Teázó szőlőtőkék – ez volna a jövő?

A bio azonban csak az első lépésük a természet felé, sokan már a biodinamikus gazdálkodás iránt is komolyan érdeklődnek. Eszerint a borászat jövője a gépek és vegyszerek kiiktatásában rejlik, helyüket a lovak, gyógynövények és a különböző preparátumok veszik át.

Abban a korban, amikor a költséghatékonyság a technológiai fejlődés vezérelve, meglepő, hogy a borászatban éppen az ősi, természeti kultúrákhoz érdemes visszanyúlni a gazdaságosság javítása érdekében Emellett a minőségen is lehet javítani azzal, ha a modern termelési eszközök helyére olyan hétköznapi dolgok lépnek, mint a Hold mozgásának követése, vagy az, hogy valaki teát főz egy szőlőtőkének. A biodinamikus gazdálkodás nem pusztán egy divathullám meglovagolásáról szól, a díjnyertes borkészítést is olcsóbbá teszi.

A biodinamikus termelés alapelve a természetközeliség, ezekben a borászatokban lovakat használnak, és csalánnal, vagy éppen teával permeteznek. A szőlő gondozása közben a Hold mozgását is figyelembe veszik, a föld táplálására pedig különböző természetes anyagokat tartalmazó preparátumokat készítenek.

 

 

Zadravec Zsolt öt éve dolgozik az osztrák Sepp Moser borászat szőlészeti vezetőjeként. A termelés minden részletében biodinamikus, amelynek köszönhetően a szőlő ellenálló a betegségekre, a belőle készült borok pedig zamatosabbak és különlegesebbek. Zadravec Zsolt magyar pincészetek tanácsadójaként is dolgozik, emellett a VinCE Budapest Wine Show biodinamkus elsők mesterkurzusának társelőadója Monty Waldinnal. Meggyőződése, hogy a biodinamika a hazai borászok számára is kitörési lehetőséget jelent, és utat nyithat a magyar borászatnak a külföldi piac felé is.

Külföldön már elvárás, hogy egy bor bio legyen, de legalábbis ökotudatos gazdálkodásból származzon. Tudják ezt a magyar borászok is, ezért évről évre egyre több pincészet tér át a környezettudatos, természetközeli borgazdálkodásra. A biodinamikával kapcsolatosan azonban még sokan szkeptikusak, pedig ha időben felismernék a lehetőséget, kimagasló eredményeket érhetnének el akár a világpiacon is. Ez a technológia ráadásul, amellett, hogy környezetkímélőbb, olcsóbb is a hagyományos módszereknél – mondta el Zadravec Zsolt.

Monty Waldin angol borszakíró az 1990-es évek elején kezdett el a biodinamikával foglalkozni, amikor még egyáltalán nem volt „divat”, és azóta több könyvet adott ki a témában. Európában illetve Amerikában számtalan pincészetet lát el tanácsával és rendszeres bírája a Decanter’s World Wine Awards-nak. Az április 5-i mesterkurzusukon nem csak többet tudhatunk meg a természetközeli gazdálkodásról, de csodálatos biodinamikus borokon keresztül tapasztalhatjuk meg ennek a gyümölcsét, mint az osztrák Sepp Moser vagy a Nikolaihof pincészet tételei.

Bővebb információ: https://vincebudapest.hu/mesterkurzusok/