszakot, 2015-ben kezdtem a munkát a Duna Aszfalt Kft.-nél. Itt számviteli ügyintéző voltam, az egész cégcsoportot érintő ügyekkel foglalkoztam. Innentől kezdve kisebb megszakításokkal folyamatosan kapcsolatban voltam a cég tulajdonosával, Szíjj Lászlóval. Gyakorlatilag ott kezdődött a turisztikai karrierem: ő a cégcsoportja induló szálloda üzletága élére keresett vezetőt, így érkezett a megkeresés.

Azért ez egy elég nagy és hirtelen váltás. Hogyan váltottál pénzügyről turizmusba és rögtön magas pozícióba?

Az első felvetésre válaszolva: ahogy a munkámat végeztem, sokat gondolkoztam, és rájöttem, hogy a pénzügy mellett - talán még jobban is - tudok azonosulni a szervezetfejlesztéssel. Szervezetfejlesztőként is tudok működni. Amikor megérkezett a megkeresés, akkor ez volt a fő oka. A szervezetfejlesztéshez van érzékem és erre volt szükség az új státuszomban is. A szállodák tulajdonosától a Minerva Bizalmi Vagyonkezelőtől pedig minden támogatást megkaptam.

Mivel a bükfürdői, keszthelyi és soproni szállodák számára készített átfogó fejlesztési terveimet a tulajdonos elfogadta ezért kaptam egy lehetőséget, hogy a 20 milliárd forintot meghaladó beruházás lebonyolításához alapítsak egy vállalkozást és abban megvalósíthatom a szervezetfejlesztési terveimet.  Mint a tulajdonos képviselői elmondták, így, ha személyesen is érdekelt vagyok a több éves projekt lebonyolításában, akkor számukra a sikeres megvalósítás is jobban garantált.

Ennek a folyamatnak a végén jelent meg a pályázati lehetőség egy 45 %-os intenzitású forrás elnyerésére. Mivel a fejlesztési tervek készen voltak, nem volt megoldhatatlan feladat gyorsan összeállítani a dokumentációt. Érthetőnek látom, hogy ha röviddel az alapítása után egy cég egy 8 milliárdos pályázaton nyertes, az felkelti a figyelmet, de természetesen a pénzügyi garanciát a tulajdonos biztosította.

A kiírás pedig nem a pályázó cég múltjára, hanem a konkrét garanciákra fókuszált, így a frissen alapított cégem minden szempontból alkalmas volt. Azért, hogy én is biztonságban érezzem magam, a cégnek az felét a Minerva Alapkezlőhöz tartozó Themis Magántőkealap megvásárolta. Persze mindez felesleges lett volna, ha nem nyer a pályázatunk, de szerencsére sikerrel vettük ezt lehetőséget.

A megjelent cikkek persze azzal nem foglalkoznak, hogy most még további 12 milliárd forintnyi forrást kell megszereznem, hogy a fejlesztést meg tudjuk valósítani. Ehhez banki kölcsönt és további finanszírozókat kell még bevonnom.

Mik a csoport tervei a fejlesztésekkel?

Kezdő lépésként: ez a három szállodafejlesztés együtt ugyan több mint 450 ágyat képvisel, ezek közül a Greenfield az, amelyik nem új fejlesztés, hanem ügyvezetésemmel üzemel – azaz a koronavírus előtt üzemelt. Mivel Bükfürdő az ország nyugati határán fekszik, ezért a Greenfieldbe a vendégek körülbelül 50 százaléka külföldről érkezik. Ezt a járvány rögtön megállította, ahogy a teljes ágazatot is.

Jó időszak a felújításra. Itt már el is kezdtük a munkát – ugyan nem akkor fogunk kinyitni, mint a többi hotel, várhatóan június végén, július elején, hanem ősszel – de így is jelentős előny, hogy a kényszerszünet alatt fejlesztünk.

Keszthelyen már megkezdődtek a bontási munkák, Sopronban is el fog indulni a tervek megvalósulása. A cégcsoport emellett megvásárolt egy Visegrádon épülő hotelt is: ugyan a közös cégcsoporton belüli tagságon kívül formális kapcsolatban nem vagyok a tulajdonos vállalattal, de megkérték már a tanácsomat, hogy üzemeltetői szemszögből mondjak véleményt a tervekről.

