Kárpátaljai magyar festők alkotásaiból nyílt kiállítás kedden Bonyhádon, a Vörösmarty Mihály Művelődési Házban.
A megnyitón a nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: Kárpátalja a nemzetpolitika kiemelt területe, a kormány az elmúlt években több programot indított az ott élő magyarság megsegítésére.
Potápi Árpád János a Vörösmarty Mihály Művelődési Házban kárpátaljai magyar festők alkotásaiból rendezett kiállítás megnyitóján hozzátette: a magyar kormány az óvodásoktól az egyetemi tanárokig, az egészségügyi dolgozókig minden kárpátaljai magyart segít abban, hogy "ne hagyja el szülőföldjét, és Kárpátalján a magyarságról ne csak most, hanem a jövőben is tudjunk beszélni".
Mint mondta, a kárpátaljai művészeket úgy támogatták, hogy 2016-ban a Miniszterelnökség 16 millió forintért 138 alkotást megvásárolt tőlük. A gyűjteményből Magyarországon és a Kárpát-medence településein rendeznek kiállításokat, az alkotók bemutatkozhattak Budapesten és a Római Magyar Akadémián is.
"Amennyire tudjuk, később is segítjük a kárpátaljai művészeket" - jelentette ki a február 28-ig látható tárlaton, ahol 28 kortárs alkotó 30 festménye látható.
Az államtitkár felidézte: Kárpátalján a 20. század a folyamatos impériumváltást jelentette az ott élők számára. 1918-ban, az első világháború után fel sem merült, hogy a terület ne Magyarországhoz tartozzon, és nem tudták elképzelni, hogy az akkor létrejövő Csehszlovákiához kerüljenek. Prágával és később Moszkvával is kevés kapcsolata volt a térségnek.
Ma a lakosság 10-15 százaléka tartozik a magyar nemzethez, a kelet-ukrajnai háborús válság előtt számuk megközelítette a 200 ezret, de minden nehézség ellenére ma is 150 ezer magyar él Kárpátalján más nemzetiségekkel, ukránokkal, ruszinokkal, románokkal, szlovákokkal, cigányokkal együtt - jegyezte meg.
Hozzátette: azért kiemelt nemzetpolitikai terület Kárpátalja, mert a kelet-ukrajnai háborús övezet miatt kialakult nehéz gazdasági, politikai helyzet elsősorban a nemzetiségeket sújtja.
A politikus kitért arra, hogy az ukrán kormány a Velencei Bizottság állásfoglalása nyomán 2023-ig elhalasztotta a 2017-ben hozott oktatási törvény bevezetését, amely szerint ötödik osztály felett csak ukrán nyelven lehet oktatni, ami jelentős visszalépés az eddigiekhez képest.
"A jogszabály elhalasztása óriási diplomáciai siker, de tennünk kell azért, hogy később se tudják bevezetni a törvényt" - hangsúlyozta.