Itt egy mintegy 200 szobás, négycsillagos hotelről van szó, a tervek finomhangolása nagyon fontos. Hosszú távon pedig van okom bízni benne, hogy együtt fogom kezelni a többivel, egy üzletágként, ami több mint 600 szobás szállodaportfóliót jelent. Ez a magyar piacon egyáltalán nem elhanyagolható.

A 2022. október 31-ig tartó projektben nagy hangsúlyt helyeznek az Ágazati Képzőközpontok és Akkreditált Vizsgaközpontok kialakítására, ezek módszertani megalapozására, az akkreditációs rendszer kidolgozására és a szervezeti szintű működés kialakítására.

A konzorcium tagjai: a Bajai, a Debreceni, a Győri, a Kecskeméti, a Miskolci, a Nyíregyházi, a Székesfehérvári, valamint a Szekszárdi és a Vas Megyei Szakképzési Centrum - olvasható a közleményben.

„se megbetegedés, se megállás nem zavarta meg a munkáinkat, a Híd-csoport szerte az országban több mint 40 helyszínen dolgozik.”

Ennek a sok helyszínnek megvannak az előnyei és hátrányai is, de inkább az első volt hangsúlyos, a kisebb anyagbeszállítói fennakadásokat pedig jól tudták kezelni – fejti még ki.

Gyorsan megszervezték a komáromi híd határon átívelő munkálatainak folytonosságát

Külön kitér a komáromi Duna-hídra, mely évek munkája után már az átadás előtt áll: elmondja, hogy a magyar-szlovák határon épülő átkelőnél is kifejezetten gyorsan ki tudták alakítani a protokollokat, melyek a járványhelyzetben is lehetővé tették a nemzetközi munkát.

Ennek eredményességét az is jól mutatja, hogy nemrég sikeresen lezárult a 600 méteres híd próbaterhelése is (a teherautósereget felvonultató folyamatról készült videónkat itt tekinthetik meg). A vezérigazgató az óriásprojekről beszélve kitér még a konzorciumi partnerekkel való együttműködésre: „Itt mindenképpen megemlíteném a Mészáros és Mészáros Kft.-t is, akivel közösen vagyunk a generálkivitelezők, és a Hódút alvállalkozói munkáját is.”

„Ez a híd magyar építőipar nagy összefogása eredményeként épül meg.”

A komáromi híd különleges mérnöki teljesítmény is egyben: a több mint  100 méter magas pilonnal felépült ferdekábeles átkelő, a Megyeri hídhoz hasonlítható technikai tekintetben is – fejti ki Sal László.

Két Tisza-hídon is dolgoznak

De nemcsak a Duna-híd, hanem két Tisza-híd építkezésén is dolgozik az A-Híd, a vezérigazgató pedig mind az M4-es és az M44-es autópálya átkelőiről is beszél: ezeken a komáromi felálláshoz képest szerepet cserélve a Duna Aszfalt-csoport (melynek a Hódút is része) alvállalkozója a cég.

Az M4-esen egy meder feletti mintegy 750 méteres szakaszból és egy több mint 400 méteres ártéri hídból álló átkelőn dolgoznak Szolnoktól közvetlenül északra, az M44-esen pedig Lakitelek és Tiszakürt között vállaltak munkálatokat egy mintegy 550 méteres hídon, mely Tiszakürt és Lakitelek között fog állni.

A cég munkatársáról nevezték el a Körös új hídját

Az M44-es autópályán pedig már tavaly szeptemberre elkészültünk a Körös-híddal – a két Tisza-hídhoz hasonló szerződési konstrukcióban. Itt különösen nagy öröm a munkatársak és a cégcsoport számára is, hogy elértük:

Berkó Dezsőről, a Híd-csoport nemrég elhunyt kiváló szakemberéről nevezték el a műtárgyat, aki a környék szülöttje is.

Ez a kollégáktól indult kezdeményezés méltó emlék munkatársunk szakmai karrierjének.”

Erős, nehéz, mozgalmas év volt 2019 és egyben a szép munkák éve is

Az ősszel elkészült híd kapcsán a beszélgetést a Híd-csoport tavalyi munkájára, teljesítményére terelte Sal László. „Egy nagyon nehéz, de egyben nagyon erős évet is zártunk” – fogalmazza meg. „2019 a csoport legerősebb éve volt, mintegy félszáz helyszínen dolgoztunk, 50 milliárd forint fölötti termeléssel, árbevétellel.”

Mindazonáltal némi üröm is vegyül az örömbe: „Elég jelentős kapacitáshiányok voltak az elmúlt évben, ugyanúgy jelentős áremelkedések is: akár a munkadíjakat, akár az anyagköltségeket nézzük. Sajnos emiatt az iparág jövedelmezőségé tapasztalataink szerint csökken, miután mi 3-4 éves átfutási idejű szerződésekkel dolgozunk.”

„A cég ennek ellenére stabil gazdálkodással tud dolgozni, még ha tavaly szerény eredménnyel is zártunk. Ez egy nagyon mozgalmas és érdekes év volt, szép munkákat fejeztünk be, nagy kihívások előtt állunk. A tapasztalatunk az, hogy az építőipari inflációt erősebben kell monitorozni: ez az általános piaci 2-3 százalékkal szemben inkább 10 százalékra rúg – utal a már jól ismert anyag- és munkaerőár emelkedésekre a vezérigazgató.

„Ezt a megrendelőnek is tudomásul kell venni.”

Jól helyt álltak a kollégák, legalább egy évtizedre előre tervez a Híd-csoport

Ezt követően külön hangsúlyozza:

„a kollégáink helyt álltak minden körülmény között, nagyon sokat tanultunk ebből az évből. Továbbra is hosszú távra tervezünk, legalább egy évtizedre előre: a munkatársaink biztos megélhetése és egzisztenciája pedig a cég kiemelt célja.”

A költségekkel és a megrendelőkkel kapcsolatban további gondolatai is vannak a vezérigazgatónak. Az előbbiekről elmondja: „A koronavírus által megérintett világban már lehet, hogy más költségképzéssel kell kalkulálni”. Mivel a megrendelésállomány bővülése részben lelassult a cégvezető díjoldalon alacsonyabb költségekkel számol, de hozzáteszi: az euró-árfolyam alakulása miatt anyagbeszerzési oldalon ez már nem valószínű.

Minél stabilabb a megrendelések üteme, annál stabilabb az építőipar

A megrendelésekre visszatérve és egyben a megrendelőknek is üzenve a vezérigazgató hangsúlyozza: a legjobb, amit tehetnek, az az, hogy a közvetlen veszélyhelyzet mérséklődésével, amikor már nem csak a koronavírus intézkedéseivel kapcsolatban tudnak dönteni, az építőipari megrendelések egyenletes kiadásához és levezetéséhez térjenek vissza.

„A projektek kapcsán meghozott döntések a nem várt helyzet miatt elhalasztódhatnak – ez pedig költséget jelent a kivitelezőnek is, mivel folyamatokat állít meg, sok helyen felmerült ilyen helyzet. Természetesen ezt a veszélyhelyzetet figyelembe véve lehet és kell értelmezni, és mi így is teszünk.  Azt szeretnénk, hogy ez az állapot csak addig álljon fent, amíg erre szükség van, minél hamarabb újra megfelelő kerékvágásban tudjanak haladni minden szereplő folyamatai.”

„Ahogyan újra indítják az országot, úgy indítsák újra a döntéshozásukat is az önkormányzatok és. a magánmegrendelők is”

- foglalja össze.

Paksi híd, atomerőmű, Ipoly-híd, Déli Városkapu

Sal László ezt követően kitér arra, hogy milyen munkálatokon gondolkozik a Híd-csoport a következő években.

„Mint infrastruktúraépítők, azzal számolunk, hogy a kormány által bejelentett gazdaságújraindítási program ezt érintő pontja jó lehetőségeket ad nekünk is” - mutat rá.

Konkrét projekteket említve elmondja: az új paksi Duna-híd pályázata roppant fontos számukra, ugyanúgy, mint a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos munkák is: ott nagyon sok tender kiírása van még hátra és a Híd-csoport nem fogja ezeket a lehetőségeket ölbe tett kézzel nézni.

Szintén említi, hogy Ipoly-híd építésére is pályáznak, ugyanúgy, mint a Déli Városkapu programban, a Kvassay híd mellett épülő különleges gyalogos-kerékpáros híd projektjére is – itt magasépítőkkel közösen készülnek a lehetséges munkára a beruházás mértékéből adódóan. „Számos állami tender van a piacon, mi pedig beadjuk a pályázatainkat” - teszi hozzá.

Egy fájó pontot említ: a Lánchíd felújítását. „Itt mi tettük a legjobb ajánlatot, de nem volt eredményes az eljárás, pénzhiány miatt érvénytelenítették a közbeszerzést. Reméljük jövőre újra kiírják és újra mi leszünk a legjobbak. A tenderanyagjaink megvannak.”

Saját lakás- és szállodaberuházásokat hoz az új év

A Híd-csoport a magasépítések területén is aktív: itt az elmúlt évből egy közel 10 ezer négyzetméteres Bartók Béla úti irodaház átadását és a budai Gyarmathy Dezső uszodát emeli ki jelentős elkészült beruházásként a vezérigazgató.

A jövőre nézve pedig rámutat: a fővárosi 13. kerületben két, összesen 300 lakásos ház építkezésével már 90 százalékban készen vannak,

és saját beruházásban is előkészítenek egy 230 és egy 70 lakásos társasházat.

„Ennek az építkezését szeretnénk elkezdeni még idén – természetesen a különleges helyzet alakulásának függvényében – de már mindenhol miénk a telek és az építési engedélyek beszerzése is folyamatban van.” Sal László a jövőre nézve annyit még elárul:

a Híd-csoport saját szállodaberuházásokat is fontolgat a jövő évben.

„Nagymúltú, életerős, magyar tulajdonú cég ünnepelte 70. születésnapját”

Az interjú végén a vezérigazgató három témát emel még ki: az egyik a Hídépítő 70 éves születésnapjának tavaly év végi, Várkert-bazárban lezajlott ünneplése. „Nagyon szép évforduló volt, jó volt látni a hétköznapokból kiemelkedő eseményt, jó volt látni azt ahogyan a kollégák jól érezték magukat, és azt is, ahogyan a megrendelők és az alvállalkozók is közösen ünnepeltek velünk.”

„Meghatározó piaci szereplők vagyunk, ennek a 70 éves születésnapi ünnepségnek is a fogadtatása és az élménye bárkinek megmutatta, hogy egy nagymúltú, életerős, magyar tulajdonú cég ünnepelte a születésnapját.”

Folytatódnak a társadalmi szerepvállalás hagyományai

A Hídépítő életében fontos társadalmi szerepvállalásról elmondta: ugyan sajnálják, hogy a Hídépítők napját idén nem tudták megtartani és így a nem tudták bemutatni azt a restaurált kisbéri Nepomuki Szent János szobrot se, azonban az természetesen elkészült. (Az A-Híd minden évben rendszeresen felújítja a többek között a hídépítők védőszentjeként is ismert Nepomuki Szent János egy-egy szobrát saját költségen – tavaly Csömörön adtak át egy megszépített műalkotást – a szerk.)

A home office is az eszközpaletta része maradhat

Végül Sal László pedig a járvány ideje alatti tapasztalatokból külön kiemeli újra a sikeres védekezés hatékonyságát (az ennek pontos részletei iránt érdeklődőknek Mufics Anikó HR-vezetővel készült interjúnkat ajánljuk újra). Hozzáteszi: a munka jelentős, terepen zajló részében ez ugyan nem opció, de a teljes központi adminisztrációban: műszaki, tervezési, minőségügyi, számviteli-pénzügyi feladatokban, folyamatokban is hatékonyan tudták használni a cég által már korábban beszerzett vállalatirányítási rendszereket.

„A mai technológiai fejlettség, a videókonferenciákat és a megbízható internetkapcsolatot biztosító infrastruktúra olyan szintre fejlődött, hogy megfontoljuk azt is, hogy az elkövetkező években is megmaradhat a home office részben, opcióként” - zárja a beszélgetést a vezérigazgató.

Szabó Ákos